MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-10 / 251. szám

2 A Városligeti Nyári Szinház-ban e héten kerül bemutatóra A diáktündér czimü szenzácziós dráma, a melyről egy külön czikkünk bővebben szól. Két bemutató. Budapest, szeptember 10. i. Riquette. — A sajtó bírálatából. — Pesti Hírlap. Az előadás friss és gördülékeny volt s ez mentette a darabot. A személyzet pompás kedvvel játszolt. A czimszerepet Varsányi Irén játszotta véghetetlen kedvességgel, elevenséggel, pajzánsággal és szellemmel. Igen kedves volt Blanche szerepében Gazsi Mariska. Hegedüsné volt a darab látványossága fürdőtoilettejében. A férfiak közül az egyik főszerepet, Florettet, a szinház uj tagja Tihanyi Miklós játszotta. A Népszínház néhai kitűnő színészének fia szép tehetséget örökölt atyjától s a Vígszínháznak hasznavehető tagja lesz. Otthonos a színpadon, jó színpadi alakja s erős organuma van. Budapesti Napló: Varsányi Irén Riquette szerepében bájos és természetes volt. Tihanyi Miklós, a szinház uj erőssége mulatságos uj figura; nagyon tetszett Vendrei, Gazsi Mariska, a pompás Hegedűs és a fürdőruhában hódítóan érvényesülő Hegedüsné. Nem kell mondani, hogy a darabot bőkezűen állíttatta ki és rendeztette a Vígszínház, a közönség pedig melegen és vidáman fogadta. Budapesti Kirlao: Ma mutatkozott be Tihanyi Miklós, fia a Népszínház egykori nagy színészének és örököse tehetségének. Ebben a fiatal emberben sok mozgékonyság, kifejező erő és humor van, a mely képessé teszi tisztes színészi problémák megoldására is. Debüje határozott sikerrel járt és kedvező jósjel uj működése körében Pesti Napló: Az előadás jó, friss, eleven volt. A czimszerepet Varsányi Irén játszotta, a második kikapós asszonyt Gazsi Mariska alakította. A két czégtárs közül az egyik a Vendrei bonhomiájára volt bizva, a másikat pedig a szinház uj tagja, Tihanyi Miklós, a nagy emlékű Tihanyinak a fia játszotta ügyesen, szeretetreméltóan. A szinház másik uj tagja: H'izella Irén egy bakfis szerepén kedvesnek és használhatónak mutatkozott. Egyetértés: A szereplők közül az első helyen kell emlitenünk Varsányi Irént, a ki elég temperamentummal játszta Riquettet, a könnyüvérü asszonykát. A külső hatást, mint már emiitettük, pikánsabbá tette fürdőkosztümje, de már a mámorossági jelenet több volt az elégnél. Talán jobb lett volna, ha ezt a jetenetet töröltek volna. Góth Sándor a sokszorosan inzultált udvarlót játszta rendkívüli hatással, de sok túlzással. Az egyik megcsalt férjet a színháznak egy újonnan szerződtetett tagja: Tihanyi játszta. Jó hír előzte meg; eléggé ügyesen mozog a színpadon, de végleges Ítéletet művészi értékéről ez első szereplése után nem mondhatunk. ii. „Mókaházasság". Budapesti Hirlap: Nagy sereg könnyű, kedves melódia repült ma szét a Népszínház bemutató előadásáról, mint a méhkasból a raj. Fülbemászó áradozó dalok, pajzán, dévajságtól lüktető kuplék sokasága váltogatja egymást a ma este szinrekerült újdonságban, a Mókaházasság czimü operettben, a melyet Lehár Ferencz, az idegenbe szakadt magyar komponista szerzett, Bauer György bécsi iró szövegére. Pesti Napló Lehár muzsikája igen szép, csupa melódia, csupa egészséges, pattogó ritmus. A muzsika faktúrája elsőrangú. Lehár a legnagyobb mestere az operett zenekarra való hangszerelésnek Gondolatait a modern zenekar sokszinü köntösébe öltözteti. Nagy hangszerelő művészete révén a banálisabb részleteket is megnemesitve, előkelő pózzal röpiti a jámbor hallgató fülébe. Lehár Ferencz a nagy tömeg, az egész világ poétája. Mindenki számára van valami kedves mondanivalója, a zeneértő, meg az avatatlanok tömege is örömet talál Lehár zenéjében. Pesti Hírlap: A Lehár zenéje friss, temperamentumos, csaknem mindig eredeti, de mindig dallamos és érdekes; bájos melódiák, éidekesen fölépitett és mesterileg hangszerelt zeneszámok úgyszólván kergetik egymást A. keringők, gyoispolkák és indulók egész sorozata vonulhat be az idei farsangra ebből az operettből táncztermeinkbe. A chauffeur-dal, egy bájos szerelmi kettős, a Wagner-paródiaszerü duett, egy bajos, kaczagó négyes egy szellemes hölgy-quinte t már a mai bemutatón is nép zerükké lettek; a két finálé hatásos felépítése a befejező indulóval pedig csak fokozta a sikert. Hogy ez a siker zajos is volt, hogy talán tartós is marao, az főleg a kitűnő előadás érdeme. Egyetértés: Az operette sikerek fogalmát nemsokára egyetlen szóval fogja kifejezni a szinházi szótár : Lehár-ra\. Ö a jelen idők Ojfenbach-ja, Strausz-a, Milöcker-e egy személyben. Egy kifogyhatatlan, sajátos egyéniségű, önmagát meg nem ismétlő melódiakrözus. A Népszinház-ban ma bemutatott operettje is olyan, melynek minden futamában, áriájában benne van az ö utánozhatatlan, behízelgő, bensőséges, pajzán zenei karakterisztikonja. Az Újság: Az operettnek a reméltnél jóval nagyobb sikere volt. Ennek az oka a kitűnő szereposztás és a művésznőknek az a lelkes igyekezete, melylyel egymást akarták tulénekelni. A közönség, mely a szinházat egészen megtöltötte, teljesen ki volt elégitve, felvonások után kitapsolta az összes szereplöket, a hölgyeknek pedig sok-sok virág jutott. Budapesti Napló: A Mókaházasság zenéje édes, szellemes muzsika, a mely sohasem téveszti el a hatását. A hangszereléshez remekül ért Lehár és ennek tulajdonitható az, hogy a fináléi gyönyörűek. Van a darabban egy pár rendkívül finom és kedves részlet. A Wűg«er-imitácziónak, a csók-keringőnek igen nagy volt a hatása. A Népszínház igen szép kiállításban hozta szinre a darabot. A darabot Kürthy Emil fordította le fordulatosán, magyarosan. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 10. i. „Luczifer". — A Nemzeti Szinház pénteki bemutatója. — A Nemzeti Szinház-ban e héten, pénteken, mutatják be az első újdonságot az uj évadban. A szinrekerülő darabnak Luczifer a czime, a szerzője pedig az olasz irodalomnak egyik legkimagaslóbb egyénisége Butiy E. A. Budapesti színpadok, Badapest, szeptember 10 A Nemzeti Szinház szombaton mutatja be Buiti E. a Lucifer czimü drámáját. Az újdonságról mai számunk egy külön czikkében bővebben irunk. A Lucifer előadását vasárnap megismétlik. A hét egész estéit a Nemzeti Szinház sikeres müsordarabjai töltik be. Kedden Lebonaid apó, szerdán Mary Ann, csütörtökön Cyrano de Bergerac és szombaton A hol unatkoznak van előadásra tűzve. • A Vigszinház e heti műsorán négyszer szerepel Hennequin és Weber nagysikerű bohózata. Az újdonságot szerdán, pénteken és jövő vasárnap este adják. Kedden a Kaczagó menyecske, csütörtökön a Loute és szombaton az Ocskay brigadéros kerül szinre. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal az Araykakas-1 adják. A Magyat Szinház- ban az egész e heti műsort esténként a tegnap felújításra került Exlex tölti be. Á pompás revün a tegnapi reprizen is sokat mulatott a közönség és ismételt tapsokkal jutalmazta a közreműködők játékát, különösen Fetenczy Károlyét és Kornai Bertáét, a kik ezúttal egészen uj tánczokat adtak elő. Jövő vasárnap délután A koldusgróf kerül szinre mérsékelt helyárakkal. A Királyszinház-ban csütörtökön tartják meg a szezón első újdonságának, a Gerolsteini nagyherczegnö előadását. Az operettről lapunk mai számában egy külön czikket találnak olvasóink. « A Népszinház-ban Lehár Ferencz operettje: a Mókaházasság a héten hétszer szerepel a műsoron. Pénteken a Katalin, Béldi Izor és Fejét Jenő nagy sikereket ért romantikus operettje kerül előadásra. Az operettnek, a mely külföldi színpadokon is dicsőséget szerzett, ez lesz a 99-ik előadása s az este alkalmat ad Wlassák Vilmának, a Magyar Királyi Operaház tagjának arra, hogy a Katalin czimszerepében bemutatkozzék vendégképen a Népszínház közönségének. * A Fővárosi Nyári Szinház változatos műsort állított össze erre a hétre. Kedden és pénteken A trapezunti herczegnő, szerdán a Ripp van Winkle, csütörtökön Egy szegény ifjú története, szombaton a Csöppség és vasárnap este a Quasimodo kerül szinre. Vasárnap délután a Comevillei harangok kerül szinre. A »Magyar SzinpacMárczája. Miss Duncan a táncról. — A jövő koreográfiája. — Miss Isadora Duncan mostanában Nordwijk aan Zee hollandiai tengeri fürdőben üdül. Titokban férjhez ment Gordon Craia angol festőhöz, nemrég pedig férjét egy kis leánynyal örvendeztette meg E családi esemény alkalmából a „Frankfurter Zeitung" czikket kért a tánczmüvésznőtől, a ki szívesen eleget tett a fölszólításnak. A czikk főbb részei a következők : MordwJJk aan Zee, aug. 22. A nordwijki tengerparton ülve nézem, hogy kis unokahugom, a ki a grunewaldi iskolából érkezett látogatásomra, itt, a hullámok előtt tánczot jár. Végig tekintek a hullámzó viz rettenetes tömegén: csupa hullám, szakadatlanul ideáradva, felhajítva a fehér habot, elől pedig a fehérruhás finom kis alak, a hogy tánczol a véghetetlen óczeán előtt. És érzem ennek a kis életnek szívverését, ahogy egybehangzik a viz hatalmas életével. Ugyanaz a ritmus az, ugyanaz az élet s az én szivem örvend a táncznak. Sokáig elmerülök a nézésbe s a leányka táncza a tenger előtt ugy tetszik, mintha kicsiben magában foglalná az egész problémát, melyért én dolgozok: hogy a tánczban ismét megtaláljam az emberi testnek természetesen szép mozgását. A leányka tánczol, mert tele van az élet örömével, ő tánczol, mert előtte tánczolnak a hullámok, mert fölötte tánczolnak a felhők, mert a szelek tánczolnak és mert az egész természetben megérzi a táncz ütemét. Neki öröm a táncz, nekem öröm, hogy láthatom. Most nyár van itt a tenger mellett, az élet örömmel teljes, — de én a városok telére gondolok, az utczák, a házak telére, a városi életre a zord tél alatt. Hogyan lehet a természet életét, a nyárban és a napban való gyönyörködést, a tenger mellett tánczoló gyermek örömét, hogy lehet mindezt a szépséget a városok életébe belehinteni ? Vájjon a tánczosnő mindezeknek a visszfényét és emlékezetét adhatja-e a télen a városi embereknek? Ott ugyanezt az örömet támaszthatja-e bennem, amelyet itt a tengerparton érzek, a mikor nézem a tánczát? Jobban odanézek és tanulmányozom mozgását. Mi az, amit tánczol? Látom, azok az egyszerű mozdulatok és lépések azok, a miket az utolsó két esztendőben a táncziskolában megtanult. De belefekteti a tánczba spontán gyermekérzését, gyermekboldogságát. Iskolai jegyzeteimben a következőket találom : „A gyermeket nem mozdulatokra kell tanitani, hanem a fejlődő lelket kell vezetni és tanítani. Mi a gyermekkel egyetlen mozdulatot sem tétetünk, a melyről ne tudná, hogy miért teszi azt. Nem hogy a gyermeknek szavakkal ki kellene fejteni minden egyes mozdulat jelentését, de a mozdulat olyan legyen, hogy a gyermek teljesen átérezze az okát. Igy tanítjuk meg a gyermeket a taglejtés egyszerű nyelvére." Ezek az iskolai jegyzetek jutnak az eszembe, a mikor nézem, hogy tánczol Temple a tengerparton. Ugy a hogy itt tánczol, up.y tanulnak az ő kis pajtásai is a grunewaldi iskolában. Mindennap hírt kapok a haladásukról. Ma reggel ezt irta a nővérem: Ma reggel tánczóránk volt az erdőben. Csodaszép idő volt és ha látom, hogy tánczolnak a gyermekek a fák alatt, azt kívánnám, hogy mindig az erdőben legyenek a tánczórák. Sokáik és behatóan beszéltem a gyermekekkel. Ugy látszik, megértették, a mit meg akartam értetni velők : a szabadban való tánczmozgás és az otthoni táncz közötti különbséget és azt, hogy a színpadon való táncz közben mindig arra gondoljanak, mint hogyha a szabadban volnának s a fák sudarai is az ég felé nyújtanák ki karjukat és megmutattam nekik, milyen bensőségesek és erősek a környező természet mozdulatai, mennyi energia lakozik még a pillangó kis testében is, hogyha ide-oda száll, rámutattam a fák koronáiban járó szél erejére és ritmusára — és a gyermekek egymásközt is ezekről beszélgettek s a maguk testén mutogatták nekem a mozdulatok különbségeit. Minden napos reggelen kimegyünk az erdőbe és azt hiszem, sokat tanulunk Nézem, hogy tánczol a kis Temple libegő alakocskája a tenger partján, rágondolok grunewaldi kis pajtásaira, a hogy a fák alatt tánczolnak és a szitrem tele lesz örömmel, tele azzal a reménységgel, melyet a jövő tánczának iskolájába vetek I