MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-07 / 248. szám
1906. szeptember 7. 7 vígszínház. n»»rtí««ittmOTi«»!ttttt«mtttt«M«u«M«n««w«tt««'» A «Riquette» szövege. I. felvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek különben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a feleségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek folyton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelíd és szende Blanchetől, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bízik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bízza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindenképen követeli, hogy Florette őt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche bevallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armindját. Riquette azonnal hajlandó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. ftlvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet eltéríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechetle, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállodájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Szegény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hot ő nyögdicsél, szelíd és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójáaak bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyekezete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül közszemérem ellen elkövetett kihágás miatt a rendőrség kezére jut, Florettet pedig a saját felesége helyett automobilon szöktetik meg. III. félvonás. A harmadik felvonás a ezégtársak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket megelőzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Florettet is, a kit a sofförök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompanistáját, nem akarta egyedül folytatni az u ját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kiknek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. FOGAK Isgurok, arany, kancsók asájpadlás nélkül is t gyü kunk «1 távolítása 1DBBI fogmfltamá •átkai késsülnek HI W Ella bon. A báesl ink-iáffitáson (1901.) arany éreauisl Utüntstva i i tapaat, VI., Aadráaiy-at S l. Városligeti Nyári Szinftáz. Az »Othello« szövege. Első felvonás. Jágó hirül adja Brabantióoak, hogv ennek leányát, Desdemondát Othello elrabolta és titokban feleségül vette. Brabantio dühre gerjedve siet a dogé elé s követeli tőle, hogv a mórt példásan megbüntesse. Desdemona azonban a tanács előtt elmondja, hogy ő megszerette Othellot, a sok viharral megküzdött férfiút s önszántából követte őt és lett a felesége. Ennélfogva a dogé ártatlannak nyilvánítja Othellot. Éppen hirül hozzák, hogy Cjprus szigetén lázadás tört ki s ennek elnyomására a dogé Othellot küldi oda. Velemegy zászlótartója, Jágó is, ez azonban gyűlöli urát, mert az ő mellőzésével Cassiót nevezte ki hadnagrgyá. Második félvonás. Cypras szigetén gyöz«delmesen halad előre Othello. Megérkezik Dnsdemona s Othello boldogan üdvözli hitvssdt. Jágó folytonosan mesterkedik, hogy Othello boldogságát feldúlja. Cassiot leitatja s abbeo as állapotban összeveszíti néhány cyprusivaJ. A veszekedés zajára odaérkezik Othello s az állasához «éltatlánul viselkedő Cassiot megfosztja rangjától. Jágó örül, mert most megtalálta azt az alapot, a melyre bosszumüvét fel fogja építeni. Harmadik felvonás. Cassio vissza szeretné nyerni rangját s Jágó tanácsára Desdemonához fordul, hogy férjénél szószólója legyen. A gonosz Jágó most felébreszti Othelloban a féltékenység ördögét azzal, hogy czélzásokat tesz arra, hogy Cassio, a csinos ifju. mennyire bírja Desbemona rokonszenvét. Othello eleintén nem sokat ad Jágó szavaira; ez azonban folytonosan és fokozatosan lelkébe csöpögteti a féltékenység mérgét s Othello annyira fölgerjed, hogy most már egészen magánkívül, bizonyítékot követel Jágótól, a ki ezt meg is ígéri. Desdemona fájdalmasan tapasztalja, hogy férje egyszerre elhidegült irányában, de sejtelme sincs róla, mi ennek az oka. Negyedik felvonás. Jágó a kívánt bizonyíték gyanánt Othellonak egy zsebkendőt ad át, a melyet Desdemona elvesztett, de a melyről Jágó azt állítja, bogy Desdemona adta Cassinooak. Othello hisz a gonosz Jágó szavainak s veszett fájdalmában, mint a sebzett vad jajdul föl és elájul. Majd rettenetes boszura Határozza el magát Desdemona ellen. Midőn a velenczei küldöttség megjelenik előtte, Otelló durván bánik feleségével, sőt kezet eme! ellene. VálloeáM. Desdemona pihenni tér. Nagyon aggódik a miatt, hogy férje néhány nap óta olyan érthetetlenül viselkedik vele szemben. Bus sejtelem szállja meg lelkét. Lefekszik — Otelló jön s midőn Desdemona gyöngéden szól hozzá — irgalmatlan vádakkal illeti. Hiába védekezik Desdemona a rettenetes vádak ellen, hiába erősiti ártatlanságát; védekezése csak még jobban feiingerli Otellót s dühében kegyetlenül megfojtja feleségét. De alig követte el a gyilkosságot, Emíliától megtudja a zsebkendő föriénet^t s J 70 fondorlatait. Kétségbeesett átjdaln 'í rr-'crát. Egy fél órára oézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Szmfoáz, »Bob herczeg« szövege Jsisó ftlvonás. A királyi palota udvarán. Londonban György királyfi Bob álnév alatt ott csavargó diáknak öltözve — szokta fel keresni a népet és szerelmesét: Anniét, a kis polgárleányt. Éppen egy éjszakai kirándulásból érkezik haza, hűséges kísérője: Pomponius mester kíséretében. Bobnak ma van huszadik születésnapja ; anyja, a királyné ma akarja átadni neki az ősi Szent-György-kardot és azt akarja, hogy nőül vegye a számára kijelöl herczegnőt, a ki nagyravágyó és egy gárdatisztet tüntet ki kegyeivel. Bob fogaaja az udvar és az idegen követek hódolatát és igazságot szolgáltat a népnek. A panaszosok között vonulnak el Annié és atyja, Plumpudding, a borbély, a ki Annié vőlegénye. A borbély panaszt emel a királynál Bob ellen, a ki minden, fajta csellel eddig útját állta esküvőjén ekAnnie és kísérői meglepetten ismernek a királyfiban Bobra, de néki sikerül őket meggyózni arról, hogy a csavargó diák csak csodálatos hasonmása. György királyfi ugy itél, hogy Annié legyen azé, a kit seret. De mivel a hitveséül rendelt herczegnő meggyanúsítja a királyfit azzal, hogy ő tényleg Bob és Anna szerelmese, a királyfi megváltoztatja az Ítéletet és elrendeli, hogy a borbély vezesse oltárhoz menyasszonyát. Egyben elhatározza, hogy ennek iz esküvőnek megtörténtét minden módon megakadályozza. Második felvonás. A londoni Bowie-streecen Bobnak öltözve jő a királyfi a nép közé Bebizonyítja az utcza népe előtt, hogy Annié öt szereti és megnyeri őket tervének. Botokkal, seprőkkel felfegyverkezve állja a tömeg útját a borbélyt és Anniét a templomba kisérő násznépnek és a nagy zavarban Bob meg akarja szöktetni szerelmes Annieját. A menekülő párnak a királyné és kísérői állják útját; Bobra — a csavargó ruhájában — eleinte nem ismer rá a királyné, sőt annyira megnyeri tetszését, hogy beleegyezik a házasságba. Bob átadja a Szent-György-kardot anyjának, a királynénak, a ki erről fiára ismer benne. Az udvar, a felháborodott királynéval távozik, de csakhamar megjelenik az őrség, melynek vezetője leleplezi Bobot a nép előtt. Az utcza népe térdre borul György királyfi előtt. A királyfi biztosítja szerelméről Anniét, újból kéri: legyen a felesége, de Annié most már visszautasítja, mert ő nem tartja magát ülőnek egy királyfihoz. Bob megtört szívvel búcsúzik el szerelmesétől és megy, hogy nőül vegye a herczegnőt. Harmadik felvonás. A királyi palotában. A királyné megbocsát fiának, a ki kijelenti, hogy most már kész nőül venni a számára rendelt herczegnőt. Az udvar előtt azonban egy hajszál segítségével a királyfi kompromittálja kiszemelt menyasszonyát, bebizonyítja a királyné előtt, hogy a herczegnő mást szeret és csak hiu nagyravágyásból végyik a koronára. A tervezett frigyből igy semmi sem lehet. Pomponius meglágyítja a királyné szivét, régi emlékei felujitásáv?l s a királyné maga vezeti Anniét fia karjaiba FŐVÁROSI NYOMDA = RÉSZVÉNYTÁRSASÁG = BUDAPEST, " PODMANICZKY-UTCZA 3». SZ. A1AHTTATOTT WW'tjp. Kő- ÉS KÖNYVNYOMDA, = = KÖNYVKÖTÉSZET, VONALZÓ-INTÉZET ÉS = —TÖMÖNTÓDE TELEFON 20—17. Sürgönyeim: Fővárosi Nyomda. SíV SCZSOIIÍ czimbalom tanintézete, Xerepesi-nt 34. wli% 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. — A tan tásban »olt mesterem: Értekezés és beiratkozás: szombaton, kedden és csütörtökön d. e. Altaga Géza kitűnő módszerét követem. jbVi tandíj 12 Kor. Színházakban előadott dalok ée zenedarabok Gramofonra és PKonografra k»p" iit ó Sternberg KerlÄue 1 1«"
