MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-27 / 268. szám

1906. szeptember 27. M. KIR. OPERAHÁZ. „Tannhäuser* szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nim:ák, baechansnők táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe iapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuse Tann- häuser, hogy a szerelem legnagyobb szenvedéyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Almáoan, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ő régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, ooopt már valami változást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt, tartóztatja mézes, csábító szazakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, :érjen vissza ö hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Kómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra birják. Második felvonás. A' wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ő eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonu'ása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser allen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki őt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez meginditja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ő is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kiséri, hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy bűntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hog, kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Lemondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti I csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, | hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ö nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy a te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól! Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, I látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temej tési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ö szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem!« ezek végszavai. A í zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely ime! csodák csodája virágokat hajtott! Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZINHÁZ. «A gerolsteini nagyherczegnő» szövege. Első felvonás. A gerolsteini nagyherczegnő, a ki húszesztendős, szerelemrevágyó és a kinek nem nagyon tetszik a kiszemelt vőlegény: Pál herczeg, a mikor a Bum Bum tábornok vezetése alatt hadba készülő katonáit a táborban meglátogatja szemet vet a szép Fritz közlegényre. Hamarosan meg eszi az együgyü legényt, a kinek van egy Vanda nevű szép menyasszonya, előbb tizedesnek, aztán hadnagynak, kapitánynak, tábornoknak, majd rábízván atyja hősi kardját, öt állítja a hadsereg élére. Második felvonás. Fritz tábornok győztesen tér meg a harczból és az udvari emberek most már nagy féltékenyen nézik, kogyan fogadja őt egyre jobban kegyeibe a nagyherczegnő. A vőlegény Pál herczeggei együtt ezért összeesküvést szőnek elL ne. A nagyherczegnő bár valósággal bevallja Fritz előtt szerelmét, nem érti meg az ostcba tábornok, sőt arra kéri, hogy egyezzék bele a k s parasztlánynyal való házasságába. A nagyherczegnő kétségbeesetten beleegyezik, de most már ő is az összeesküvők mellé áll, a kik elhatározzák, hogy a mikor a nagyherczegnő jelt ád, Fr.tzet a nászéjszakáján megölik. Harmadik felvonás. I. kép. A nagyherczegnő mielőtt az összeesküvők tervüket végrehajthatnák, megismerkedik Pál herczeg udvarának diplomatájával: Grog báróval és a hideg diplomata nagyon megtetszik neki. Lemond Fritzről, a ki igy megmenekül a haláltól. A nagyherczegnő ugyanis engedélyt ad arra az udvari konspiránsoknak, hogy az újdonsült férjet megtréfálják. Ezek szinleges hadi zajt csapnak és Fritzel ifjú hitvese mellől ismét elküldik a hadba, azzal a hazugsággal, hogy az ellenség újra megjelent sz országban. II kép. Fritzet csúfos kudarcz éri. Egy kastélyba csalják, a hol borzasztóan elverik és ő a történelmi nevezetességű nagy kardot össze-vissza csorbítva hozza hazza. Ezért a nagyherczegnő degradalja őt ismét közlegénynyé, a mi Fritzet nem is nagyon keseríti, mert megmaradt neki szerető Vandája. A nagyherczegnőnek pedig, a mikor még azt is megtudja, hogy Grog báró feleséges, családos ember, nem marad más hátra, mint, hogy Pál herczegnek nyújtsa kezét. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet körút 27. 3

Ír Ar All O hetirészletben mérték szerint készit férfií iUl UUa ruhát Rotkel, Podmaniczky-u. 77. Fővárosi Nyári Szinház. A > Gül-Baba« szövege Első felvonás. Gábor lantos diák, hűséges átsérőjével: Mujko czigány nyal, kötélhágcsÓR ki belopózik a Gül-Baba mecsetjének udvarára! hogy a szentéletü agg szép leányával: Leilávs, találkozhassék és bevallhassa neki, hogy titkon régen imádja. Gül-Baba hires és szent rózsstőinek egyikét megfosztja díszétől: letép egy vérvörös rózsát, hogy azzal Leilának kedveskedjen. A rózsatő másik rózsáját Mujkó tépi le. Gábort a czigánynyal együtt elfogják és Ar budai basa — a ki az imént kérte feleségül Leilát — tudtára adja a rózsatolvajoknak, hogy bünükórt halállal lakolnak. Ki volt hirdetve, hogy, a ki Gül-Baba rózsáiból, melyek Allahnak oly kedvesek, csak egyet is letép: a halál fia. Gábor diák kivégeztetése előtt csak azt as egy kegyet kéri, hogy alkonyatig ott időzhessen Gül-Baba hires rózsakertjében, Leila közelében. Mujko hegedűjének hangjai mellett vonul be Gábor diák a rózsák kertjébe. Második felvonás. Gül-Baba háremhölgyei, Zülfikár, a főeunuch, de maga Gül-Baba ia ugy megszeretik a deli magyar diákot, hogy mire leszáll az alkony: mind kegyelmet könyörögnek számára Ali basától. De Ali, a ki sejti, hogy Leila szereti a diákot, csak ugy hajlandó kegyelmet adni, ha Leila hozzámegy feleségül. A szerelmes leány Gábor életéért erre az áldozatra is hajlandó, de a diák nem fogadja ezt el és tőrével rá akar rontani a basára. Most már nincs számára kegyelem. Elhurczolják a börtönbe és Leila kétségbeesetten vallja meg Gül-Babának, hogy szereti Gábort és a halálát nem éli tnl. Gül-Baba ekkor — vérző szivvel — a legnagyobb áldozatra határozza el magát > saját kezeivel elpusztítja a szent rózsákat, hogy félrevezethesse a basát, mintha a rózsákat Allah pusztította volna el azért, mert nem kedves néki a halálbüntetés, melylyel a rózsatolva jókat sújtani akarják. Harmadik felvonás. Leila a budai tömlöcs • ben felkeresi szeréimesét, hogy kiszabadíts*. Bár terve nem sikerül: Gábor mégis megszabadul. Ali basa Gül-Baba rózsakertjének el pusztulását Allah ujjmutatásának hiszi és ke gyeimet gyakorol. Gül-Baba terve sikerül, áldását adja az ifjú szerelmesekre. Imádott rózsáiért vérző szive csak akkor nyugszik meg, a miior Gábor és Leila megjósolják néki a jövendőt, mely Gül-Baba szemei előtt megelevenedik t a rózsák atyjának sírjára, még késő izázidok múlva is, rózsákkal járnak időzni a boldog szerelmesek. Városligeti Nyári Szinház, A »Ne hagyd magad Schlésinger« szövege. A főváros egyik kiránduló helyén virágot árul Julis, egy faluról jött leányka. Dunainak megtetszik a leány s elhatározza, hogy kedvesévé teszi. Utána megy szállására és Locsoginé, a szállásadónő, segélyével elcsavarja a leány fejét, ígérvén neki házasságot, pénzt, sőt hogy a leány kedve fokozódjék, ének- és tánezmestereket fogad mellé, hogy finomabb nevelésben részesüljön. Locsoginénak azonban van egy Bandi nevü csavargó fia, a ki hamar észreveszi miben sántikál Dunai. S tudván, hogy Dunai házasember, kizsákmányolja azt. Ezért Dunai megparancsolja Locsoginén?ik, hogy változtassa meg a szállását, ahová fia nem talál. Bandi egy szekrénybe zárva viteti el magát mikor anyja költözködik és ismét szembe áll Dunaival. Julisnak van egy testvére, ki Budapestre jön szolgálatba. A véletlen épen Dunainéhoz vezeti. Itt találkozik testvérének, Julisnak, a vőlegényével, aki voltaképen asszonyának a férje. Minden áron be akarja mutatni őt asszonyának, de ez rejtezik, bújik mindenüvé. Végre Julist hozza le a házhoz és Julis szülőit. Nagy zűrzavar után Dunait leleplezik és Julis visszatér a falun elhagyott kedveséhez. ^tSK&SSU^ STERNBERG es. és kir. udvari hangszergyárában -Kerepesi-ut 36. sz.