MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)
1906-09-07 / 248. szám
1906 szeptember 7. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Az »Erősek és gyöngék« szövege. I. felvonás. Báthy Miklós grófnak két fia van : Béla, a ki léha mágnás és társasága minden előítéletéhez ragaszkodik és István, egy felvilágosult, nyilt esztl és szivü fiatal ember, a ki sohasem érezte jól magát előkelő környezetében és atyja házában. Mikor egy iskolatársától, Bárditól, megtudja, hogy fivére : Béla elcsábított és cserbenhagyott egy szegény tanitó nőt: Ilonkát, a ki emiatt állását is elvesztette ós nyomorral küzd és mikor látja, hogy Béla a szokott módon: pénzzel akarja leróni tartozását, gyermeke elhagyott anyja iránt, távozik az atyai házból, hogy künn, a gyengék világában, keresse boldogulását. Az öreg Báthy, aki éppen az imént mutatta be fiainak leendő mostohaanyjukat: Milda, volt operaénekesnőt, elhatározza, hogy Béla fia bűnét — persze az ő társadalmi rendje felfogása szerint — jóvá teszi. II. felvonás. Ilonka kis gyermekével küzd a mindennapi kenyérért. Mellette van Miklós, a ki megszerette a nemes, erős és nagylelkű leányt. O azt akarja, hogy Béla vegye feleségül, de persze erről a csábító hallani sem akar, különben is jegyben jár Viczay gróf leányával. Az öreg Báthy, (a kit a kaszinóban nagy megalázások értek uj hitvese miatt, a kit a társaság nem akar befogadni és e miatt tömeges párbaj-aftérjei is keletkeznek) Ilonka lakására jön, hogy szintén — ha lehet — pénzzel intézze el a dolgot. De itt meggyőződik arról, hogy egy nemes és büszke leánynyal van dolga és miután bocsánatot kér a leánytól, a miért ajánlatával ós gyanúsításával megbántotta, távozik azzal az elhatározással, hogy majd gondoskodik jövőjéről. Miklós felajánlja kezét Ilonkának, de a leány nem fogadja el, mert nem akarja, hogy a számítás gyanúja érje. III. felvonás. Viczay grófi pár felkeresi az öreg Báthyt, hogy a Béla és leányuk házassága anyagi részét elintézzék. Mikor Báthyval, a kivel az imént tudatták segédei, hogy nem kaphat méltó elégtételt a nejét ért bántalmakért, megértetik, hogy a Béla házasságának megkötése után nem érintkezhetnek Hildával. Báthy Bélát szólítja be és tőle kérdi meg, vájjon beleegyezik-e ebbe? Béla is a Viczayék álláspontjára helyezkedik, mire Eátby khticcitja öt házából és szinte élettelenül összeesik. IV. felvonás. Báthy gyógyulófélben, betegeskedve, megtörve fogadja Miklóst, egyetlen hűséges és szerető fiát. Kéri, hogy térjen vissza hozzá és szerető hitveséhez a szülői házba, de Miklós ezt csak akkor teheti, ha Báthy beleegyezik az ő és Ilonka házasságába. (Ilonkának közben Báthy vidéken, tanítónői állást szerzett.) Az öreg Báthy végre is beleegyezik ebbe és bevallja, hogy mégis csak István fia az — erősebb. Egy fői órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, A »Gül-Baba« azövege Első felvonás. Gábor lantos diák, hűsége érőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsóc belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarárai g, a szentőletü agg szép leányával: Leiláv«., álkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkot jen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsanek egyikét megfosztja díszétől: letép eg> rvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveidjen A rózsatö másik rózsáját Mujkó tépi le. bort a czigánynyal együtt elfogják és Ab dai basa — a ki az imént kérte feleségű! ilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hog; nükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, gy, & ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah k oly kedvesek, csak egyet is letép: a hali, Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt a< j kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhesse: „ J-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul kf Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba i> agy megszeretik a deli magyar diákot, hog> mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandí kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldó zatra is hajlandó, de a diák nem fogadja est el és tőrével rá akar rontani a basára. Mos már nincs számára kegyelem. Elhurczolják t börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja me{ Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző sziwei — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hog; félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem ked ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolve jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcz • ben felkeresi szeréimesét, hogy kiszabaditsr. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megsz» badul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének elp sztulását Allah ujj mutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, álda sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáért vérző szive csak akkor nyugszik meg, i mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jöven dőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik : a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 NÉPSZÍNHÁZ. A «Mókaházasság» szövege. I. félvonás. Brockwiller Tamás leánya, Zelma első házasságában csalódott, emiatt az „L. A. F." azaz „Le A Férfiakkal" nevü nőegyesületet alakit meg a férfiak bojkottálására. Regényessy Julia grófnő, a kitől Zelma egyik udvarlóját, a későbbi férjet elhódította volt, bosszút forral, hogy az egyesület ellenére másodszor is férjhez adja Zelmát Regényessy Attila grófhoz, a bátyjához. E czélra cselt eszel ki, és pedig azt, hogy társalkodónőnek szegődik Zelmához s ezután ő maga adja tudtára, hogy volt vetélytársnője férjet akar neki keríteni, a saját — nővérét, a ki férfinak öltözve jelenik majd meg; mikor aztán a „férfiba" szeretett, nevetségessé teszi Zelmát: leleplezi magát, hogy ő nő. Regényessy Attila, mint férfi, meg is jelenik. Zelma, tréfára fogva a dolgot, kaczérkodik vele és a „L. A. F."-nek, a mely megbotránkozik a kaczérkodáson, azt mondja, hogy hiszen ez a férfi — nő. II. felvonás. Zelma annyira viszi a kaczérkodást, hogy kezét ajánlja fel a még mindig nőnek vélt Regényessy Attilának; a férfi megszerette őt és feleségül veszi. Ekkor Zelma a hatóság előtt kijelenti, hogy az ö állítólagos férje nö és igy a házasság érvénytelen. Regényessy Julia áll elő erre és elmondja, hogy a bosszúja sikerült: az ő bátyja tényleg férfi s igy a házasság érvényes; Zelma erre Philli-vel, Regényessy sotfőrjével, automobilon megszökik. III. felvonás. Három hónapi bolyongás után Zelmát visszahozza az Attila iránt érzett szerelme és látva, hogy mindenki boldog, igazi, szerető felesé ge lesz Regényessynek . Egy fél órára nézzük meg a Projectógraf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. «A koldusgróf» szövege. I. félvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmao östőlyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus [elmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendőr-tanácsos szép lányával, Malóná»al, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak Vvége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, bogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csípik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. félvonás. Másfél év telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felelége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró: Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. Á grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket as egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ö férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. félvonás. Stephenson rendőrtanácsos nyaralójában időzik leányával, Malónával és unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estőre nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. As illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, as anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Egy fél órá ra nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. ; o J J » .V*.. " * - fc IV. L • VIKII..,. IMII.. UIVI1U.I. UlbúVWV. ..VI«. —— , • Zongorát, pianinót kölcsönöz STERftBE^G Kerepesi-nt 36, Kitűnő zongorák dús raktára. raji Hűti