MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-26 / 267. szám
1906. szeptember 26. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Luczifer« szövege. I. felvonás. Egy kis olasz városka tanári k8rában összekerül Alberini professzor régi barátjával: Senardival. Együtt tültötték ifjúságiikat a papnevelőben, de mindketten bucsut mondtak a papi pályának, Alberini még fölszenteltetése előtt, mert hitét elvesztette. ' Atheista istentagadó és családja is az. A gyér- { mekeit is — egy fia és egy leánya — hitetleneknek nevelte, meg se kereszteltette őket. Fia: Guido már felnőtt ember, most várja tanári kinevezését. Senardi, a ki leányával, Matilddal látogatja meg ifjúkori barátját, már az első találkozásnál látja, hogy kettőjük között, éppen Alberini konok hitetlensége miatt, nem állhat fenn jó viszony. II. felvonás. Guido, Alberini fia, beleszeret Senardi leányába, Matildba, a ki nagyon szereti Alberínit is, feleségét is, kik m nd a ketten áldott jó emberek. Atvja tudtán kivül sűrűn jár az atheista professzor házába, bár tudja, hogy e ház a hitetlenség háza és a diákok is „Luczifer"-nek nevezik Alberinit. Matild viszontszereti Guidot ős az ifjú be is vallja a leánynak szerelmét. A mikor Guido szerelmesét keblére öleli, a kollégium egyik ablakából meglátja Senardi professzor a jelenetet és ingerülten hazaküldi leányát. III. felvonás. Senardi mindenáron el akarja választani a szerelmeseket. A plébánossal együtt beszél leánya lelkére, hogy mondjon le Guidóról, a ki, mint atyji, nem hisz az istenben. A mikor Alberini késő este felkeresi régi barátját, hogy a fiatalok házasságához beleegyezését kérje, Senardi elutasítja őt. De Matild nem tud a szivének parancsolni és Guidóval, a kit éjszaka fogad atyja házánál, megegyezik, hogy másnap megszökik az atyai háztól és nőül megy szerelmeséhez. IV. félvonás. Három hónapja élt együtt az ifjú pár a legnagyobb boldogságban. Ekkor váratlan csapás sujt le rájuk. Matild halálos betegségbe esik. Guido végtelen kétségbeesésében — a szomszéd szobában a pap és az orvos állanak haldokló felesége mellett — atyja tanításai ellen fordal és megtér istenhez. A mikor a pap jelenti, hogy Matld kiszenvedett, Guido leroskad a lelkész lábaihoz. „Ö már boldogabb, mint mii" mondja a pap és Alberini, lesújtva a fájdalomtól, maga elé meredve rebegi: „ki tudja, ki tudja?" Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. 9 fr at* at» q hetirészletben mérték szerint készit íérfiV HUI Ulla ruhát Rotkel, Podmaniczky-u. 77. VÍGSZÍNHÁZ. »Az őrnagy ur« szövege. I. felvonás. Labourdette őrnagy a 36. sz« huszárezred rózsaleánya. Bármennyit gúnyolják tiszttársai, ő csak nem akar rokonszenvezni a nőkkel. Mikor az ezred egy vidéki városkába utazik, ő egy kupéba kerül a szép Dingoisnéval, a ki rajong a hadseregért, s ezért nagyon barátságos Labourdette őrnagyhoz. Labourdette ezért meggyülöli, s mikor a városkában Evreuxben Dingoisékhoz akarják szállásolni ő tiltakozik ez ellen, s kicseréli szállásczéduláját a Montigron ezredesével. Igy Labourdete Martinnéhez, az ezredes pedig Dingoisékhoz kerül. Ám EvreUxben két Martinné van, egy hivatalnok özvegye, kinek unokahugába, Paulettebe Fréville hadnagy szerelmes, s egy másik Mirtinné, a Moulin Rouge volt tánczosnéja, az egykor igen hires Zulma. S mind a két Martinné egy utczában lakik. II. felvonás. Az erényes őrnagy tévedésből az ex has-tánczosnőhöz került, kinél egy sereg párisi színésznő nyaral. A város mulatós emberei fel szokták keresni a Martinné-szalonját, s igy estére odakészül Dingois és Maloizet is, de a rendes, megszokott mulatságot megzavarja az őrnagy ottlété, távoznak, s nyugalomra tér a ház. Paulette; — kinek igen megtetszett az őrnagy, — elhagyja szobáját, s gyorsan megbarátkozik az erényes Labourdetteel. III. felvonás. Labourdette jóvá akarja tenni hibáját s felkéri ez ezredest, kérje meg számára a Paulette kezét. De Fréville hadnagy is ilyen kívánsággal járul az ezred feje elé. Végre a félreértés kiderül, a hadnagy feleségül veszi Martinné, a hivatalnok özvegyének húgát, Paulettet, a hastánczosnő rokona, a szinésznő Paulette pedig ajándékot kap a magáról megfeledkezett erényes őrnagytól a pásztoróráért. A rózsabimbó és a méh. Rózsanyitás idején Történt az én kis mesém, Nyári forró délntán. Balzsamos a föld, a lég, Illatos a mindenség, Lugasban kedvesévé! ttl a lány. Ajkak szót alig, hogy vált, De eléjük ép leszállt Mézkntató, zümmögő kis méh. Nyíló rózsa közepén Szállt a méh, és a legény Kedveséhez sngó szóval rebegé: Lennél te rózsa-rózsabtmbó, lennék a méh Mely lágyan döngi-döngicsélve száll a méz felé. Nyitnék kis rozsa-rózsakelyhed, szállnék belé Lennél te rózsa-rózsabimbó, lennék én méh. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Hadi! amíg a let tart, meg eddig nem létezett áralj mellett: 5000 drfo smyrna utánzatu ágyeló, szindus kivitelben,80—40 cm. 28 k-. 120 darab kiváló erős összecsukható vaságy háromrészü matraccal 7 frt. 50 kr. 600 darab smymautánzatu padlószőnyeg, mindkét oldalon használható, 250/150 cm. 3 frt. 90 kr Flanell | TeveszőrlaiíaíC i takaró 190/130 cm.j 190/130 cm I fri. 28 I frt 75 Mat'acz 3 rászii 80/180 cm. 3 f t 85 Paplan Gyermekszék Ace Isodrony Szalmazsák futóCalpke piros háromféle kéágybetét föltve és szőnyeg függöny rouge pen áfalakith. duDla fonalú levarrva 16 krtól 3.50 krttl 2 frt. 5 frt. 25 3 frt. 35 2 frt. 50 feljebb. feljebb. 2 egy és I asztalterítő 4.60 król feljebb. Vidéki tisztelt vevőink kéretnek az egyszerűség és a budapesti nagyforgalmunk miatt az összeget előre beküldeni. Vagy képes árjegyzé k „SZONYEG-OTTHON" Budapest, Vli., Kerepesi-ut 10. (Sip-utcaa sarok.) CZIMRE ÜGYELNI ! TELEFON —14-18 ingyen és bérmentve. «A gerolsteini nagyherczegnő» szövege. Első felvonás. A gerolsteini nagyherczegnő, a ki húszesztendős, szerelemrevágyó és a kinek nem nagyon tetszik a kiszemelt vőlegény: Pál herczeg, a mikor a Bum Bum tábornok vezetése alatt hadba készülő katonáit a táborban meglátogatja, szemet vet a szép Fritz közlegényre. Hamarosan meg eszi az együgyü legényt, a kinet van egy Vanda nevü szép menyasszonya, előbb tizedesnek, aztán hadnagynak, kapitánynak, tábornoknak, majd rábízván atyja hősi kardját, őt állítja a hadsereg élére. Második felvonás. Fritz tábornok győztesen tér meg a harczból és az udvari emberek most már nagy féltékenyen nézik, kogyan fogadja őt egyre jobban kegyeibe a nagyherczegnő. A vőlegény Pal herczeggel együtt ezért összeesküvést szőnek elLne. A nagyherczegnő bár valósággal bevallja Fritz előtt szerelmét, nem érti meg az osteba tábornok, sőt arra kéri, hogy egyezzék bele a kis parasztlánynyal való házasságába. A nagyherczegnő kétségbeesetten beleegyezik, de most már ő is az összeesküvők mellé áll, a kik elhatározzák, hogy a mikor a nagyherczegnő jelt ád, Fr.tzet a nászéjszakáján megölik. Harmadik felvonás. I. kép. A nagyherczegnő mielőtt az összeesküvők tervüket végrehajthatnák, megismerkedik Pál herczeg udvarának diplomatájával: Grog báróval és a hideg diplomata nagyon megtetszik neki. Lemond Fritzről, a ki igy megmenekül a haláltól. A nagyherczegnő ugyanis engedélyt ad arra az udvari konspiránsoknak, hogy az újdonsült férjet megtréfálják. Ezek színleges hadi zajt csapnak és Fritzet ifja hitvese mellől ismét elküldik a hadba, azzal a hazugsággal, hogy az ellenség újra megjelent ez országban. II. kép. Fritzet csúfos kudarcz éri. Egy kastélyba csalják, a hol borzasztóan elverik és ő a történelmi nevezetességű nagy kardot össze-vissza csorbítva hozza hazza. Ezért a nagyherczegnő degradálja őt ismét közlegéDynyé, a mi Fritzet nem is nagyon keseríti, mert megmaradt neki szerető Vandája. A nagyherczegnőnek pedig, a mikor még azt is megtudja, hogy Grog báró feleséges, családos ember, nem marad más hátra, mint, hogy Pál herczegnek nyújtsa kezét. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet körút 27. Városligeti Nyári Színház, A »Ne hagyd magad Schlésinger« szövege. A főváros egyik kiránduló helyén virágot árul Julis, egy faluról jött leányka. Dunainak megtetszik a leány s elhatározza, hogy kedvesévé teszi. Utána megy szállására és Locsoginé, a szállásadónő, segélyével elcsavarja a leány fejét, ígérvén neki házasságot, pénzt, sőt hogy a leány kedve fokozódjék, ének- és tánezmeslereket fogad melléj hogy finomabb nevelésben részesüljön. Locsoginénak azonban van egy Bandi nevü csavargó fia, a ki hamar észreveszi miben sántikál Dunai. S tudván, hogy Dunai házasember, kizsákmányolja azt. Ezért Dunai megparancsolja Locsoginénak, hogy változtassa meg a szállását, ahová fia nem talál. Bandi egy szekrénybe zárva viteti el magát mikor anyja költözködik és ismét szembe áll Dunaival. Julisnak van egy testvére, ki Budapestre jön szolgálatba. A véletlen épen Dunainéhoz vezeti. Itt találkozik testvérének, Julisnak, a vőlegényével, aki voltaképen asszonyának a férje. Minden áron be akarja mutatni őt asszonyának, de ez rejtezik, bújik mindenüvé. Végre Julist hozza el a házhoz és Julis szülőit. Nagy zűrzavar után Dunait leleplezik és Julis visszatér a falun elhagyott kedveséhez. ££rilffi ü kiinIÄ nn STERNBERG cs. és kir. udvari hangszergyárában Kerepesi-ut 36. sz.
