MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-09 / 250. szám

6 VÍGSZÍNHÁZ. A »Trilby« szövege. Boldog kis háztartásban él együtt a három bohém festő: Billie, Taffy és Sandy párisi mű­termükben. Billie szerelmes Trilbybe, a szép kis modellbe, a kire azonban az utálatos zongora­mester is szemet vetett. Billie megvallja szerelmét Trilbynek, a kis modell oda is ígéri kezét a szerelmes festőnek, és daczára annak, hogy Billie édes anyja és nagybátyja Párisba érkeznek és ellenzik gyer­mekük frigyét, megtartják az eljegyzést és ki­tűzik az esküvő napját is. Svengáli azonban nagy kincset fedez fel a kis Trilby torkában, mindenáron magához akarja flt lánczolni, hogy hires, nagy énekesnőt képez­zen ki belőle. Felhasználja tehát hypnotizáló tudományát, delejes álmot bocsát Trilbyre és az esküvő előtti estén megszökteti magával a tehetetlen Trilbyt szerettei köréből. öt év telik el. Svengáli csodás sikereket ért •1 Trilbyvel, a kit folyton hypnotikus álomban tartva, nagy énekesnővé képezett ki. Párisba is elhozza a világhírű énekesnőt és a konczerten melyen Trilby fellép, megjelenik a három festő­barát is. Billie ráismer a világhírű nagy énekes nőben Trilbyre, de Svengáli bűvölete folytán Trilby nem ismer rá szerelmesére. A konczert alatt Svengáli rosszul lesz. a varázs megszűnik, Trilby felébred hypnotikus álmából és barátjai­nak karjai között ájultan rostcad össze, Svengáli, pedig meghal. Az utolsó felvonásban Trilbyt régi barátai ápolják. Már-már egészen felépül betegségéből, mikor egy őrizetlen pillanatban elébekerül Svengálinak életnagyságú képe; a kép ismét hypnotizálja őt és holtan roskad össze kinzója képmása előtt. A «Riquette» szövege. I. felvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti ezikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azéit társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek külön­ben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a fele­ségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek foly­ton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetől, a ki bizony nem Hirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon minden­képen követeli, hogy Florette őt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche be­vallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki öt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal haj­landó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. fdvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet elté­ríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért 8kar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállodájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Sze­gény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyeke­I zete, hogy Riquette fölött őrköd|ék. Végül köz­szemére n ellen elkövetett kihágás miatt a rend­őrség kezére jut, Florettet pedig a saját fele­sége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czég­társak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket meg­előzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Floret­tet is, a kit a sofförök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon. a ki nem talalva meg a kompa­nistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kik­nek mindegyike kényes, vagy Kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko­zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogj utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, New­Yorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelma? estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldm felmezben. Az estélyen megismerkedik Stephau non rendőrtanácsos szép lányával, Malónő'al, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a paulató társaság elosz­lik és Karinsky gróf az utcza padán készül n végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáró! ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó éi arany pénzt dob. Á gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké azült. A new-yorki szemfüles, czéhbeii kol­dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábité szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetei éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotá­jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapot óta szakított koldus társaival s azok elöl buj­kál, haza készül Európába, hogy örökre elte messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a gróiba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszurt készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír­lapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap­ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket ax egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevü lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. félvonás. Stephensou rendőrtanácsot nyaralójában időzik leányával, Malónával ét unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­1906. szeptember 9. szerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vil­lany osszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kínok bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét ós Malóna a feleség, as anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. Az »Ex lex« szövege. 1. kép. [Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megstlrgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor ntjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét ós felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye."Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágositja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esőja segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek Jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a •épnek baja essék, Ripkáné szervezte szinházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik ki. A rendőrség és a jogászság ballabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak ax ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyj ál­hoz fordultak segítségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusi a, a melyen elhatároz­zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok köz őt megjelenik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor fenkölt szavak­ba r. kér fel arra, hogy a küldöttség vezetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto­sítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodj a le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alákjai egészítik ki a magyar harcz­készség oltalma alatt. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERflBERG Kerepesi-ut 36. Kitűnő zongorák dús raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents