MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-23 / 325. szám

1906. november 23. 7 dik felvonásban — a három Íróasztal I.. . Hisz ez valósággal kiállitásos darab 1 Kérem, honnan szerzek én olyan kis fészekben, mint Fagybügyökváralján, a hol truppommal most játszom, három íróasztalt!. . . Egyet se tudnék kapni I Benfentes. Felvonásközben. Budapest, november 23. Az öreg Heister. — A lelkiismeretes művész. — A Királyszinház újdonságának, a Rákóczinak, mely a premiéren olyan nagy diadalt hozott az illusztris két szerzőnek és a színháznak, tegnapi előadása közben a szinház néhány tagja együtt üldögélt a társalgóban, mialatt benn a színpadon Rentheim Magda gyönyörű nagy jelenete folyt le Rákóczival. A kis társaságban ott volt a Királyszinház nagyon tehetséges, ifju művésze: Molnár László is, a ki eg>ike a leglelkiismeretesebb színészeknek. A Rákóczi-ban ő játssza az öreg Heistei Siegbert generálist. Az újdonság második felvonásában van egy jelenet, a mikor a tárogatós diákot felküldik a dombra, ezzel az utasítással: — Menj a dombra és nézz le a sikra! Mit látsz ott? Amire a diák felszalad a dombra, letekint — persze a kulisszák mögé — és jelenti: — Istenemre, ott áll az öreg Heister az egész táborkarával! Természetesen nem áll ott senki. Az „öreg Heister", a kinek csak az első felvonásban van dolga, már rég lemaszkirozta magát és nem jön többé elő. Ellenben a személyesitője: Molnár László ott ül a társalgóban kollégái között és éppen emiitett lelkiismetességére való vonatkozással mondja: — Tudjátok, hogy mit csinálok én a Rákóczi második felvonásában? Maszkban, pánczéllal, karddal odaállok a kulisszák mögé, hogy a tárogatós diák: Papp Miska, a mikor letekint a dombról — csakugyan és valóban ott lássa az öreg Heistert! . . . P. meg, ha párhuzamot vonunk a hetvenes és nyolczvanas évek zenei produktumával. Ma már nem kell a komponistáknak annyit konkurálniok más zeneszerzőkkel, mint annak idején, a mikor a nagy franczia mesterektől eltekintve, oly sürün ajándékozták meg müveikkel a színpadot Suppé, Millöcket és Strauss, mely utóbbi azonfelül fáradhatatlan szállította báli és hangversenytermek számára a szebbnél-szebb keringőket. A vig özvegy óriási vonzóereje ugy látszik még koránt sincsen kimeritve)és az An der Wien igazgatósága még távolról sem gondol arra, hogy Lehár operettjét egyhamar levegye a színháza műsoráról. Valószínű, hogy a szerencsés operett még hónapokig egymaga fogja a szinház repertoirját dominálni, habár ezen a színpadon nem kevesebb, mint tizennégy más újdonság várja, hogy sorra kerüljön. A vig özvegy-e.t különben eddig nemcsak Bécsben, hanem külföldön sem hagyta el a szerencséje és Lehár Ferenczet annál is inkább illeti dicséret, mert a kompozicziója egyúttal a legdisztingváltabbak és szerzőjük nem igyekszik velük zajos, külső hatásokat elérni. Llosel. Színház! élet Budapest, november 23 „A vig özvegy" — szerencséje. — Bécsi levél. — Az An der Wien szinházban tegnap volt Lehár Ferencz operettjének, a Lustige Witwe-nek, a melyet Budapesten a Magyar Szinház A vig özvegy czimmel készül bemutatni, kétszázötvenedik előadása. Ezt a rendkívüli sikert úgyszólván szédületes gyorsasággal érte meg a mü. Mert a mult év deczember 30-án volt a premierje és igy nincs egy esztendeje, hogy a műsoron szerepel. Bécs legöregebb színházi rókái sem emlékeznek rá, hogy operett valaha, ilyen rövid idő alatt, ennyi előadást ért volna meg a császárvárosban. Strauss hires operettje, A denevér csak huszonegy év után mindössze 230 előadást tudott megérni. A Czigánybátó-1 tizennyolcz év alatt adták 300-szor, A koldusdiákot pedig tizenhárom esztendő alatt 200-szor. Miben rejlik az oka annak, hogy Lehár operettjének sokkal nagyobb sikere van, mint a felsorolt világhírű müveknek ? Nem kicsinyeljük a Lehár nagy tehetségét. Elsőrangú zenész, a ki mint komponista a legnagyobb népszerűségnek és szeretetnek örvend. A vig özvegyben a iiielancholikus és érzéki zene, különösen a nőkre tudott rendkivül hatni. A páratlan siker megmagyarázását mégis csak ugy találhatjuk dilemmája czimü uj darabja, melyről már több izben megemlékeztünk. A premier csalódást hozott: a közönség sokat tapsolt ugyan, de az uj Shach-darab nem aratott igazi sikert. Vidéki színpadok. Budapest, november 23 A szombathelyi rendőrkapitány beadványt intézett a városhoz, melyben a színháznál ismeretes élet és tűzbiztonság hiányos voltára hivja fel a városi hatóság figyelmét. Részletesen felsorolja a szinházban uralkodó tarthatatlan helyzetet s bejelenti, hogy a szinielőadásokból keletkezhető veszélyekért és károkért a felelősséget magára nem vállalja, végül pedig a szinházban a további előadások beszüntetését kéri. Azon esetben pedig, ha ezen előterjesztésének daczára a szinházban előadásokat mégis tartanának, kieszközlését kéri annak, hogy a belügyi kormány részéről egy szinházvizsgáló szakbizottság haladéktalanul küldessék ki annak megvizsgálására, vájjon a szinház az élet- és tűzbiztonság követelményeinek megfelel-e. A rendőrkapitány hasonló előterjesztést tett a szinügyi bizottsághoz is. * A Nagyváradon megjelenő „Szabadság" foglalkozik Somogyi Károly színtársulatának nyári állomásával és örvendetesen konstatálja, hogy a jövő 1907. év nyarán nemcsak az eddigi nyári állomásig: Gyuláig vándorol a Szigligetiszinház társulata, hanem tul megy rajta Hódmezővásárhely- ig, a hol a városi szinügyi bizottság nem volt megelégedve Szendrey Mihály aradi társulatának működésével és a nagyváradi társulatot kívánja megnyerni a jövő évad

ra. Külföldi színpadok. Budapest, november 23. A berlini Lessing-szinház-ban deczember elsején kerül bemutatóra Fulda Lajos: Der heimliche König czimü uj romantikus vígjátéka. • A párisi Odéon-szinház-ban Antoine igazgató a héten mutatja be Sudermann Hermann: A becsület czimü színmüvét. „Biribi". — Párisi levél. — PAris, november 20. A katonai igazságszolgáltatás tudvalévően , valósággal középkori Francziaországban. A hadI bíróságban most is képzettség nélküli katonatisztek ülnek. Röviden végeznek az eléjük került vádlottakkal s a legsúlyosabb ítéletekkel sújtják őket. Innen van az az óriási fegyelem, a mely talán Európa egyetlen hadseregében sem olyan erős, mint Francziaországban. A legegyszerűbb büntetések a deportálás Ördög-szigetére és egyéb pusztaságokra. A legszigorúbban azonban az idegenek légiójával szemben járnak el, mint a melynek tagjri idegenek lévén, nem olyan becses anyagok, mint a valódi franczia katonák. A „legjobb" a büntetések nemei között az úgynevezett „Biribi". Biribi! A szó is, meg az is, a mit jelez, teljesen átment a franczia nép köztudatába. A párisi Theatie Antoine-ben már darabot is irtak róla. Ezzel a szóval jelzik a büntetésnek azon fajtáját, midőn az elitélt katonát Afrikába küldik. Ez a büntetés talán a legsúlyosabb, a mivel valakit sújtani lehet. Az izzóan tüzelő nap hevében harminczkilós podgyászszal felpakkolva egész napon át gyakorlatozni, valóban rosszabb lehet, mint kenyéren és vizén böjtölve fogságban lenni. Éjjel egy úgynevezett „silo"-ban, a földbe vájt mély lyukban tartózkodik az elitélt. Természetes, hogy ezek a tortúrák csupán igen nagy büntettek megtorlására vonatkoznak. Azonban mégis igen szigorúak a büntetések. A büntetéseket külön ezred hajtja végre. Két különböző osztályt kell megkülönböztetnünk. Az első, a hova a tolvajokat deportálják, a másik a „biribi". Az erre való itéltetést a miniszternek kell jóváhagynia. Ezt azokkal szemben alkalmazzák, a kik a katonai diszcziplina ellen követnek el kihágást. A szenvedéseket és tortúrákat, a miket ezek a szerencsétten elitéltek elszenvednek, most színpadra vitték Biribi czimü drámájukban Georges Darien és Marcell Laurés. Az első felvonása Francziaországban játszódik. Jean Bernhard nevü rekruta engedelem nélkül elhagyta a kaszárnyát, ezért őt ezredese rögtön deportálásra Ítélteti. A második és harmadik felvonásban Afrikában van büntetésen. A szinpadra hozza a szerző az elitéltek szenvedéseit. A szinmü mint drámai munka abszolúte értéktelen, azonban mégis sok nézője akad, mert általános az érdeklődés a „canisarde"-ok — igy hívják az elitélteket — szenvedései iránt. Az emberek szenvedéseinek még a szinházban is van közönségük 1 .. . Cyrano. Sardou Madame Sans Géne-jéből tudvalévően Hamilton és Caryll A danczigi herczegnő czimmel operettet irtak, mely Budapesten is bemutatóra került. Egy olasz szerző: Simoni segítségével a müvet most operává bővítették ki és a dalmű ebben az uj formájában Madame Sans-Géne czimmel a római Constanzi-színházban kerül legközelebb bemutatóra. • A londoni Court-Theatre-ben tegnapelőtt került bemutatóra Shaw Bemard: A doktor NYILTIÉR. DANIiniili PDCII arczszépitö és kézfinomító szer, rAnnUnPrunCm mely teljesen ártalmatlan; a bört bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsirtalan és nappali világitás mellett is teljes hatással használható. Ara 1 korona. A eremhez való szappan 80 filf lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában. Andrássy-ut 55., (tíötvös-utcza sarok.) Teieron: 12 3 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = = Könnyen éli világát, ha az általánosságban ismert és közkedvelt „rózsa-likört" issza. E magyar ipart önmagával dicsérő italt az Első Alföldi Kecskeméti • Cognac-gyár gyártja. l-l un ne a fényképét.« nUfim

w KAPoly-körut6. 6 vizit fénykép 1 frt 50 kp. Iskolai és mfirészl hegedűk, valamint Zenekari hangszerek kitűnő minőségben STESNBEHG CS. ÓS kir. udvari hangszergyárában. 36. sz. Eladok és veszek Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmirnaszőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz===== és rillainos-cslllarokat. = NAGY ZSIGMOND Budapest, Semmelweis-utcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77.