MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-13 / 284. szám
1906.floktóber 13. Budapesti színpadok. Budapest, október 13. 3 A Magyar Királyi Operaház-ban ma, szombaton este van Wagner Tristan és Izolde-jának reprize. Vasárnap a Pillangó kisasszony kerül előadásra Sándor Erzsivel a czimszerepben. A Nemzeti Szinház-ban ma, szombaton Rákosi Jenő Endre és Johanná-\a kerül előadásra. Vasárnap délután Romeo és Julia, este Mary Ann szerepel a műsoron. Hétfőn este mérsékelt helyárakkal Az ember tragédiája kerül szinre. A Vígszínház-ban holnap, vasárnap, két előadás lesz. Délután 3 órakor a Diákélet kerül szinre fél helyárakkal, este pedig Bemard és Godfernaux nagysikerű vígjátékát, a Gróf Hamlet-e t ismétlik. Ma, szombaton, a Riquette, Hennequin és Veber kedvelt vígjátéka kerül szinre. * A Magyar Szinház-ban a kedvelt és népszerű újdonsága: A milliárdos kisasszony a czimszerepben Turcsúnyi Olga, a másik két fő női szerepben Komái Berta és Kállay Jolán föllépésével minden este szinrekerül. Első jubileumára, a huszonötödik előadásra, a mely kedden, október 16-án lesz, már elő lehet jegyezni a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. * A Királyszinház e hetének hátralévő műsorán, Fedák Sári fellépésével, hely jut mind a két nagysikerű repriznek: A kis alamuszi- nak és A gerolsteini nagyherczegnő nek is. Az előbbit az esti előadásokban játszszák. A gerolsleini nagyherczegnő pedig holnap, vasárnap délután kerül szinre. Fedúk Sári ezúttal is a czimszerepet fogja jálszani s az ő fellépésére való tekintettel rendes esti helyárakkal tartják meg az előadást, amelyre azonban nincs elővételi dij. * A Népszinház-ban minden este Molnár Gyula kedves vígjátéka: A papa leánya kerül szinre, mely Sztojanovics Jenő pompás zenéjével a sikerült bemutatón nagyon tetszett a közönségnek. Holnap, vasárnap délután A koldusdiák kerül szinre. A kulisszák mögül. Budapest, október 12. „Asszony. 1 1 A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Porzsolt Kálmán Asszony czimü társadalmi drámája lesz, melyből már serényen folynak a próbák. Az újdonság premierje a jövő héten, pénteken, lesz. * A „Szép Ilonka" zenéje. A magyar zeneszerzők egyik legjelesebbje uj müvei fog a jövő héten a Királyszinház-ban szóhoz jutni Szabados Béla személyében, akinek már a főváros minden énekes színházában és az Operaház-ban is számottevő, állandó sikerei voltak. Uj darabja, a Szép Ilonka — amelynek libreltistái, Szávai Gyula, a kiváló poéta és Vágó Géza. — tárgyának megfelelőleg teljesen magyar daljáték s a partitura különösen hatásos számokat juttat Pálmai Ilkának és Medgyaszay Vilmának, Mátyás és Ilonka személyesitőinek, továbbá az arragóni herczegasszonynak, a kinek énekeit T. Harmath Ilona adja elő. A vig dalok egész sora jut a czinkotai kántornak, a szép juhásznénak, továbbá a Szent István-napjára felözönlő falusiak között a tótoknak és palóczoknak, a kik jellegzetes dalaikat megfelelő tánczczal is kisérik. A Szép Ilonka néhány szines és hatásos látnivalót is visz a színpadra: az I. felvonás királyi vadászainak csoportja, a II. felvonás virág-hullása, majd az eredeti formákból hiven rekonstruált Szent István-napi ünnepi körmenet és végül a befejezés hóvihara. A Szép Ilonka jövő héten, szombaton, mint a bemutatóbérlet harmadik estéje kerül szinre. Beszélgetés P Nárkus Emiliával. — Az „Endre és Johanna" mai előadásához. — Rákosi Jenő nagyszabású történelmi drámája, az Endre és lohanna, mely felújítása óta egyike a Nemzeti Szinház legnépszerűbb müsordarabjainak, ma este ismét szinrekerül. A dráma egyik czimszerepét, Johannát, Róbert király egyik unokáját P. Márkus Emilia játssza ma este is. Ebből az alkalomból megszólaltatjuk a művésznőt, a ki iránt mindenkor a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik a budapesti közönség és a ki — bármiről szól is egy intervju kapcsán a közönséghez — mindig érdekeset mond. « — Lássa — mondotta Johanna személyesitője e sorok írójának — most szeretnék a politikáról beszélni, de tudom, hogy maguk nem kíváncsiak a nők véleményére. Pedig itt önkéntelenül is eszébe jut az embernek a politika. Az öreg Andrássy Gyula grófot nagyon szerettem, mindig itt áll a mellszobra, s most, hogy ismét egy Andrássy van a politika előterében, aktuálissá lett e szobor is. De hiszen Andrássy mindig aktuális marad. Magyar asszony vagyok, mégis csak politizálok, ugye ?. . . Arra kíváncsi, milyen uj szerepekben fogok játszani az idei szezonban. Somló igazgató eddig három magyar színdarabot adott nekem elolvasásra. A dramaturgok mind a három darabot dicsérik. S dicsérhetem én is, mert jó szerepeket kaptam. Pékár Gyula Drághy Éva czimen irt uj darabot. Porzsolt Kálmánnak és Farkas Pálnak is előadjuk egy-egy társadalmi színmüvét. Amannak az Asszony, ennek Bálványok a czime. Nagyon örülök, hogy ismét eredeti drámákban játszhatom. Ezeken kívül főleg a L'Aiglon érdekel, Rostand színdarabja, a melynek magyar fordításáról azt mondta az egyik leányom, hogy szebb, mint a franczia eredeti. Természetesen lesz még néhány újdonság, a melyben szerephez juiok s ha hozzáveszszük, hogy a Shakespeare-darabok most már gyakrabban kerülnek műsorra, ugyebár, akkor nem panaszkodhatom, hogy nincs elég doigom . . . Kulisszatitkokat persze ne várjanak tőlem. A színpad az én otthonom s ugy-e, a családi titkokat nem szokás kikiáltani ? Sohasem szabad színésznek megapellálni az igazgatóját vagy a közönséget, még kevésbé szabad belső ügyeket szellőztetni. Ez tilos is, ízetlen is. A külföldi uj darabokra terelődött aztán a beszélgetés és megkérdeztük a művésznőt, melyik irány tetszik neki jobban: a romantikus angol, vagy az idegizgató franczia ? — Nem tagadhatom, hogy én a romantikust jobban szeretem. Csak persze ne csapjon tul a kellő határokon, ne vá'jék egészen valószínűtlenné s főleg szentimentálissá. Másrészt hibáztatom az angolokban — s ez nemcsak a szerzők, de sok színész gyöngéje is — hogy nagyon aprólékosan dolgoznak, pepecselnek, elmerülnek a részielekbe s igy elvész a harmonikus egység. Én, mint színész, képtelen vagyok arra, hogy mozaikszerűen játszam; a fölfogást, a stílust, a szellemet kell hiven visszaadni, nem pedig elveszni a jelentéktelenségek hálójában A francziák szinte utolérhetetlenek a nagyszabású kigondolásban és a kivitelben. De kérem, mindig az igazán nagy szellemekre gondolok . . . m. Színházi pletykák. Budapest, október 13. i. A visszavonult primadonna Van egv jó félesztendeje, hogy Küry Klára művészetét nem élvezhette Budapest publikuma. Az Én, te, öl kicsapongó Vergy grófnéja, a Szép mosóné ideális Lurelteje hirt sem ad magáról. Csendben visszavonult Erzsébet-köruti fészkébe, a melyet kicsi hijja, hogy fel nem oszlatott, hogy hosszú időre elszakadjon tőlünk messze idegenbe. Szerencsére ez nem következelt be, mert a mikor a Klárika már becsomagolta holmiját a nagy útra, táskájába tette az útlevelet és már fejére tűzte a kalapját, tehát az utolsó perczben megjelent Beöthy László és egy aláírást kért tőle. Azt kivánta, hogy irja rá a nevet arra a teleirt papírívre, a mely szerződésszerűen a Kirdlyszinhdz-hoz köti erre az évre. Igy aztán itthon maradt, a mienk maradt Küry Klára továbbra is. És azóta visszavonultan vár, vár, vár . . . Arra az estére vár, a melyen újra a közönség elé léphet, Budapest közönsége elé, a mely mindig szivében hordozta és szeretetével halmozta el és a mely oly jól emlékszik a bűbájos Lilire, a poétikus Fanchonra, a temperamentumos Brigittára, Pompadour márkinéra, Germain hadnagyra s a többi jeles alakítására. És e várakozás közben, a minap történi valami. Küry Klára mulatott egyet. Amúgy istenigazában, kora estétől, kivilágos virradatig; folyt a pezsgő, vidám, tüzes magyar nóta mellett. Ez a mulatság a művésznő otthonában folyt le. Ugyanis megjelent nála'estefelé három ur: Beöthy László, a Királyszinház igazgatója és Kacsóh Pongrácz, a /ános vitéz népszerű komponistája és Papp Miska. Ha egy szerző és egy színész megjelennek valamely primadonna lakásán, ugy abból rendesen valamilyen nagy szinházi szenzáczió sül ki. Most is igy volt. Kacsóh Pongrácz eljátszotta az uj operettjét, a Rákóczi-1, a melyben Küry Klára fogja a női főszerepet játszani. És a mint a komponista ujjai végig futottak az elefántcsont-billentyűkön és felhangzottak a szebbnél-szebb kurucznóták, egyszerre felmelegedtek a szivek. Előkerült néhány üveg pezsgő és a pezsgős pohárkákba csakhamar a hallgatók egy-egy könycseppje hullt... II. A szüret. A Vígszínház színészei a legjobb gazdák összes kollégáik között az országban. Hegedűs Gyulának Besnyőn van egy pompás kis kastélya és néhány hold szőlője, Gödöllőn pedig Fenyvesi Emil gazdálkodik. Hegedüs-ék e napokban nagy szürelet rendeztek. Hivatalos volt az egész Vígszínház. Persze vidáman telt az idő, pajkosabbnál pajkosabb tréfák váltották egymást, az uj bor hihetetlen gyorsasággal tünt el a kupákból, kancsókból és hordókból. Szóval a szüret pompásan sikerült. Hegedűsöket néhány szőlőfürt emlékeztette arra, hogy itt valaha, nem is olyan régen, garmadában hevert a legnemesebb gyümölcs. . . Tanay Frigyes volt a legpityókosabb hangulatban, ő volt az, a ki hajnalban áthajtatott a Fenyvesiék szőlőjébe és — leszedette az egész termést. Délben pedig kijöttek Fenyvesiék szüretelni és — nem volt mit. Csak az üres gerezdeket találták meg. A vinczellér pedig bus ábrázattal jelentette, hogy éjszaka valamilyen furfangos tolvaj az összes tőkékről leszedte a fürtöket. Így aztán Fenyvesi Emil mit tehetett volna egyebet: a jövő esztendőre halasztotta a szüretét. F. Felvonásközben. t-udapest. október 13. A Gazdagság és a Szegénység. — Grófkisasszony a színpadon. — Kéméndy Jenőt, a jeles festőt és az Operaház szczénikai rendezőjét fölkérte egy főrangú társaság, hogy rendezzen nekik élőképeket. Kéméndy munkához is látott, betanította az egyes képeket és megrajzolta a jelmezeket. Az egyik élőképnek az volt a czime, hogy Váluion. Az ifjú ott áll az útkereszteződésnél és jobbról a Gazdaság, balról a Szegénység hívogatja. A Gazdaságot is, a Szegénységet is egyegy grófkisasszony ábrázolta. Persze, a Szegénységnek Kéméndy a lehető legfestőibb koldusjelmezt tervezte, szines rongyokkal széttaposott bocskorral.
