MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-19 / 321. szám

2 1906. november 19. Budapesti színpadok. november 19. A Magyar Királyi Operaház-ban a héten minden este van előadás. Ma este a Fidelio kerül előadásra, kedden lesz a Lavotha szerelme második előadása. Az uj magyar dalmű jövő vasárnap este kerül harmadszor etőadásra. Szer­dán este a Nemzeti Szinház személyzete játszik az Operaház-ban. Előadják, P. Márkus Emíliá­val a czimszerepben, Sardou: A boszorkány czimü drámáját. Csütörtökön a Pillangó kis­asszony, pénteken az Aida kerül szinre, szom­baton pedig Fodorné Aranka lép fel a Sámson és Delila női főszere pében . * -.JT-MWSKJDI A Semzeli Szinház-ban pénteken, novem­ber 23-ikán kerül először szinre Bosnyák Zoltán Mirette czimü háromfelvonásos párisi története. Az újdonság tárgyát a második császárság ide­jéből vette s annak utolsó éveiben történik. Hősnője Mirette, utczai énekesleány, a történe­tének hátterét III. Napoleon tulfinomodott, rom­lott udvari élete szolgáltatja. Az első felvonás színhelye egy padlásszoba, a másodiké D'Azyr herczeg télikertje, a harmadiké pedig Mirette palotája. Az újdonság szinlapja a következő Mirette.; Párisi történet 3 felvonásban. Irta: Bosnyák Zoltán. A császár Andre D'Azyr Fontainebleau Vrammont Fagon Kleinwied ... . Auersberg Nariskin Fronsard Tábornok ­Titkár Beche apó Barnave Linard Piei re Francois lacot Lavoy — ­2} di3zitö ' Mirette ..." Nelion Anna Delanger Margit Cora Susanne Estr Rossignale Vacher Therique Clemence... Suzon ' ... .. Öltöztetőnő Vak asszony Személyek: Gál Beregi Odry Hajdú] Kürthy Mihályfi Horváth Paulay Garamszeghy Gabányi I. Hetényi J. Szőke Gabányi Á. Pethes Rózsahegyi Latabár Bónis Tóth I. Narczisz Faludi Thuránszky Lenkey H. Cs. Alszeghy I. Kelemen M. V. Molnár R. Kiss M. O. Keczeri I. Meszlényi A. Vízvári M. Demjén M. Molnár 1/ Kertész I. Munkácsy M A Vigszinház heti műsorában A lovag ur, Csergő Hugó nagysikerű uj vígjátéka és A töké­letes feleség, Pineto színmüve, váltakoznak. A lovag ur-at ma este, szerdán, pénteken és vasár­nap játsszák. A tökéletes feleség-et pedig ked­den, csütörtökön és szombaton. * A Magyar Szinház-ban a hét minden esté­jén A milliárdos kisasszony, Strauss józsef operettje kerül előadásra. A női főszerepeket mindenkor Turcsányi Olga és Kornai Berta játsszák. Vasárnap, november 25-én délután ismét Thury Zoltán tündéries színjátéka A tenger­szem tündére kerül előadásra. v.j A Királyszinház-ban holnap, kedden követ­kezik el Rákóczi bemutatója, a melyre már napok óta elkelt minden jegy. A János vitéz szerzőinek: Kacsóh Pongrácznak és Bakonyi Károlynak uj darabjaiból ma délelőtt tizenegy órakor külön előadási főpróba volt a sajtó kép­viselői előtt. A darabban, a melynek zenerészét Vincze Zsigmond karmester tanította be, Küry Klára kreálja tudvalevően a női* főszerepet. Környei Béláé a czimszerep. Az újdonság szin­lapja a következő: Rákóczi. Daljaie* t leivonásoan Irta: aaKOnyi Károly. Zenéjét — Endródi Sándor és Pásztor Árpád verseire — szer­zt?e: Kacsóh Pongrác (Rendező: Mérei'_Adolf. Kar­™«-ster: Vincze Zsigmond.) ­Személyek: IL Rákóczi Ferencz __ _ — — Környei Hesseni Amália herczegnö _ _ Harmath I. Bercsényi Miklós gróf ._ _ — Csiszér Badinyi János ______ Vágó Heister Szigbert, császári tábornok Z. Molnár Heister Hannibal, ezredes _ ... Horváth Rentheim Magdaléna ___... Küry K. Az öreg Gölöncsér ...___ Rátkai Katicza, leánya ... Szentgyörgyi L. Andris, fia Papp Kuczug Balázs ... „ _. ... _. Sziklai Lipót császár „. _ Körmendi Vandemont tábornokné ... ~ ~ Fábián C. Kurucz ._ Tarnai Udvari dáma... _ _ ... ._ _ Vörös L • A Népszínházban ma este jubiláló, nagy­sikerű Rab Mátyás előadásai töltik be teljesen a hét esti műsorát. Blaha Lujza vendégfellépése teszi érdekessé a csütörtöki ifjúsági előadást, a melyen A gyimesi vadvirág kerül szinre. Vasárnap egy rég pihentetett népdráma: A két árva kerül felelevenítésre, mely két évtized előtt volt műsoron. htét újdonság. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, november 19. I. „Lavotha£szerelme". (Operaház). PesM Napló: Hubay^Jenö zenéjén sok a dicsérni való. Hubay mesteri képzettségű művésze a modern zenekarnak. Szebben, kellemesebben hangzó orkesztert nem is képzelhetünk, mint az ö zenekara; csupa jó­hangzás, eufonia van lágy ringásu orkeszter-hullámain, a brutálisabb hatásokat szinte félve kerüli. Nemcsak a zenekari hatások szépsége, hanem a művészi munka nemessége, realitása és az egész munkából kiáradó szorgalom is azt mutatja, hogy komoly, értékes zenei munkával állunk szemben. Pesti Hírlap : Az újdonságot barátságosan fogad­ták, a szerzőket a több szereplökkel többször szólítot­ták a függöny elé. Sót megtörtént az a nevezetes eset is. hogy a harmadik felvonásban az inzurgenseknek pompás karénekét nyilt szinen addig tapsolták, mig Kerner karmester beleegyezett annak megismétlésébe. Az előadás általában jó volt; a szereplök jeles ambi­czióval fáradoztak azon, hogy a magyar szerzők müve sikert arasson. Budapesti Hírlap: A mü zenekari finomságai közül egy sem veszett el Kerner István gondos, szerető betanítása mellett. Az újdonságot gazdagon és stílsze­rűen állították ki. A siker fölvonásról-fölvonásra foko­zódott. A szerzők a szereplökkel együtt és külön igen sokszor jelentek meg a lámpák előtt. Az újság: Farkas Imre, ma kétségkívül a leg­népszerűbb fiatal poétánk, maga is kísérletezett a szín­padi formában; valószínű azonban, hogy Hubay szá­mára a szöveg ugy készült, hogy a mü egészének vázát, szerkezetét, menetét a régi kipróbált színpadi szerző: Bérezik építette föl s ezen a fonalon haladt Farkas Imre, érzelmes verseivel és egyéb ötleteivel. Magyarország: A szövegírók módot adnak eleven, színdús csoportoknak a felvonulására, a régi magyar nép és uri élet tipikus sajátosságainak a bemutatsára és a zeneszerzőnek hálás anyag feldolgozására. Sze­rencsés gondolatnak tartjuk, hogy Hubay Jenő belevitte partitúrájába Lavotha legnépszerűbb szerzeményeinek motívumait, olyan művészi feldolgozásban, a mely dicséretére válik a művész mesteri tollának. A Nap: Az Operaház kiállítása kosztümök dol­gában fényes, a zenekar munkája Kerner vezetésével kifogástalan és a szereplők — különösen a Lavothát játszó Takács — teljes odaadással szolgálják az uj magyar opera kitűnő szerzőjét. Budapesti Napló: A premier-estélyek puskaporos levegője ma tolult be az Operaházba e szezonban elő­ször . . És a magyar muzsikában megint tovább vagyunk egy lépéssel. Nemcsak tovább, hanem feljebb is. Hubay dalműve határozott jelentőséges nyeresége a magyar művelődésnek. A polgár: A darab hősét Takács énekelte. Ének­ben, játékban egyaránt művészi alakítást nyújtott. Kram­mer asszony drámai tűzzel énekelt, plasztikusan játszott. Dicséret jár még Arányinak, Kornainak, Berts Miminek és Dérinek. Az előadást Kerner István vezényelte töké­letes művészettel. A szerzőket lelkesen ünnepelték. Független Magyarország: Bérezik és Farkas Imre készségesen idealizálták a korhely vándormuzsikus sokat hányatott életét. A „Himfy dalai"-nak népszerű szerzője poétikus fantáziájával ugyan teljesen uj La­vothát szólaltat meg szövegkönyvében, de hát a Farkas Imre szépséges versei, azután a bűbájos Lavotha-dalok szívhez szóló hangjai még merészebb poetica licentia-t is elviselnének ezúttal. A|,,Lovag ur" (Vigszinház). 1 Pesti Hirlap: A mese bó alkalmat szolgáltatott a szerzőnek, hogy a mai prózai kort költői eszközökkel kifigurázza. A „fenséges"-nek a „kózönségea"-sel való összeolvadásából fakad a darab humora, amely a kö­zönséget állandó derültségben tartotta. Külön ki kell emelni, hogy a s'kerult irodalmi tréfa mindvégig nemes irányú, tiszta erkölcsű. Igazi fehér darab, a melyet a tisztességes uri családok bátran megnézhetnek A kö­zönség igen jól fogadta a darabot, sokat kaczagott 9 lelkesen tapsolta a tehetséges szeri ót, kit a mai siker komoly munkára biztathat s a szereplőket, akik pompás előadást produkáltak. Pesti Napló: A közönség végig megértette a tréfát, a mely poétikus mezében igazan bájosan és rendkívü­lien hatort. Minden felvonás után szakadatlan tapsok hívták a szerzőt és a szereplöket, a kik közt Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Tanay, Tapolczai, Tihanyi, Győző, Bárdi, Sarkadi, Komlössy Ilona, Szerém>, Kiss Irén, Csáki Iren igazán brilliáns és összevágó játékot nyúj­tottak. A hatás sohasem szállott alá egy pillanatra sem. A komikus jelenetek pompásan jöttek ki és a poétikus jelenetek egész szinpompájukban érvényesültek Magyar Nemzet: Csergő Hugó minden kómiku­mát kiaknázta ennek a töiténetnek s egy csapással meghódította vele a hozzáértőket A lovag urat már a témája is arra predesztinálja, hogy kasszadarab legyen belőle. Csergő Hugó hálás lehet a Vigszinház kitűnő művészgárdájának, melynek „A lovag ur" sikerében, diadalában nagy része van. Gyönyörűség nézni, hogy mint játszanak ezek az igazi művészek. Magyarország: Az ellentétek ellenállhatatlan erő­vel hitnak s Csergő Hugó nemcsak szinszerüen ak­názza ki a kinálkozó helyzetet, de rendkivül sok ön­mérséklettel igazán Ízlésesen s mindig nívósán. Az a diszkrét, irodalmi hang, komoly, Ízléses, minden túl­zástól, minden olcsó hatásvadászattól mentes előadó modor igazán quaiitásos Írónak, teljesen öntudatos egyéniségnek a munkája s ezzel a qualitásával Csergő Hugó nemcsak a legőszintébb elismerésre szolgált rá, de határozottan nagy és őszinte reményeket támaszt mindannyiunkban. A polgár: Már megemlékeztünk a darab nagy sikeréről, de ismételten konstatálnunk kell, hogy magyar müvet rég fogadtak annyi szeretettel, mint ezt a gra­cziózus mesejátékot. A szatirikus részek minduntalan harsogó derültséget keltettek, de a lovagromantika is mély hatást tett a gyönyörű nézőtérre. Egyáltalában szép este volt ez a mai; tapstól, jókedvtől hangos este, mely Csergő Hugót egyszerre kiváló drámaíróvá avatta és ismét megérdemelt sikert szerzett a Vígszínháznak, a melynek nézőtere már annyi diadaltól volt hangos. A két lovagot, a ki annyira gyűlöli a nagyvárost, Buda­pest a mai estén kegyeibe fogadta Budapesti Hirlap : A Vígszínházban ma este egy tehetséges és sok szimpátiát érdemlő költő és publi­czista első drámai müvét mutatták be. Csergő Hugó, A lovag ur szerzője verseivel és a sajtó terén kifejtett munkásságával már elérkezett oda, hogy a saját szub­jektív mérlegelése szerint megszólialhasson a színpadon. Budapesti Napló: Csergő Hugó helyenként meg­lepő elevenséggel irta meg ezt a kedves történetet. Az első felvonás üde. friss. Szinte mesteri. Mindent összevéve kimondhatjuk, hogy Csergő vígjátéka — a szerző első darabja — a szezonnak nyeresége s ma­gában véve is nagyon szép igéret. Az izgatott, lázas, csillogó premiér-est közönsége babérkoszorút adott a szerzőnek s felvonásközökben valósággal ünnepelte őt. Csergő Hugó sikere teljes volt. Magyar Hirlap: Bizarr a darabnak a konczep­cziója, fantasztikus a kigondolása és ötletes a formája. Nem az, hogy versekben és prózában beszélnek benne az emberek, hanem az, hogy a két világ- és érzésrend egymáshoz való áilitása nagyon formás, sok helyen meglepően elmés és fordulatos. A mi végeredményében azt jelenti, hogy van Csergöben nemcsak Ízléses és lendületes poézis, hanem színpadi érzék is. A kulisszák mögül. Budapest, november 19. A színházi hét. — Hétfői revü. — Rákóczi! Ezzel az egy szóval, ezzel az egy névvel, a mely amúgy is annyi mindent fejez ki a magyarnak, jelölhetjük meg a színházi hét karak­terét. Rákóczi, a Királyszinház újdonsága a szín­házi hét eseménye és azt hisszük nem csaló­dunk, ha |a Bakonyi-Kacsóh-áa\\áték ma dél­előtt megtartott főpróbája után azt merjük jósolni, hogy a Rákóczi olyan diadalmas karriert fog megfutni, hogy eseményszerű jellegét, domináló erejét az egész idei színházi szezónoan meg fogja tartani. Mert a hirek, melyek a Királyszinház izgal­mas érdeklődéssel várt „nagy" újdonságáról már hetek, sőt hónapok óta forgalomban van­EB UTSS-HT«-] 18­3 riagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Nándor.

Next

/
Thumbnails
Contents