MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-12 / 43. szám

1907. február 11. 3 vígszínház, •tjbtfxx-rxtxxxtxtxxxxxxxxjxxxxjrxxxxxxxjrjtrxxxrxxxsxm'xa­>A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszáz­ezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét meg­osztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házas­párt, régi pajtását, Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizal­mas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán termé­szetesen ügyet sem vet a szegény kis Fer­nandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az emiitetteken kivül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulaj­donképen Gondoinnek hivják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hivta meg, hogy egy házi­tolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következ­tet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mind­annyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő kö­vette el. II. felvonás. Richard és Marie Louise visz­szavonultak szobájukba. Richard mély részvét­tel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekré­nyeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csak­hogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziá­jával, lopott és aztán rábirta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbe­esetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások kar­maiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magá Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal ter­helten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igaz­ság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a tekintet­ben tisztázza magát és most a házaspár távo­zik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett.. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. MAGYAR SZÍNHÁZ, »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo kőzött — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­bírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog éa oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosil­lonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ős a pavillonba es« t «- - < u ment be. hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ö jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadá­sait, VHL, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NÉPSZÍNHÁZ. »Lili« szövege. Első felvonás. Kert a Bouzincourt-villa előtt. Bouzincourt-ék szomszédságában tüzér­kaszárnya van, a melyet csak egy fal választ el a villától. Ez a szomszédság az okozója, hogy Amelie kisasszony, Bouzincourt ur leánya, beleszeret egy Plinchard nevü tüzérbe, a ki nagyon csinos fiu, de végtelenül együgyü. Plinchard át-át sandit a villába Victorine szoba­leány kedvéért s a tüzérnek szerelmes pislon­gásait magára veszi Amelie kisasszony, a ki végtelenül boldog abban a tudatban, hogy a „tüzér, a kit ő imád", ő belé szerelmes. A szülők azonban Grange Bateliere bárót szánták Amelie férjéül, a ki éppen megérkezik vén, süket nagybátyjával, Saint-Hipothese-el, hogy megkérje a fiatal leány kezét. Amelie elhatá­rozza, hogy megszöktetteti magát Plinchard-dal. A tüzér a falon át éppen átmászik a kertbe, hogy ottfelejtett trombitáját elvigye, mert az ezred egy óra múlva Afrikába indul. Amelie bevallja neki szerelmét és közli vele a szökés tervét, de az együgyü Plinchard nem éri fel eszével Amelie szerelmét és bamba nyíltsággal be is vallja ezt neki. A szerelmében megcsalódott Amelie, Plinchard karjai közé ájul, de minthogy a kaszárnyából már hallik az indulásra hivó jel, leteszi az alélt leányt a kerti padra és elsiet. Mikor Amelie magához tér, az ezred Plincharddal együtt a rácsos kapu előtt vonul Afrikába. Amelie csalódott szerelme bosszuérzetében Grange Bateliere bárónak nyújtja kezét, a kit nem szeret. Második felvonás. Szalon Orange Bateliere báró lakásában. Nyolcz év mult el Amelie leánykori szerelme óta. Ez alatt az idő alatt a báró erősen megkopaszodott s Amelie, a ki fejlett, kívánatos asszonynyá érett, éppenséggel nem boldog unalmas férje oldala mellett. A kastélyba egy tisztet szállásoltak be s Ameliea nyalka tisztben nemsokára . . . Plinchard-t is­meri fel, a ki azóta hadnagygyá lett. Szivét megrohanják első szerelmének emlékei, a melye­kei még jobban fokoz az, hogy egy készülő műkedvelői előadás próbáján Plinchard helyet­tesíti a szerelmest s a tüzér, a kinek közben meguyiltak a szemei is s nem a régi bamba fiu többé, egész szenvedélyével * vallja be neki szerelmét. Amelie a becsületes asszony egész tisztességével védekezik újra ébredő szerelme ellen, de a véletlen segítségére jön a szeren­csés Plinchard-nak. A kopaszodó báró értesül róla, hogy a hadnagynak egy hölgyecskéje, t kinek ő is udvarolt, a kastély előtt csukol kocsiban vár Plinchardra; elhatározza tehát hogy ő fogja elfoglalni helyét. Amelie kéri, hogy ne hagyja magára, de a báró a légyottra gon­dol és rázárja a szalon ajtaját. Plinchard azon­ban már előbb elbujt a szalonban s most előlép és Amelie együtt látja magát első szerelmének tárgyával, a szerelmes éj magányában egyedül. Harmadik felvonás. Orange Bateliere báró kastélyának egy előcsarnoka. Sok, sok év mult el ismét . . . Amelie már nagymama s egy viruló unokája van: Lili, a ki éppen olyan, mint a minő ö volt egykor hajdanán. Lili sze­relmes egy fiatal ügyvédbe, Renébe, a kiről a szigorú nagymama semmit sem akar tudni. Ez segítségül hivja nagybátyját, Antonin Plinchard nyugalmazott tábornokot és szenátort, a ki senki más, mint az egykori tüzér-trombitás Plinchard felismeri a szigorú nagymamában az ö egykori ameliejét s most már kétségtelen előtte, hogy Lili az ö unokája is. Mikor Amelie­vel harmincz év mul /a újra találkozik, szerel­mük közös emlékeit ujitja fel, de Amelie sem­mit sem akar tudni felőlük de a drága emlé­kek végre az ő szivét is megindítják s most már ő is beleegyezik, hogy fiatalok egymáséi legyenek. Hiszen éppen az ő élete volt a leg­szentebb tanúság a mellett, hogy a leány soha se menjen máshoz feleségül, mint csak ahhoz, a kit szivéből szeret . Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadásait. VIH., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadá­sok délután 4-tól folytatólag éjfélig. KIRÁLY SZÍNHÁ Z. »A harangi szövege. I. felvonás. Kisboldogasszonyfalva népe azzal ünnepli meg az öreg Benedek plébános ötvenéves papi jubileumát, hogy harangot vá­sárol a templomba, melyben harmincz éve nem szól a harang. Kétszáz forintot gyűjtöttek össze erre a czélra és a pénzt a biró a falu népe előtt átadja a papnak, hogy menjen a városba és vegyen érte harangot. A plébános rögtön el is indul, de útközben találkozik egy fiatal sze­relmes párral: Péter kovácslegénynyel és mát­kájával, Sárival, a kik búcsúznak egymástól, mert a legény Amerikába vándorol, hogy pénzt gyűjthessen. Az öreg pap szive megesik a fiatalokon és a kétszáz forintot Péternek adja hogy kovácsmühelyt nyithasson és boldog há­zasságban egyesülhessen szerelmesével. Azután este, visszalopódzik a faluba és hűséges gazd­asszonyának, Zsófi asszonynak, a ki huszonöt éve szolgálja, megvallja, hogy se harang, se pénz. A kétszáz forintot elajándékozta. II. felvonás. A fiatal földesúr a feleségé­vel eljön a faluba, hogy vasárnapra az öreg templomban is megesküdjenek. A földesúr el­határozta, hogy vasárnapra titokban harangot huzat fel a toronyba. A falu népe akkor már gyanút fog és miutáu a plébános napokig nem jön elő, törvényt ül a kupaktanács és házkutatást akar a papnál tartani. Ezt azonban nem engedi meg Zsófi gazdasszony, a ki hűségesen védel­mezi a gazdáját. Végre is előkerül a plébános és a falu népe Varjas Pál árulkodásából, de meg a pap vallomásából is megtudja, hogy mi történt. A falu népének azonban harang kel), ragaszkodnak a haranghoz és a földesúr is — a kinek ez a dolog titkos tervéhez éppen kapóra jön — kijelenti, hogyha vasárnapra nem kondul meg a harang: Benedek helyett más pap prédikál a templomban. III. félvonás. Vasárnap virradóra a városi munkások titokban felhúzzák a harangot a toronyba. De Benedek pap és hü gazdasszonya már készülnek elköltözni a faluból. Már a fiatal, uj pap is megérkezett. A mikor azonban az öreg Benedek el akar búcsúzni az ótemp­lomtól és küszöbéhez járul, egyszerre csak — mindenek ámulatára! — megkondul a toronyban a harang. Kohn Albert zongora ; gyári raktár IV. Kossuth Lajos-u. 1. (Ferencziek hazára) I. em. Steinway A^Sons Blttthner. Schiedmeyer & Söhne czég egyedüli képviselője. skeliü és művészi 1 hegedik« valamint zenekari hangszerek,., kit «nő minőségben STERNBERG es. 6s kir. udvari Kcpepesi-at 36 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents