MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-12 / 12. szám

1907. január 12. f.! K-R. OPERAHÁZ. - ——-—­UÜBSBX! 1 A legtökéletesebb \ TOALETT-ASZTAL ké'ségeo kívül az, mely Lux-féle piperecziklcekkel van föl­szerel. e, mert ezek tapaszta'a! szerint a legjobban felelnek meg hivatásuknak. t PA! SÍI T7I7 1 kis üveg K —.70, 3 üveg'K 1.80 ŰUilíll flu 1 közép „ K 1.—, 3 „ K 2 80 (Eau de Cologne) 1 nagy ,K2.-,3 „ K5.60 -CREME (Ara 1 korona.) •POUDER (Hölgypor.) S szinben, felülmúl minden eddigi ilynemű készítményt, éra 1 20 K. •PARFJDM^^TIAT) '5 8 Cl II I n M» a toalett-asztal dísze, csi­- ' " "1/ nos dobozban 4.60 kor. V gy ezek, mint a legkitűnőbb angol és fran czia illatszerek pipereczikkek kaphatók. j LUX MIHÁLY drogériájában Budapest, IV,, Mumm körút 7/1 szám. Részletes árjrgyzék ingyen és bérmen ve. XIRIS Az > Ottoetto« szövege. ELM ftlcená. Jágo luröt adja Brtűjastié­aak hogv mnek leányát, Déademondát Othello elrabolta és titokban feleségül rette. Brabantio dühre gerjedve siet a dogé elé s követeli tőle, hogy a mórt példásan megbüntesse. Desdemena azonban a tanics előtt elmondja, hogy 6 meg­•znreUe Otheüot, a sok viharral magkazdött férfiút s önszántából követte öt és lett a fele­sége. Ennélfogva a dogé ártatlannak nyilvánítja Othellot. Éppen hirül bozvtk, hogy Cyprus szigetén lázadás tőrt ki s ennek elnyomására a dogé Otbellot küldi oda. Veletnegy zá«r.lét*.-tója, Jágo is, ez azonban gyűlöli urát. mart az ö mellőzésével Cassiót nevezte ki hadnagrgyk­líásodik felvonás. Cyprjs szigetén gyóvadel­mesen balad előre Othello. Megérkezik Dexde­mona s Otbello boldogan üdvözli hit»s»et Jágó folytonosan mesterkedik, h^gr OthaRa boidog­ságát feldúlja. Cassiot leitatja s abbes az ah «pót­ban összeveszíti néhány cyprusivaJ A »«wzekedés zajara odaérkezik Othello s az állásához «éltat­láDti) viselkedő Cassiot megfosztja raugjatél Jágó örüJ, mert most megtalálta azt az alapot, a melyre bowzumüvét fel fogja épit«ni. Harmadik felvonás. Cassio vissza szeretné nyerni rangját s Jágó tanácsára Desdemonáhoa fordul, hogy férjénél szószólója legyen. A go­nosz Jágó most felébreszti Othellobao a félté­kenység ördögét azzal, hogy czélzásnkat tesz arra, hogy Cassio, a csinos ifjú, mennyire bírja Deshemona rokonszenvét. Othello eleintén nem sokat ad Jágó szavaira; ez azonba» folytono­san ós fokoiatosan lelkébe csöpögtoti a félté­kenység mórgót s Othello annyira fölgerjed, hogy most már egészen magánkívül, bizonyíté­kot követel Jágótól, a ki ezt meg is igéri. Desdemona fájdalmasan tapasztalja, hogy férje egyszerre elhidegült irányában, de sejtelme sincs róla, mi énnek az oka. Negyedik felvonás. Jágó a kívánt bizonyí­ték gyanánt Othellonak egy zsebkendőt ad át, a melyet Desdemona elvesztett, de a melyről Jagó azt állítja, hogy Desdemona adta Cassinonak. Othello hisz a gonosz Jágó szavainak s veszett fájdalmában, mint a sebzett vad jajdul föl és elájul. Majd rettenetes boszura határozta el magát Desdemona ellen. Midőn a valenczei küldöttség megjelenik előtte, Oudla durván bá­nik feleségével, sőt kezet emel ellene. Vállotii Desdemona pihenni tér. Na­gyon aggódik a miatt, hogy férje néhány nap óta olyan érthetetlenül viselkedik vele szemben. Bus sejtelem szállja meg lelket. Lefekszik — ! Otelló jön s midőn Doidemona gyöngéden szól hozzá — irgalmatlan vádakkal illeti. Hiába védekezik Desdemona a rettenetes vádak ellen, hiába erősíti ártatlan igát; védekezése csak még jobban felingerii ellot s dühében kegyet­lenül megfojtja felesé. De alig kérette ol a gyilkosságot, Kmiliátó; megtndia a zsebkendő Történetét s J»pó fondorlatai!. Kétségbeesett étjdalm M r 'át. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« színház elő­adásait, VIII, Népszínház-u. 1—3. Népszínház mellett. A női arcz bájossága, Ä'rÄT női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGY szépsége, a női nyak a női kéz finomsága a Budai dr.-réle „GYÖNGY­V I R Á G-C RÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor 50 flll. Budapest, „Városi gyógyszertár" Váczl <s Kigyó-ntcza sarok. ItlllffWlfíS Bt VÁP7I »«ibutoT-asztalosok es modern lakberendezd i . , ,. r.. . P .., . „ '«"W»«* 0® »újti aeomicser-ui.zaji.adióés ebédii berendez,,^ ; Kgy fe l orara nezzuk meg az »Apollo« színház elo- Egy fe! órára nézzük meg az »Apolló« színház elő­tseen ,s kaphatók. LeocieziUomi meghívásra azonnalme (,eten. k adasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. adásait, VIII., Népszinhaz-U. 1-3. Népszínház mellett NEMZETI SZÍNHÁZ. A „Lord Quex" szövege. /. felvonás. Fullgancy Sophy, egy londoni manikür-intézet ifjú tulajdonosnője tejtestvéré­nek: Eden Murielnek alkalmat nyújt üzletében, hogy szerelmesével: Barlling kapitánynyal időn­ként találkozhassék. Sophy minden áron meg akarja hiúsítani Miss Eden házasságát Lord Quex-xel, egy negyvennyolez éves gentlemannel, a kinek igen viharos a mullja, sok szerelmi kaland emléke terheli a lelkét, de most — a mióta Miss Edent szereti és igazán szereti a javulás útjára tért. Sophy mindenáron bizo­nyítékot akar szolgáltatni Miss Edennek arról, hogy lord Quex még mindig a régi, csélcsap szoknyavadász és ezért nagy örömmel fogadja Lady Qudbridge meghívását Richmondba, a hol az egész társaság együtt van. II. felvonás. Lady Qudbridge kastélyának kertjében — miután előbb eredmény nélkül kaczérkodik Lord Quex-xel — Sophy kihall­gatja a lord és Strood herczegné beszélgetését. A berezegné egykor kedvese volt a lordnak és most kicsikar tőle estére egy találkát, hogy vég­legesen bucsut vegyenek egymástól. A herczegné komornája megbetegszik és Sophy szívesen vállalkozik arra, hogy a komornát helyettesíti csak azért, hogy este, a légyott idején, közel lehessen a herczegnéhez és kémkedhessen lord Quex után. III. felvonás. Éjfélkor a lord csakugyan megjelenik a herczegné szobájában, de Sophyt, a ki az ajtó mögött hallgatózik, rajtacsípik. A herczegné menekül, Lord Quex pedig — a ki, ha Sophy elárulja, elveszíti Miss Edent — be­járja az összes ajtókat és miután előbb pénzt kinál Sophynak a hallgatásért (de ezzel nem ér czélt), megérteti a leánynyal a helyzetet, mely nemcsak őt, a lordot, de Sophyt is kompromit­tálja. Most már Sophy könyörög, hogy bocsás: a öt ki a lord, annál is inkább, mert vőlegénye is — a ki nagyon féltékeny rá — ott van a kastélyban, a hová elkísérte. A lord, hogy hall­gatását biztosítsa, egy levelet irat vele, mely­nek szövege a leányt súlyosan kompromittálj ­és ezt biztosítékul magánál tartja De Soph ­ban ekkor felülkerekedik a Miss Eden iránt való szeretet és hogy őt megmentse a lorddal való házasságtól: kész a saját hírnevét fel­áldozni és zajt üt. Ez a viselkedés lefegyverzi a lordot és visszaadván a kompromittáló leve­let Sophynak, kibocsátja őt a szobából E nagy­lelkűség viszont Sophyt indítja meg és meg­ígéri, hogy hallgatni fog. Iv. felvonás. A manikűr-üzletben másnap találkozik Miss Eden Bartling kapitánynyal, a kitől végieg bucsut akar venni. Sophy á"ta géretét, nein árult el semmit, sít belátja, h 0y tévedett lord Quex szigorú megitálésé'o .. \ lord is megjelenik és megiudja, hogy Miss Edennekvolt egy kis regénye Barlling kupiíáuy­nyal. Ámde Sophy most már Bartlingoí koí ­promittálja Miss Éden előtt azzil, hogy meg­csókoIta:ja magát a kapitánynyal és ezt Miss Eden meglátja. A kapitány távozik, Miss Eden pedig boldogan egyezik bele a lord Quex-xel való házasságba. Egy fél órara nézzük meg az »Apolló« színház elő­VÁRSZÍNHÁZ, »Agglegények« szövege. Első felvonás. Mortimer, a nagy világfi a Chavenay házába jön azzal az ürügygyei, hog­a szegény tüzkárosultak javára gyűjtést rendez Valódi oka pedig az, hogy a szép Clemenceszal Chavenay feleségével megismerkedjék. E házban, hol Mortimert szívesen fogadják, találkozik egy Nantya nevü fiatal emberrel, ki Chavenay húgába, a fiatal kedves Antoinettebe szerelmes. Nantya nem szívesen látja a házánál Mortimert, a hires agglegényt és világtit, sejti, hogy a gyűjtés álarcza mögött más rejtőzik. Ezt Nantya burkolt és eléggé csipős szavakban tudtára is adja beszéd közben Mortimernek, de Mortimer hamar megérti a helyzetet, ügyes visszavágásokkal tériti el magáról a gyanút s mindinkább jobban kiérdemli a család vonzalmát. Második felvonás. Nantya felkeresi Chave­nayt és tudtára adja, hogy Antoinettet szereti és feleségül óhajtaná venni. Csakhogy köteles­sége tudomására hozni azt, hogy ő»az anyja nevét viseli, mert törvénytelen gyermek. Chavenay ezt akadálynak nem tekinti s odaígéri Antoinette kezét. Mortimer és agglegény társai, Clavieres és Veaucourtois mind megjelennek Chavenayék­nál. Antoinette jelenleg az operában van s Nantya érte is megy. Mortimer nagyban udvarolgai Clemeucenak, ki aznnban nem akarja megérten, a világfi czélzásait. Antoinette hazajön az operá­ból és itt találja az ő szemében oly kedves és szellemes Mortimert. Elbeszélgetnek az operáról: Antoinette egy áriát is énekel a zongora mellett. És Mortimer, a sokat élt világfi maga előtt látja az ifjúságot, az ártatlanságot, melyben eddig nem hitt, Nantya is vissza jön, ki későn é kezett az előadás végéhez s Antoinette néküle kocsi­zott haza. Itt találja menyasszonyát Mortimerrel. Mortimer rögtön megérti a helyzetet, hogy Nantya és Antoinette egymást szeretik. Harmadik felvonás. Az agglegények lakásá­nak közös termébe jön Rebecca, hogy Clavieres­vel beszélhessen, mert attól tart, hogy férje Du Bourg mindent tud. Ugyanis egy komprom­táló levelet elvesztett. Clavieres és Rebecca egy mellékajtón elsietnek. Lent a kocsiban ez idő alatt Antoinette várakozott Rebeccára, kinek azt mondta Rebecca, hogy fogorvosához megy fel. Antoniette feljön abban a hitben, hogy fog­orvosához jön; itt találja Mortimert. ;Mo"timer kapva az alkalmon, melyhez a véletlen segítette, udvarolni kezd Antoinettenek, de az ő teljes ártatlansággal telt lelke nem érti meg Mortimer szavail. Ilyenről álmodni sem mert Mortimer A nőket mindig rosszaknak hitte s ime egy tiszta, hófehér teremtés, ki az ö bűnös czélzataj­böl mit sem ért. Mortimer ugy bánik Antoinet­tel, mint, egy gyermekkel, sőt még ő küldi el innen, nehogy kompromittálja. Tudtára adja, hogy Rebecca már rég elment és távozzék ő is, mert ittléte veszélyt hozhatna reá. Alig távozik Antoinette, mikor Nantya jön; az utczán fel­ismerte Antoinette kocsiját, kétségtelenül itt kell lennie. Antoinette a szolgát visszaküldi Mortimer­nél felejtett fátyoléért f Nantya az eltávozott An telte után akar sietni, de Mortimer vissza, tartja addig, mig nem hallja, hogy a kocsi­melybe szállt, elrobogott. Negyedik felvonás. Mortimer párbajra készül. Egész éjjel fenn volt és irományaival volt el­foglalva. A többek közt a régi szerelmes levelek kő -' akad egyre, melyen a névaláírás hiányzott. Mc linier nem tudja ki írhatta. Kívülről a nemesi pec étről sem képes nyomára jutni. Nantya egy levelet intéz Mortimerhez, melyben kéri, hogy Cb venay előtt, ki egyik- segédje és bátyja Autoinette-nak, hallgassák el az összeszólalkozás valódi okát. Mortimer a levélen ugyanazt s p • étet látja, mint a milyen az előbbi szerelmea levélen volt. A segédektől megkapja ennek magyarázatát, hogy tudniillik Nantya anyja nevét s igy az ő pecsétjét használja. Ebből a körülményből Mortimer megérti az egész hely­zetet. Nantya az ő gyermeke. És most fegyver rel álljon szemben fiával Nem lehet. A segédek érte jönnek, de ö az eléglételadást megtagadja. Éia, Nantya ellene támad, de ő megadással tür el mindent, csakhogy ne kelljen saját vére ellen fordulni. tóháiaiban elíadoö daLk és »«nedarshc.k Gramofonra és Pltonografra Starnberg hangsiergyiráb*

Next

/
Thumbnails
Contents