MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-05 / 246. szám

1906. szeptember 5. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A • Gül-Baba < »zövege Első felvonás. Gábor lantos diák, hűség'' kísérőjével: Mujko czigánynyal, kötélhágcsó^ át belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára: hogy a szentéletü agg szép leányával: Leiláva találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titko» régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsatőinek egyikét megfosztja diszétöl: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ali budai basa — a ki az imént kérte feleségű' Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükért halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allah nak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt ai egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár. a főeunucb, de maga Gül-Baba is ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy L8ila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most már nincs számára kegyelem. Elhurczolják • börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort ós a halálát nem éli tul. Gül-Baba ekkor — vérző szívvé — a legnagyobb áldozatra határozza el magát: saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította, volna el azért, mert nem ked ves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolvr -jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlőéiben felkeresi szerelmesét, hogy kiszabadíts?. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszrbadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének e'p sztulását Allah ujjmutatásának hiszi és kegyelmet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áld<sát adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsa'ért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a mikor Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik : a rózsák atyjának sírjára, még késő századok múlva is, rózsákkal járnak áldozni a boldog szerelmesek. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Am dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos nt előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelm«* estólyre megy, helyzetéhez méltóan, koldu« [elmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendőrtanácsos szép lányával, Malónáwal, a kit teljesen meghódit s a kibe belő szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó éi arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igaz vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli ko! dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzeténei részben Jeszie, R szép koldusleány csábit^ izavánrk engedve, n gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezete éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyba űzött koldulásból meggazdagodott, saját palota jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapo óta szakított koldus társaival s azok elől buj kál, haza készül Európába, hogy őrökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessit fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszurí készül a gróf ellen a e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy. new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket a? egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikf egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy » koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevüíásében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. félvonás. Stephenson rendőrtanácsoc nyaralójában időzik leányával, Malónaval ét anokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Gróf, unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelö munkája közben találkozik a ki: Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, as anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. FŐVÁROSI NYOMDA = RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, i ••• PODMAJÍICZKY-UTCZA 3». sz. "W AJ.AHTTATTT SSg-jgfl. Kő- ÉS KÖNYVNYOMDA, =» .. • KÖNYVKÖTÉSZET, VONALZÓ-INTÉZET ÉS =s= —TÖMÖNTÓDE TELEFON 38— V3Sürgönyeriin: Fővárosi Nyomda. WWW NÉPSZÍNHÁZ. A »Szókimondó asszonyság« szövege. A franczia forradalom alatt történik, hogy riübscher Kata, a kis párisi mosónő, a ki Lefevbre őrmesternek a kedvese, megmenti Neipperg grófnak az életét, a ki a francziák ellen harczol. Elrejti őt hálószobájában, miután súlyos sebével az ő mosó-intézetébe menekül. Lefevbre éppen ekkor érkezik, gyanakszik Katájára és csak akkor nyugszik meg, mikor berontva a hálófülkébe, ott az ellenség egy súlyosan sebesült katonáját találja. Jó szive megkegyelmez neki és vidám poharazás között elvonja bajtársai figyelmét az osztrák menekültről. Ez a Sardou-darab előjátéka. A darab sok évvel az előjáték után történik. Lefevbre már tábornok, a kinek sok baja és bosszúsága van szabadszáju és szabadmodoru feleségével, Hübscher Katával, az egykori párisi mosónővel. A tábornoknó még Napoleon szalonjában sem válogatja kifejezéseit, sőt a nála megjelenő magas udvari méltóságokat is megsérti jó izü, szókimondó modorával. Neipperg gróf — a ki Lefevbrenek és nejének odaadó, hü barátja — viszonyt folytat a császár hitvesével; Napoleon megsejti a valót és maga lesi meg éjnek idején Neipperget. Kata, a »szókimondó asszonyság« tudomással bir az udvarnál történtekről és hogy barátjukat, Neipperget megmentse, a császári palotába siet, a hol miután Napoleonnak sikerül Neipperget rajtacsípnie, » jó asszony magára vállalja azt, hogy neki volt találkája Neipperg gróffal. Napoleon a kinek különös kegyét megnyerte a katonás menyecske, hisz Kata vallomásának és Neipperg elutazhatik hazájába. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 Fővárosi Nyári Színház. «A trapezunti herczegnő» szövege. Első felvonás. Egy vándor komédiástrupp egy kis városban üti fel sátorfáját, hol éppen a nagy sorsjáték utolsó húzása folyik. Az uralkodó főherczeg fia nevelőjével szintén a vásártérre kerül és kíváncsiságból bemegy a czirkuszba, hol a viaszbábokat nézegeti és beleszeret az egyikbe, mely a trapezunti herczegnőt ábrázolja, de ez nem viaszbáb, miután a komédiás leányának vigyázatlansága folytán letörött a viaszherczegnö orra, ő helyettesíti a viaszbabot. Eközben a komédiások tányérozás közben egy sorsjegyet kapnak és megnyerik vele a nagy főnyereményt. A második félvonásban ök is kastélyt vásárolnak és felcsapnak földesuraknak Az uralkodó herczeg épp arra vadász és eltéved; a fia megismeri a leányban a trapezunti herczegnőt; kéri az apját, hogy hivja meg a szomszédokat hozzájuk, mert nekik gyönyörű viaszfiguráik vannak. A komédiás család megijed, hogy el van árulva régebbi mesterségük és csak mikor a herczeg kinevezi a komédiást a viaszmuzeum őrévé, egyu tal kész átvonulni a herczeg kastélyába. A harmadik felvonásban nagy vadászat van, de a fiatal herczeg azzal az ürügygyei, hogy a foga fáj, otthon marad. Lassankint mind visszaszöknek: a nevelő, a komédiáscsalád és javában mulatnak, mikor a herczeg hirtelen visszajön Általános zűrzavar. Mind elbuvik a muzeumba, a nevelő és az egyik komédiás egy üres állványra állnak, a szobrokat helyettesitik. A végén a herczeg rájön a turpiságra és végül megengedi, hogy a fiatal herczeg elvegye a komédiás leányt. „,,,,„,, , ,. ,,, . . Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előHirdetések felvétetnek a kiadönivatalDan. adást. Gambrinus meiiett. Erzsébst-körut 27. J\okM czimbalom tanintézete, Xerepesi-ttt 34 j/mddfwllm 9—12-ig és d. u. 3—6-ig. —— A tan tásban volt mesterem: Értekezés és beiratkozás: szombaton, » kedden és csütörtökön d. e. Al<aga (7

Aza kitűnő módszerét követem. jtaVi tandíj 12 Kor. Színbízakban előadott dalok és zenedarabok Gramofonra ós Phonografra kapható Sternberg SX^uíX