MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-12 / 43. szám
1907. februá" 11. El K3R. OPERAHÁZ. ,.Tell Vilmos" szövege. Első felvonás. Bürglen. üri kantonban. Tér a vierwaldstáti tó előtt Teli házával. Az összeg-ült földmives nép üdvözli a tavaszi reggelt; a'tó felől hallatszik a halász éneke, mely Teli és családja belépőjével egy kvartettet képez. Lakodalmi ünnepre készül és ősi szokás szerint a legöregebb polgár — Melchthal — áldja meg az ifjú párt és fohászkodik boldogságukért, valamint, hogy Arnold, fia is mielőbb a házasulok közt legyen. Melchthal a Teli hajlékába vonul vissza. Arnold dalban ad kifejezést bánatának. Egykor Gessler leányának, Matildnak az életét mentette meg és azóta kölcsönösen szeretik egymást, a mi Arnoldot arra késztette, hogy bár forrón imádja hazáját, az ellenség zsoldjába álljon. Teli kérdőre vonja, miért akarta hajlékát elkerülni s Arnold bevallja szerencsétlen szerelmét. Teli a haza ügyének igyekszik Arnoldot megnverni, mert, ha a sziv szeret is, meg kell minden honfinak hallani a haza hivő szózatát. Arnold megígéri, hogy feláldozza szerelmét hazája kedvéért. Pásztorok ünnepe. Dal és táncz. A kis fiuk czéllövészetében Teli fiacskája lesz a nyertes, Leuthold berohan; katonák üldözik; az egyik — a mint az üldözött lelkedezve meséii — erőszakot akart elkövetni leánya becsületén s ő azt menten leszúrta. Most a katonák üldözik s ő nem tudja hova meneküljön? A tó másik partjára, ha menekülhetne, biztonságban lehetne, de a kitörő rémes viharban senkisem vállalkozik, hogy csolnakában átvigye. A katonák már közelednek, a veszély pedig nőttön-nő, ekkor Teli ajánlkozik, hogy ő daczolva az üldözőkkel s a viharral, megmenti az üldözettet s átkel vele a túlsó partra. A zsoldosok megérkeznek Rudolf vezetése alatt, a ki dühös, hogy a nép ellene játszott s követelte, mondják meg, ki az a vakmerő, a ki az ö foglyukat védelmébe merte venni. Melchthal buzdítja a népet, hogy el ne árulják az illető nevét semmi esetre sem. Rudolf vak dühében fogságra veti a tehetetlen aggot, felgyújtja a házakat, hogy az egész falun töltse ki a bosszúját azok helyett, kiket nem birt elérni. MásodiTc felvonás. Erdő. Matild szándékosan elmarad kiséretétől; ide várja Arnoldot, a ki nemsoksra meg is érkezik. Arnold, hogy méltó legyen Matild szerelmére, harczi dicsőség után vágyik s a nagyvilágba akar indulni, hogy homlokán a babérral térjen vissza, vagy sohase lássa hazáját. Matild önfeledtén kéri, hogy maradjon. Vagy ha a harcztéren küzd a babérért, ugy küzdjenek meg majd együtt száz akadálylyal is szerelmükért. Lépteket hallanak közeledni s Matild elsiet. Walter és Teli jönnek; utóbbi gúnyolja Arnold szerelmét; az haragra gyul s kijelenti, hogy neki ez ország nem hazája többé s minél előbb elhagyja a vidéket. Teli szemére hányja, hogy Gesslerért akar csatázni ö, kinek inkább gyűlölnie kellene vezérét és siratnia egy tiszta aggot. Arnold szivében szomorú sejtelme támad s nemsokára megtudja Telitől a rémes valót, hogy Gessler agg atyját meggyilkoltatta. Arnold megindultan jelenti ki, hogy mindenben csatlakozik a felkelőkhöz és bosszút fog állani atyja haláláért. Teli elvezeti a gyűlésre, hol mindnyájan találkozni fognak, kik az igaz ügyért harczolni készek s a kik öt könnyen megértik s »mig a hon szive vérzik, Helvécziára uj sors vár, vagy szabadság, vagy halál.« Harmadik felvonás. Nagy tér Altorfban, Gessler parancsára nagy ünnepélyt rendeztek: ma van éppen száz éve annak, hogy svájcziak osztrák iga alá kerültek s e napon szivük akaratának ellenére vigadniok kell a svájcziaknak. Férfikar Gesslert élteti. Nőikar Matildot dicséri. Egy magas póznára egy kalap van feltűzve, mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia, ha arra megy. Teli kis fiával Gemmivel arra halad s miután nem üdvözölte a kalapot, a katonák elfogják s Gessler elé viszik. Teli megtagadja a kalap előtt való meghajlásra nézve az engedelmet, Gessler minden fenyegetése daczára is. Teli inkább börtönbe viteti magát, de térdét a zsarnok előtt nem akarja meghajtani, bucsut vesz fiától, a kit hazaküld; Gessler azt is elfogatja s csak azzal a feltétellel igéri Arczom szépségéti Vállam, nyakam, k, m fahérségétl Kazam finom*.gát egyedül a Budai dr.-féle «GYÖN6YYIBÁG-CRÉM» nek köszönhetem. — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1.50 ko r. — Budapest. «Y árosl gyógyszertár» Yáczi- es Kigyó-utcza sarok. meg szabadonbocsáttatását, ha atyja, a ki kitünö ijász, le tud lőni fia fejéről egy almát. Teli e feltételt teljesiti, de Gessler még sem adja vissza szabadságukat. Matild is megérkezik és kegyelmet akar Gesslertől kieszközölni, dé mindhiába, Gessler halállal fenyeget mindenkit, a ki csak mukkani vagy közeledni mer. Telit és fiát a katonák elviszik. % Negyedik felvonás. Színhely mint az I. felvonásban. Hedvig busul, fél, hogy férjét és fiát örökre elvesztette. Matild visszahozza Gemmit, az anya öröme kimondhatatlan s még fokozódik, midőn meghallja, hogy férjének is sikerült megszabadulni és nemsokára itt lesz. Gemmi teljesiti apja parancsát, tüzet gyújt a hegyen, melyet a kantonokbán meglássanak. Ez a jeladás a felkelésre. Teli csakugyan megérkezik. Gessler és a katonák nyomában vannak, de ö Gesslert íjjával lelövi. A felkelők kezdenek gyülekezni, élükön Arnolddal, a ki ujjongva öleli át az osztrák részről hozzájuk pártolt Matildot és lelkesen üdvözlik Matildot és lelkesen üdvözlik Telit, a haza megszabaditóját. Arnold örömmel jelentheti, hogy Altorf a felkelők kezében van már, a kényu ralomnak vége . Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től íolytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. .A mult" szövege. Első felvonás: Rebillon Casimir nagyon boldog házaséletet él Florenccal, a kit mint elvált asszonyt vett feleségül. Első férje Jobeline Philippe volt. Rebillon feleségének a szekrényében egy régi számla után kitutva, egy aláirás nélküli szerelmes levelet talál, a melyből kisül, hogy Florencnak kedvese voltj de az időpont, a mikor vele viszonyt folytat- tt, nem tűnik ki a levélből. A férj arra gyanakszik, hogy a felesége őt szarvazta fel Florence avval védekezik, hogy a levél hat awel ezelőtt íródott, a mikor 5 még Jobeline felesége volt. Loyselle Olivier és Potais Stamslas és sógornője hiába igyekeznek meggyőzni, hogy Florence hü hozzá, hanem elrohan. Az asszonynak az a mentő gondolata támad, hogy felkeresi első urát és kicsikar tőle egy nyilatkozatot, a melyben azt mondja, hogy igenis tudomása van róla, hogy a mivel Fiorencet vádolják, régen követte el, a mikor még az ő felesége volt. Második felvonás: Jobellin lakásán. Nagy meglepetésére eljön hozzá az elvált felesége, a sógornőjével és elmondj^, mivel vádolja a férje. Jobelin persze nem akarja elhinni, hogy a feleségének még az ő idejében volt viszonya, de gavallér ember és hajlandó az asszonyt megmenteni. Közben bejelentik Rebillon két barátját a kik szintén tisztázni akarják az ügyet. Hogy a hölgyekkel ne találkozhassanak, Jobelin elrejti őket a billiárdteremben. Loysell és Potaid nyilatkozatra kérik Jobelint és ez előttük is igazolja az asszony állítását. A ház előtt várja a választ Rebillon; a mikor értesül Jobelin nyilatkozatáról, szintén feljön és mindenféle keresztkérdéseket intéz Jobelinhez, a ki végül dőhbe jön. Közben Florence és sógornője kiszöktek a billiardajtón és bejelentetik magukat, mintha most érkeztek volna. Florence bevallja, Miriwal Oscarral volt viszonya. De hiába szembesitik őket és vallják be kölcsönösen a viszonyt, a férj nem hisz és bizonyítékot kér. Végül eszébe jut az asszonynak, hogy egy vidéki kiránduló helyen csalta meg az urát annak idején; az ottani szállóban bizonyára emlékeznek rájuk. Harmadik felvonás. Florence roppant boldog, hogy a kiránduló helyen, a hol ballépését elkövette, sikerül végre az egész dolgot tisztázni. De hiába hivatkozik a korcsmlrosnóra, a ki akkor ott élt, az már nincs ott és a tükröt is, a melybe nevét a boldog nap örömére bevésett, elvitték onnan. Rebillonban még fokozódik a gyanú, hogy a felesége nem az első urát, hanem őt csalta meg. Szerencsére megérkezik Miriwall Oscar, Florence volt kedvesének a felesége: Hortense és gyanútlanul beszéli el, hogy neki igenis tudomása van arról, hogy az ura, a mikor még nem esküdött vele örök hűséget, szeretője volt — Florencenak. Florence tehát nem mostani férjét csalta meg, hanem az elsőt, Rebillonnak tehát semmi köze a múlthoz. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. VÁRSZÍNHÁZ. »Constantin abbé szövegeI. felvonás. Longueval község árverés alá kerül és senki sem aggódik annyira a vidék sorsáért, mint a nemes, jó Constantin abbé. Akad is egy árverési vevő, ki mindent megvásárol : a dúsgazdag Scottné és huga, Bettina Percival számára. Az abbé nagyon ridegen fogadja az uj uraságokat, mert amerikai származásuknál fogva nem tan a őket katholikusokaak. De mikor megtudja, hogy az uj tulajdonosok az ő hivei, boldogan és örömtelt arczczal üdvözli őket. Scottné és Bettina az abbénál maradnak estebédre és szórakozás mellett költik el a vacsorát. Mér későre ;ár az idő, midőn eltávoznak. Scottné a legközelebbi estélyre meghivja az abbét és Ra<maud-ot, az abbé keresztfiát, ki véletlenül megtetszett a szép Bettinának. II. felvonás. Scottné estélyi ad, melyre Lavardensnét és fiát, Pault is meghívták. Lavardensné szeretné, ha Paul udvarolna Bettinának, mert ez egy kitűnő parthie. Paul el is kezdi az udvarlást, a mivel féltékennyé teszi a csendes, zárkózott természetű Raynaudi, ki szintén szerelmes Bettinába, de ez mindenképen elhaladt előtte. S midőn egy alkalommal a túlságos sok pezsgőtől felhevítve, fókáiról beszél Paul Bettináról, Jean tiszteletre inti, miből komoly összeütközés fejlődik. De miután Jeannak már reggef be kell vonulnia earedéhez, tehát még hajnalban kell elintézni ez ügyet. El is távoznak,JJde Bettina értesül mindenről ós az abbéval éjnekidején, a nagy esőben a párbaj színhelyére megy. Látni akarja Jean diadalát. Meg is látja és boldogan tér az esőtől átázottan haza, midőn a távolból hallatszó trombitaszó jelzi, hogy Jean útra megy. III. felvonás. Scottné Bettina nagyon gyakran eljönnek az abbé akába, hogy ott együtt intézzék a szegények segélyezésének ügyeit. Jean is hazatért má a gyakorlatról, csakhogy most tervbe veszi, hogy végkép elhagyja Longuevalt. A jó abbé nem is sejti, hogy keresztfla miért akar eltávozni, de Paul tudja, mert szerelmes Bettinába s ezt el akarja hallgatni. De Paul mindent elmond és ő kéri Bettinát, szeresse a derék, tisztalelkü Jeant. Bettina szereti is, ő maga adja ezt tudtára a hallgatag lovagnak. Az abbé boldog és boldogságát elősegíti még az a meglepetés is, melyben részesül. A templomból meghallja az orgona •zavát; az volt mindig az ílma, hogy az ő szegény híveinek orgonaszó mellett tarthass» tz istentiszteletet. Pongyoláké flanelból B kor. feljobb. Magyar Bluzipar-vállalat üllfll-utZI, Iiaolal és művészi hegedűk, valamint zenekari hangszerek kitűnő.minőségben STERN BERG es. és kir. udvari Karepasi-ut 36. sz
