MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-04 / 245. szám

o JF* 1906 szeptember 4. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A «János vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak » leányok a hadba induló huszárokról. A három szinti lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény lluskát halálra kínozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek Is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját is mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte » csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki ország« felit és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, izomcru huszár érkezik. Bagó, s trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Huska nincs többé. A gonosz, mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska sirjáa nőtt. Jancsi — megtört sziwel, kinaó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közős szereimét: lluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek, az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rat boszorkány, megkíséri! Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a ' tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és í hogy itt feltalálhatja th essett Hurkáját. As ; lluska sírján nőtt róz&v.zálat bedobja az Elei ; tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és aiő tűnik a tündérek Birodalma, a boi lluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talái egymásra és Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó ezomera nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával és utárn»s rohan, haza: szép Magyarországba, lluska sem maradhat, hasztalan kér'eü'k a tüpdérr»- Tancrft« utána-<et é* együtt egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvégre, Uuaka jól ismert kis gázába. Bagó pedig, •Íratva a maga elvesztett boldogságit, lepihen a patak partjára. Dal a rózsáról. Egy rózsaszál — szebben beszél, Mint a legszerelmesebb levél. Nem tud az irni, a ki küldte, És a ki küldte, már nem él. Fekszik a csendes temetőben, Szemét lezárta a halál, Az ő porából nőtt e rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i II. Az ő porából nőtt e rózsa, Életer kelt a néma rög, Meghalt a lány, de él hűsége S égő szerelme, mely örök. Az átragyog a bús koporsón, A sirgödörből is kiszáll, Az ő emléke ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i III. E rózsaszált elküldte néked, Benne az ő szerelme ég, Igy tud a hü, igaz szerelmes A siro, i tul szeretni még. Fekszik a csöndes temetőben, Szemét lezárta a halál, De él szerelme, ez a rózsa, E rózsa — rózsa — rózsaszál i Pásztordal. L En vagyok a bojtárgyerek, Napszám után éldegélek. Napsütött viz az italom, Kopasz föld a derekalom. II. Fáj a szivem, majd megszakad, Szeretnélek, de nem szabad. Nem szabad, mert semmim sincsen^ Tiz forint bér minden kincsemi III. Udvarodon három csirke, Kettő kakas, egyik jércze, Megeszem a zúzát, máját, Csókolom a babám száját. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. ELADUNK amíg készletünk tart!! még eddig nem létezett árak mellett: 5000 Smyrna-utánzatu úgynevezett székely szőnyeget. Minden lakás disze! Két oldalon használható, színdús, ízléses kivitelben. Á rrvr<ali

íílr 80/40 cm. nagysag 28 kr. 100/50 cm. nagysag 55 kr.;i20/60 «Sy

ciU

ß' cm. nagyság 80 kr. Fali szőnyeg 190/90 cm. nagyság 1 frt 70 kr. Szalon, háló vagy ebédlő-szőnyeg 2^

y°

s

a

c

g

m 3 írt 95 kr., 300/200 cm. nagyság 6 frt 45 kr. T^loníall falroró P

uh

a> gyönyörű színekben, 190/130 cm. nagysagr IcUlCllLdÄdrU, bari

) darabja 1 frt 28 kr. Teveszőr-utánzat 190/

17

35

0

k

r

cajc

Z

ä

nr

agysagba

n' darabja 1 forint Matracz eg

y apvba val

0' 3"

rét

ü> 80/180 cm. 3 frt 85 kr., 95/190 cm. piros (rouge) behuzattal 110/165 cm. 2 frt 10 kr., 120/178 cm. 2 frt 65 kr. Dús választék továbbá az összes lakásberendezési czikkekben. — Nagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Szétküldés naponta kétszer utánvéttel. —~~~ 2000 Paplan „Szőnyeg-Otthon 66 BUDAPEST, VII., Kerepesi-ut 10. (Sip-utcza sarok). Czimre figyelni! Telefon 14-18. .A koldusdiák" szövege. Elsó felvonás. Ollendorf ezreues a fogház V ból szabadon bocsátja a rabokat. Te

oai--aa azért, hogy Simon nevü koldusdiákot, a ki szín tén be van börtönözve, felöltöztessen és her / , -czegnek adhass* ki. Meg akarja magát boszuln Laura grófnőn, "a kit egyszer váüon csókolt s ezért a fiatal grófnő a legyezőjével arczu ütötte. (Düendorf arra akarja felhasználni Simont hogy udvaroljon Laurának és vegye el felesé gtll. Válio&is. A krakkói vásár. Palmatica grófné megjelen két leányával, Laurával és Broniszlavával és megismerkednek az uri ruhába bujtatott kcldusdiákka!. Simon ós Laura egymásba szeretnek. Második felvonás. Palmatica grófné házában vagyunk. -hagy -.megtartják ageaküvők

^Smon lelkiismeretfurdalásokat érez s egy levélben megírja Laurának, hogy ő csak koldusdiák. Átadja a levelet Palmatica grófnőnek, a kitől azonban (Düendorf elcsalja a levelet Megtartják az esküvőt, a mely után Oüendori felhozatta a rabokat, a kik üdvözlik Simont, mint volt fogolytársukat. Simon le van leplezve s Palmafka grófné kikergeti házából. Harmadik felvonás. Jan Janiczki kapitány Simon barátja és vok fogolytársa, megígéri Ciendorfnak, hogy 200,000 frtért kiszolgáltatja neki a lengyel királyi herczeget. De ezt csak azért teszi, hogy félrevezesse az ezredest és a 200,OCX) frt.-ot megkaparitsa. Kiadja Simoni uralkodó herczegnek, a ki igy is szerepel addig, a mig az igazi herczeg el nem foglalja a várost s Simont kinevezik grófnak. Laura és Simon kibékülnek. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 Fővárosi Nyári Színház. A »Lammermoori Lucia« szövege Edgar és Lucia, két eüenséges ház gyermekei, szeretik egymást. Lucia fivére, Henry, ezt a szerelmet ki akarja ölni nővére szivéből Egy hamisított levélben igyekszik Luciát szerelmese hűtlenségéről meggyőzni és tudtára adja Luciának, hogy házuk csak akkor lesz megmentve a romlástól, ha nőül megy Lord Arthurhoz. Lucia enged az erőszaknak, de mikor Edgar hosszas távoüét után hozzá visszatér és neki keserű szemrehányásokat tesz hűtlensége miatt és letépi ujjáról az eljegyzési gyürüt: Lucia megőrül, megöli Lord Arthurt és meghal. Mikor Edgar értesül Lucia haláláról, a temetőben, a hol Henryt várja halálos párbajra, megöü magát. I. felvonás. A kastély parkja. Henry Asthon megtudja, hogy Lucia Edgárt szereti s tudtára adja nővérének, hogy csak Arthumű való házassága mentheti meg házukat a végromlástól. Edgar jő és tudatja, hogy hosszabb időre eltávozik. Bucsut vesz Luciájától. II. felvonás. Szoba a kastélyban. Asthon előkészíti Arthur és Lucia eljegyzési ünnepét, Raimund, Lucia tanítója, rábeszéli szeretett tanit ványát, hogy engedjen fivére kívánságának Az eljegyzés előtt Edgar beront és megátkozza Luciát. III. felvonás. Asthon várának terme. Készülnek az esküvőre, mikor Raimund jelentihogy Lucia megőrült és vőlegényét megölte. Lucia őrülten jő ós énekel. Változás. Temető' Edgar várja Henryt. Mikor megtudja, hogy Lucia meghalt, követi szerelmesét a halálba. EgÁ fél órára nézzük meg a Projectograf eladást. Gambrinus mellett. Erzsébst-korut M. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Színházakban előadott dalok és zenedarabob hang«zergyaraban 36. sz. Gramofonra és Phonogpafra kapi»« Sternberg Kerepeai-nt í