MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-14 / 285. szám
2 Budapesti színpadok. Badapnt, október 14. A Magyat Királyi Operaház e heti műsorát az operaházi színlap alalt találják olvasóink. • A Nemzeti Szinház-ban pénteken lesz a premierje az Asszony-nak, mely szombaton és vasárnap kerül ismétlésre. Szerdán délután a Nóra, jövö vasárnap délután az Elnémult harangok kerül mérsékelt helyárakkal szinre, a hét többi estéin Az ember tragédiája, A nagymama, Luczifer és Cyrano de Bergerac kerül szinre. A Várszínházban kedden az Erősek és gyöngék, szombaton Lebonnard apó kerül szinre. •i A Vígszínház-ban a nagysikerü^Gró/ Hamleti, hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap szerepel a műsoron. A Riquette-1 csütörtökön és szombaton adják. Kedden este és jövő . vasárnap délután pedig A kaczagó menyecske kerül szinre. * A Magyar Szinház- ban az idei első újdonság : A milliárdos kisasszony meghozta az első jubileumot is. A népszerű Sf/auss-operett ugyanis kedden, október 16-án, egyfolytában már huszonötödször kerül szinte s azontúl is tovább folynak a vonzóereje teljességében levő újdonság sorozatos előadásai. Jövő vasárnap, október 21-én, Lehár Ferencz operettje A drótostót lesz a délutáni mérsékelt helyáru előadás. * A Királyszinház- bän a Szép Ilonka [szombati bemutatójáig minden este fellép \Fedák Sári, a ki pénteken este a János vitéz-ben búcsúzik el Addig A kis alamuszi, Gül-Baba és A gerolsteini nagyherczegnö főszerepeiben lép fel. Jövő vasárnap délután még [egyszer feilép Fedák uSári A kis alamuszi-ban. * A Népszínház egész heti műsorát Molnár Gyula és Stojanovits Jenő A papa lánya czimü zenés vígjátékának előadásai töltik be. Csütörtök délután a Tündérlak Magyarhon-ban, jövő ! vasárnap délután az Ipamuram lesz a délutáni előadás. „Asszony". — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonsága. — Budapest, október 14. A Nemzeti Szinház e hét végén ismét magyar szerzőt juttat szóhoz. Bemutatja Porzsolt Kálmánnak Asszony czimü háromfelvonásos színmüvét. A Porzsolt Kálmán neve már esztendőkkel ezelőtt is nagyon jóhangzásu volt az irodalomban. Vagy öt kötet novelláját annak idején szívesen olvasta a közönség. És a Nemzeti Szinház színpadán sem idegen, mert hiszen egy kis dramolettjének, a melyet A párbaj czimme! játszottak, nagy sikere volt. Esztendőkön keresztül a mások irói karrierjét egyengette Porzsolt Kálmán részint mint a Fővárosi Lapok szerkesztője, majd mint a Népszínház igazgatója. Ez időre felfüggesztette a saját irói munkásságát, mig most ti évi hallgatás után újra mint szerző jelenik m :g. A Nemzeti Szinház művészei ebben a szereposztásban mutatják be az újdonságot: »SSZONY. jSzinmü 3 felvonásban, irta Porzsolt Kálmán., Férj Gál Feleség Márkus E. Udvarló Császár Nővér Ligeti |. Kapitány... . Gyenes Képviselő Rózsahegyi Színésznő Vízvári M. Szobalány ... . ... Keczeri I. Szakácsnő Dőmjén M. Inas . *. . Magyari [Történik napjainkban, Budaoesten. A darab témáját a budapesti társadalomból vette. Az Asszony a házasélet drámája. A mozgató alakjai csupa típusok: asszonyok, férfiak és udvarlók, a melyekben igen sokan fognak magukra ismerni. Porzsolt Kálmán éppen típusokat akart drámájában megrajzolni és ezért is nem szerepelteti azokat a nevükön. Modern é6 merész a problémája a darabnak és a szerzője biztos kézzel, mint hivatott drámaíró és a színpad alapos ismerője építette fel az Asszony-1. A vezetőszerep P. Márkus Emiliáé, a ki Porzsolt első darabjában is játszotta a női főszerepet, egy fiatal kis naivát. Ezúttal hatalmas drámai szerep van az ő nagy művészetére bizva. Mellette még Gál Gyulának és Császár Imrének jutott hálás szerep. Az Asszony sikere révén bizonyára állandó müsordarabja lesz a Nemzeti Szinház-nak. Figaro. A kulisszák mögül. Budapest, október 14. Két Mátyás. í. Pálmay Ilka a Királyszinházban. - A „Szép Ilonka"-ról. — A Királyszinház- nak szombaton úgynevezett nagy estéje lesz és ha az előjelek nem csalnak: sikerben gazdag, diadalmas lesz ez az este. Magyar szerzők magyar tárgyú darabja kerül akkor bemutatóra: a Szép Ilonka. A János vitéz szerzőit a Petőfi géniusza ihlette meg. Szávai Gyulát (a ki maga is jeles poéta) és Vágó Gézát pedig, a kikhez társul Szabados Béla is szegődött, egy másik nagy magyar költő remeke inspirálta. A két darab születésének körülményei tehát hasonlatosak, de a sorsuk, illetőleg a sikerük is hasonlónak Ígérkezik. A Szép Ilonka alakjai is már réges régen ott élnek minden magyar ember lelkében és tudatában. Nagy előnye a poétikus, gyönyörűen megirt darabnak ez az előzetes népszerűség ; a mit pedig Szabados Béla zenében, a szinház pedig kiállításban, technikában és a mi fő: szereposztásban hozzáadott: az mind különkülön biztositéka a sikernek és annak a gyönyörűségnek, a mely a közönségre szombaton vár. Pálmay Ilka játszsza Mátyást! Évek sora óta nem kreált uj szerepet nálunk Pálmay lika, most eredej^ szerzők darabjában egyéniségének megfplelő, pajkos és érzelmes, gyermekesen naiv ésfétfiasan komoly alak jutott neki, a melyben talentumának virtuóz skálájából minden szin érvényesül, s a mely a leghálásabb, de egyben a legnehezebb feladatok egyike is. Az ő fellépésével az igazi művészet, a legtisztább, ideális színpadi hatás és munka jegyében indul meg a Királyszinház főszezónja. Partnere: méltó lesz hozzá. Talán indokolni és igazolni se kell ezt a merésznek látszó kijelentést, ha ideírjuk, hogy Medgyasszay Vilma játszsza „Szép Ilonká"-1. A János vitéz Iluskájánál a „Szép Ilonka" nagyobb föladat, konezepezióban és méretekben egyaránt, és a próbák tanúsága szerint Medgyasszay Vilma gyönyörűen oldja meg azt. Kettejük mellett a Királyszinház java erőit mozgósítja a darabban, a mit az alábbi szinlap is mutat: SZKP ILONKA. Regényes daljáték. Vörösmaity veise nyomán irta: Szávai Gyula és Vágú Géza. Zenéjét szerzette Szabados Béla. Rendező: Bokor József, karmester Marthon Géza Személyek: Mátyás király Peterdl Ilonka Az aragóniai herczegkisasszony A czinkotai kántor A „szép juhászné" Marzio, udvari bolond . ... | lantosok ~_ V A pápa embere Tót Palócz Borbála öreg cseléd Egy leány Csupa jó név, csupa jó szerep és mindannyija lelkes szeretettel, fáradhatatlan kedvvel dolgozik a próbákon. A Sziklai bolondja egyike lesz a népszerű kómikus legérdekesebb alakításainak és az uj énekesnő, T. Harmath Ilona — a ki egyébként már kedves ismerőse a 1906. október 14. közönségnek — szintén hálás bemutatkozásra kap alkalmat. Négy uj hangulatos diszlet, korhűen stilizált ragyogó jelmezek adják nékik a Veretet, a melynek romantikus, jóleső-könyeket fakasztó poézise mellett vigság is sok kerül a darabban. A hét vége egy hosszú előadás-sorozat kezdete lesz a Királyszinház- ban és a Szép Ilonka liliomának hervadása sok friss babért fog szetezni színháznak, szerzőnek és művészeknek egyaránt. Blberach. II. Fedák Sári a Népszínházban. — A „Rab Mátyás"-ról. — A Rab Mátyás czimü magyar daljáték hetek, sőt hónapok óta foglalkoztatja a szinházjáró közönséget. Az ilyen izgalom csak nagy esemény előtt megokolt, a színházi életben pedig nagy esemény lesz a Rab Mátyás. Több okból. Mert Fedák Sári játszsza benne a főszerepet, mert a Népszinház-ban játszsza és mert a mit s a miben játszi k: szerepnek- darabnak valóban nagy sikert igér. A Népszínház-ban játszik a jövő hét péntekjétől kezdve kétszáz estén Fedák Sári: már ez maga is érdekes. Ebben a színházban hajtott számára először a nagy, a „százas" siker virága, innen indult arra az útra, a melyen a Királyszinház-ban a János vitéz babérja termett és most ide tér vissza, hogy újra disze legyen magyar szerzők müvének. Fedák Sári játszik egy darabban: ez már maga siker, Fedák Sári egy kitűnő darabban lép tel; szenzáczió lesz. Mert a Rab Mátyás témája már magában is kedves és vonzó. Mátyás Király, a ki a darabban még csak Hunyadi Mátyás, fogoly Prága városában. Onnét szabadul ki és lesz magyarok királya. Rajna Ferencz darabja a szó nemes értelmében: magyar, csupa lüktetés minden mozzanata s a színpadi hatás tökéletessége van valamennyi jelenésében, a mi nem is csodálatos, ha olyan librettista müve, mint Rajna Ferenczé. A komponista Czobor Károly. Nem kell őt felfedezni. Melódia, izlés, lendület ez a Czobor Károly zenéje. Nagy sikerei összeforrtak Rajna Ferenczéivel: ők ketten valóban tudnak együtt dolgozni. Jövő hélen, pénteken, október 26-án lesz a Rab Mátyás premiérje a Népszínház ban. A daljáték sztnlapja ez: RAB MÁTYÁS. Daljáték 3 felvonásban. Irta: Rajna Ferencz, zenéjét szerzette: Czobor Károly. Személyek: Szilagyi Erzsébet Mátyás, a fia, fogoly Prágában ... Pócsy Geiö, szolgagyerek, Mátyás mellett — — Eysik B.er Paltiel, a prágai hitközség elöljárója Gita, fogadott leanya . Mindi, Eysik szakácsnéja Gabiről, diák a prágai főiskolán ... Czódik, hitközségi szolga Futár-Drágffy, a H.nyady-ház hive .. Szuremaj fi(t a, , eányo k Mikhoel, a ghettó óre ... ._ ... A fópap Vásáros asszony Vásárosnép, szolgálók, legények, leányok, vendégek, huszita zsoldosok, magyar urak, csailó.ok, apródok, követséeek Történik: 1458-ban — Ar 1-ső felvonás Prágában a ghetto kapuja előtt. — A ll-ik felvonás az elöljáró házában. — A III—ik felvonás a morva-magyar határon. Ilyen szinlappal indul útnak a Rab Mátyás. Szép névsor ez: hedák Sári, Komlóssy Emma, Ledofsky Gizalla, Pelráss Sári, Kovács Mihály, Raskó Géza. És Tollagi Adolf. Visszatért a régi fészekbe a méltán kedvelt művész. A hány n;v, annyi érték Mindegyik népszerű, mert mindegyik művész. A díszletekről valóban külön czikkben kell megemlékezni. Nincs egyetlen dekorácziö, egyetlen kosztüm, a mely nem stílszerű. Ott. Prágában, eredeti rajzokról mázolták le. Vagyon, a mit képviselnek, de érték is, a mit mutatnak Fagott Pálmai Ilka Körmendy Medgyasszay V. T. Harmath I. Németh Szentgyörgyi L. Sziklai Szegedi E. Kun I. Cserni Rátkai Z. Molnár P. Tárnoki G. Csiszér Fábián C. Balázs O. Fedák Sári Petráss S. Tollagi Komiossy E. Ledofskv G. Raskó kovács Pi ítér Horváth M. Bogár G. Pázmán Szabó Delliné
