MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-15 / 286. szám
1906. október 15. A Királyszinház- ban Fedák Sári már csak ezen a héten játszik. Legtöbbször A kis alamuszi-ban lép föl. A Bokor József operettjének czimszerepét ma és szerdán esti előadásban, jövő vasárnapon pedig délután játssza el Fedák Sári. Csütörtökön A getolsteini nagyherczegnöben. Kedden a Gül-Babá-ban lép föl, utolsó esti előadásul pedig pénteken este a János viíéz-i játssza el. Szombaton lesz a Szép Ilonka premierje, mely vasárnap este kerül másodszor előadásra. A Népszínház egész heti műsorát Molnár Gyula és Stojanovits Jenő A papa lánya czimü zenés vígjátékának előadásai töltik be. Csütörtök délután a Tündérlak Magyarhon-ban, vasárnap délután az Ipamuram lesz a délutáni előadás. — Fedák Sári népszínházi vendégszereplése s a Rab Mátyás október 26-án, pénteken tartandó bemutató előadása iránt oly nagyarányú érdeklődés mutatkozik, hogy a premierjegyek könnyebb megszerzése végett ugy az előjegyzett jegyeket, mint a rendelkezésre maradt összes jegyeket már mától fogva árusítja a Népszínház elővételi pénztára, mely 10—1 és 3—6. között marad nyitva. A kulisszák mögül. Budapest, október 15. A színházt hét. — Hétfői revü. — Egyre-másra következnek a „nagy" premierek. A héten két bemutató lesz, az egyik a Nemzeti Szinház- ban, a másik a Királyszinházban. A jövő héten ismét két újdonság kerül a közönség elé, az egyik a Magyar Szinház-ban, a másik a Népszínház-ban. Az Opeiaház e heti műsora felette változatos és pénteken este egy vendégszereplést is hoz. Dr. Fodor Oszkárnak, a Népszínház titkárjának, felesége — a kinek pompás althangjáról a legjobb véleménynyel vannak azok, akik hallották énekelni — mutatkozik be a budapesti közönségnek az Aida Anneris szerepében. Az Operaház próbatermeiben két operából és egy ballettből folynak a própák. A két dalmü-ujdonság: Hubay lenő Lavotta szerelme és Strauss Richard Salome-ja. A ballett: Juon Pál Psyche czimü tánczkölteménye, melynek premierje talán megelőzi az opera-ujdonságok bemutatóit. A Nemzeti Szinház e heti műsora nem kevésbbé változatos. Két délutáni és két várszínházi előadás is lesz a héten. A hét eseménye a pénteki premier, amikor is Porzsolt Kálmán Asszony czimü színmüve, mely az akadémiai Karácsonyi-pályázaton első helyen dicséretet nyert s csak egy szavazattal esett el a pályadíjtól, kerül bemutatóra. Porzsolt-nak ez második darabja a Nemzeti Szinház-ban, mert évekkel ezelőtt, népszínházi igazgatói működése előtt adták A párbaj czimü dramolettjét; ugyanez időben népszerű novellaíró is volt, őt kötet elbeszélése jelent meg s két kötetet németre is fordítottak; népszerűségét bizonyította, hogy mind e munkái teljesen kifogytak a könyvárusi forgalomból. Vetélytársak czimü kis vígjátéka a Vigszinház-ban Garcon irói álnév alatt került • szinre. Irodalmi működése hét évig szünetelt, mialatt más magyar irók dicsőségén dolgozott szeretettel. A Nemzeti Szinház legnépszerűbb művészi erői ebben a szereposztásban mutatják be az újdonságot: ÍSSZ0N1. Szinmü 3 felvonásban, irta Porzsolt Kálmán. Férj Gál Feleség Márkus E. Udvarló Császár Nővér Ligeti j. Kapitány Gyenes Képviselő Rózsahegyi Színésznő ' Vízvári M. Szobalány ... Keczeri I. Szakácsnő Dömjén M Inas Magyari Történik napjainkban, Budaoesten. A Vigszinház e heti műsorát a Gróf Hamlet dominálja, melyet Párisban már több, mint háromszázszor adtak eddig elő. A Riquette és A kaczagó menyecske előadásai a héten teljesen franczia izt adnak a Vigszinház repertoirjának, a melyre legközelebb egy telivér magyar darab kerül A Vigszinház soron következő újdonsága ugyanis Rákosi Viktor Rákóczi fia czimü történeti darabja lesz, a melynek hőse Rákóczi József, II. Rákóczi Ferencz fia. A próbák nemcsak a színpadon, de a zongorateremben is javában folynak. A darabhoz Kún László szép partiturát szerzett, a melynek egyes számait külön e czélra szervezett énekkar fogja előadni. Az újdonság bemutatóját a Rákóczihétre tervezik, ugy, hogy Rákosi Viktor darabjának előadásai is növelni fogják fényét amaz ünnepségeknek, a melyekre most az egész ország készül. A Rákóczi fiá-i a legnagyobb vidéki színtársulatok is megszetezték és a Vig. 2 Budapesti színpadok. Badapoft, október 15. A Magyar Királyi Operaház-ban Tristan és Izoldé-t holnapra, keddre tűzte ki az igazgatóság. Szerdán, ifjúsági előadásul mérsékelt helyárakkal, a Bánk bán, csütörtökön Lakmé szerepel a műsoron, szombaton pedig a Pillangókisasszony, a két utóbbi Sándor Erzsébettel a czimszerepben. Pénteken, október 19-én érdekes vendégszereplés kapcsán kerül Aida előadásra: Amneris szerepében dr. Fodor Oszkárné fog bemutatkozni. Vasárnap este Tannhäuser kerül előadásra. • A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutató előadása pénteken, október 19-én lesz. Ekkor kerül először szinre Porzsolt Kálmán Asszony czimü négyfelvonásos társadalmi színmüve. A bemutató előadásig a hátralevő napokon a szinház legkedveltebb darabjai szerepelnek a műsoron és pedig ma estére Az ember tragédiája van kitűzve, holnap, kedden pedig A nagymama Rákosi Szidisel és D. Ligeti Juliskával. Szerdán két előadás lesz: délután a Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára a Nórá t adják elő, a melynek czimszerepét P. Márkus Emilia fogja játszani, este pedig a Luczifer-1, Gál Gyulával a czimszerepben. Csütörtökre a Cyrano de Bergerac van kitűzve, ez alkalommal is Pethes adja a czimszerepet. Vasárnap az Elmémult harangok kerül szinre a rendes szereposztásban, jövő hétfőn a János király mérsékelt helyárak mellett. A Várszínházban kedden az Erősek és gyöngék, szombaton Lebonnard apó kerül szinre. * A Vigszinház-ban a nagysikerű Gróf Hamlet a héten még szerdán, pénteken és jövő vasárnap szerepel a műsoron. A Riquette-1 csütörtökön és szombaton adják. Kedden este és jövő vasárnap délután pedig A kaczagó menyecske kerül szinre. A Magyai Szinház-ban az idei első újdonság: A milliátdos kisasszony meghozta az első jubileumot is. A népszerű Sfrauss-operett ugyanis holnap, kedden, egyfolytában már huszonötödször kerül szinre s azontúl is tovább folynak a vonzóereje teljességében levő újdonság sorozatos előadásai. Vasárnap, október 21-én, Lehár Ferencz operettje A drótostót lesz a délutáni mérsékelt helyáru előadás. * A »Magyar Szinpad« tárczája. Egy régi franczia szinház. Párisban Georges Cain történetíró tollából érdekes könyv jelent meg a franczia főváros régi színházairól. E színházak között érdekes és mulatságos szerepet játszott a Petit-Lazari-szinház, a mely egyike volt a boulevard du Temple apró színházainak. Ezekben a színházakban a 18- ik században a legteljesebb szabadság, sőt szabadosság uralkodott. A szóban forgó szinház 1769-ben épült, de már 1780-ban megbukott. Csak a forradalom alatt nyilt meg újra. Lazari, a hires olasz szinész vette át a szinház igazgatását és 1798-ig nagy népszerűség közepette, sikerről sikerre vezette. Ekkor a szinház leégett és a tönkrement igazgató elkeseredésében főbelőtte magát. De a szinház újra föléledt hamvaiból és a mult század közepe felé nagyon előkelő szerepet játszott 1862-ig, a mikor az egész boulevard du Templet lerombolták és véle a színházat is. Az igazgató 440,000 frank kárpótlást kapott. Marquet franczia szinész, a ki ennek a színháznak tagja volt, kedves és mulatságos könyvben irta meg e szinház kulisszatitkait. Elmondja például, hogy egy egyfölvonásos darab honoráriuma 10 frank volt. De nem előadásonkint, hanem egyszer mindenkorra. Még igy is seregestül jelentkeztek a szerzők és a szinház 1830-tól 1862-ig 2000-nél több egyfelvonásos darabot fogyasztott. Naponta két, vasárnap három előadást tartott a szinház és minden előadásban 3—4 darab került szinre. A színészek naponkint átlag 10 felvonást játszottak s ezért 5 frank napidijat kaptak A színháznak megvolt a maga kikiáltója, mint a vásári mutatványos bódéknak. Ez a kikiáltó hihetetlen lármát csinált, de még ennél is nagyobb lármával jártak a szinház premierjei. A közönség közbeszólt, interpellálta a színészeket, a színészek viszont belekiabáltak a publikumba stb. A darab végén a közönség borzasztó lármával követelte a szerző nevét. Ez a régi franczia szokás. A rendező kijött és bejelentette a nevet, mire az egész közönség egyhangúlag azt ordította: — Bravó 1 Ne irjon több darabot 1 Az ilyen módon megünnepelt darab néha száznál is több előadást megért, de a közönségé világért sem engedte volna el ezt a megjegyzést. Nagy színészei a színháznak sohasem voltak, de jókedvű ficzkó akadt köztük bőven. Ezek aztán akárhányszor megkritizálták nemcsak egymást, hanem a közönséget is. A színészek azonban nemcsak egymást és a közönséget tréfálták meg, hanem az igazgatóságot is. A Noblesse obiige czimü darabban a szerelmest egy Victor nevü tehetséges, fiatal szinész adta. A darab azon múlik, hogy egy öreg márki a leányát nem akarja Beaugredin lovagnak (Vicior) adni, hanem egy fiatal ügyvédnek. Csak a végén egyezik bele abba, hogy a leányát a lovag vegye el. Tehát a márki, a ki kidobta a lovagot, most épen arra vár, hogy a lovag visszatérjen és ő boldogíthassa a leányának kezével. — Mert vissza fog jönni — monologizál a márki — ismerem a szerelmeseket, mindig visszajönnek ... Victor azonban nem jött vissza. — Igen, ismerem a szerelmeseket, mindig visszajönnek — ismétli a márki mérgesen (Félre): Victor! Victor! Hol késik az a marha? (a közönséghez:) Tudom még magamról, mikor még fiatal voltam és szerelmes, mindig visszajöttem stb. stb. A közönség fütyülni kezd. A márki a kulisszákhoz megy és kiszól. Éjeiül azt felelik neki: — Nem tudjuk hol van. A közönség tombol. A függönyt le kell ereszteni Leírhatatlan zaj, ordítozás a nézőtéren : — Csirkefogók! Vissza a pénzünketI — Mi történt ? Victor, a ki feszült viszonyban volt az igazgatóval, előadás alatt elszerző dött egy másik színházhoz Odahozták neki a szerződést az öltözőjébe. Aláirta és szó nélkül távozott a színházból. Ezt be kellett jelenteni a közönségnek. A márki vállalkozott a nehéz feladatra. — Tisztelt közönség — szólt, a lámpák előtt megjelenvén — a Beaugredin lovag személyesitője, Victor ur, szó nélkül itthagyta a színházat. Igy tehát az előadást, legnagyobb sajnálatunkra, nem folytathatjuk . . . Az egész nézőtér: Ahl!! Egy goromba hang: Ez a maga hibája, öreg! A márki (megdöbbenve): Az enyém? A goromba hang: Hát persze! Miért nem adta neki a leányát 1 Száz meg száz igen kedves adomát örökít meg a Georges Cain könyve, a mely azonfelül értékes kul)urhistóiiai dokumentumokban is bővelkedik.