MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-27 / 268. szám

1906. szeptember 27 barátai erővel vissza megöléssel fenyegeti szellem után rohan s IV. kép. Hamlet végre megállnak. A NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Hamlet« szövege. Első felvonás. I. kép. Hamlet, dán királyfi, atyjának Kelleme éjjelenként kisért a királyi kastély melletti téren, Helsingörben. Horatio és Marcellus, Hamlet bizalmasai, a kik felismerik a szellemben a halott királyt, elhatározzák, hogy titokban tartják észleleteiket és a látományról csupán Hamletnek adnak hirt. II. kép. Claudius király most tette hitvesévé a meghalt király özvegyét, Gertrudot. Mindenki örömmel üdvözli a frigyet, csak Hamlet lelkében ébreszt bus gondolatokat. Nincs ínyére, hogy anyja, a király halála után ilyen rövid idő múlva uj nászra kelt a meghalt király öcscsével. Bánatával magára marad midőn megérkezik Horatio és Marcellus. Hamlet borzadva értesül a látottakról s arra kéri barátait, tartsák ezt titokban mindenki előtt; ma éjjel majd ő is elmegy, hogy saját szemeivel lássa a szellemet. Második felvonás. III. kép. Az őrjáratra eljön Hamlet s nemsokára megjelenik a szellem. Hamlet magánkívül van, mert ő is felismeri benne atyja alakját. Érthetetlen előtte, hogy miért nem pihen sírboltjában nyugodtan. A szellem int Hamletnek, hogy kövesse s Hamlet ösztönszerűleg megy a szellem léptei után; akarják tartóztatni, de ő azt, a ki útját állja. A barátai követik, követte a szellemet, mig szellem elbeszéli éjjeli bolyongásának okát. Nem természetes halállal halt meg. Hamletnek tudtára adja, hogy gyilkosa saját testvéröcscse, Claudius és saját felesége, Gertrud voltak. Midőn egy éjjel kertjében aludt, fülébe mérget csepegtettek s igy gyilkolták meg. Hamlet bo-zadva értesül a történtekről s bosszút esküsziK, mert atyja nem képes addig sírjában nyugodtan pihenni, a mig nincs megboszulva halála V. kép. Laertes elhagyja az atyai házat; elbúcsúzik húgától, Oféliától s testvéri tanácsokkal látja el. Polonius jön s megáldja fiát, Laertest, hogy jó szerencse kisérje utján. VI. kép. Hamlet folyton azon töri eszét, hogy bizonyságot szerezzen a szellem szavainak. Őrületnek tartják, mert Hamlet szándékosan kósza feleleteket ad a kérdésre, melyeket hozzá intéznek; de azért óvatos és elővigyázó Polonius tudtára adja Hamletnek, hogy színészek érkeztek. Hamletnek eszébe jut, hogy egy színdarabot játszat majd el az udvar szine előtt az érkezett színészekkel, a mely atyja megöletését tárgyalja s ez lesz a tőr, melyben megfogja a ravasz, kétszínű királyt. Harmadik felvonás. VII. kép. Hamlet mindent elkészíttetett az előadás.a; a darabot betanultatta a színészekkel s az udvart meghívta az előadásra. Ofélia is eljön, a ki szerelmes Hamletbe, de az ifjú herczeg most kolostorba küldi az ártatlan leányt. Az udvar jön, hogy megtekintse a Hamlet által irt „Egérfogó" czimü darabot. A színpad egy kertet ábrázol, hol az agg király pihen s egyszerre a király öcscse a királyné segélyével az alvóhoz lopódzik és fülébe gyilkoló mérget önt. Claudius e látványra roszszul lesz s elviszik. Hamlet ujjong, mert meggyőződik a király bűnösségéről. Most már nyugodtan gondolhat a méltó bosszúra. VIII. kép. Claudius a kastély templomában az oltár előtt imádkozik. Hamlet belép, meg akarja ölni, de idejekorán visszadugja kardját hüvelyébe, mert nem akarja, hogy a király lelke imaközben az égbe szálljon. Majd akkor öli meg, midőn alszik vagy dühöng, hogy ideje se legyen lelkét az égnek ajánlani. IX. kép. Getrud beszélni akar fiával, Hamlettel. Polonius hirül hozza, hogy jön a királyfi s elrejtőzik az ajtó függönye mögé. Getrud szemére lobbantja Hamletnek, hogy csúnyán viselkedik az uj királylyal szemben s megsértette. Hamlet meg anyjának dobja arczába viselkedését s uj frigyét. Polonius a kárpit mögött segítségért akar kiáltani, de Hamlet megakadályozza ebben, mert kardjával átszúrja függönyt és megöli Poloniust. Anyját, GeraArczom szépségéti Vállam, nyakam, karom fehérségét! Kezsm finomságát! egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYVIRÁG-CRÉM»nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest, «Városi gyógyszertár», Váczi- is Kigyó-utcza sarok. trudot pedig szidalmazza; bántalmazni is akarja, de megjelenik atyja szelleme és nyugalomra inti anyjával szemben. Negyedik felvonás. X. kép. Hamlet eltávozik Angliába s Ofélia sztve busán vágyódik a királyfi után. Esze megzavarodott, mióta atyját elvesztette. Leartes is visszatér utazásából és szomorkodva látja, hogy mivé lett huga. Hamlettől levél érkezik, a melyben azt irja, hogy visszajön. Ofélia megzavart eszével a viz partjára ment virágokat szedni s onnan a vizbe bukva, halálát lelte. Ötödik felvonás. XI. kép. A temetőben sirt ásnak Oféliának. Hamlet Horatiótól kisérve, idejön s nézi a megásott sirt. Végre a temetési menet megérkezik s Hamlet megtudja, hogy Oféliát temetik. Midőn Leartes meglátja Hamletet, atyja gyilkosát, egymásnak rohannak. De Hamlet, ki életére már semmit sem tart, alig védi magát. Élválasztják őket s majd más uton mérkőznek meg. XII. kép. A király Leartessel megbeszélte, hogy mérgezett hegyű tőrrel fog vivni Hamlettel. Sőt, Claudius lud arról, hogy Hamlet hüsitő italába méreg legyen keverve. A kastély termében vívják a párbajt. Leartes megsebzi Hamletet a mérgezett hegyű vivtőrrel. Erre Hamlet ugyanazon tőrt kikapja kezéból és ledöfi Leartest. A királyné megszomjazván, iszik a Hamletnek szánt mérgezett hüsitő-italból. Hamlet pedig tőrével átdöfi Claudiust. Ő maga a méreg hatása folytán, hü barátja, Horátió karjai között leheli ki lelkét. Egy fél órára nézzük meg adást. Gambrinus mellett. a Projectógraf előErzsébet-körut 27. VÍGSZÍNHÁZ. A «Riquette» szövege. I. félvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek különben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a feleségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek folyton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetöl, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülheti épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindenképen követeli, hogy Florette öt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche bevallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armnndját. Riquette azonnal hajlandó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten Mobissac gróf, rohan utánuk és utánuk siet egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. felvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a caíaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet eltéríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a teDgeri betegséget. A helység egyetlen szállodájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Szegény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihivta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyekezete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül közszemére n ellen elkövetett kihágás miatt a rendőrség kezére jut, Florettet pedig a saját felesége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czégtársak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket megelőzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Florettet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompanistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kiknek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. Az «Ipamuram» szövege. I. félvonás. Rogozi István jómódú parasztgazda egy portán lakik fiával és menyével: Bálint'al és Eszterrel. Eszter szépsége megperzselte István gazda szivét, forró szerelemre gerjedt és érzelmének apró figyelmességekkel és ajándékokkal ad kifejezést. Kenéz Julis — egy kicsapongó menyecske, ki Bálintot szerette — bosszút forral Eszter ellen és erre Fűzi Jóska gazdag legényt használja fel, kit Eszter húgától, Zsuzsikától elcsábit és a kivel magát feleségül akarja vétetni. Bálint minderről nem tud semmit. II. felvonás. Bálint a szomszéd faluban van. Otthon kukoricza-morzsolás közben együtt van a falu, köztük Eszter, Zsuzsi, Fűzi és Julis. Zsuzsikának fáj, hogy Fűzi Jóska meg se látja. Morzsolás után tánczra perdülnek. Eszter szól Füzinek, hogy táncz után Zsuzsika érdekében beszélni akar véle. Rogozi nagy szerelmében ivásnak adta magát; kissé ittasan eljön menye, Eszter házába s megtudván, hogy Bálint nincs itthon, elhatározza, hogy szerelmi vágyát kielégiti. Meghúzódik az udvarban s mikor mindenki eltávozott, Eszter eloltván a világot, pihenni készül; beront és Esztert meg adásra akarja birni. Eszter védekezik és Rogozi karjaiból menekülve az ablaknak ront, beveri és segilségért kiált. E perczben jön meg Bálint. Eszter Bálint kérdésére, hogy mi baj, nem akarván apósát fia előtt megszégyeniteni, feláldoz ;a magát, azt a kijelentést teszi, hogy «az ipamuram megvert, mert távollétedben éjnek idején nálam találta Fűzi Jóskát». Bálint Esztert e miatt elűzi a háztól. III. félvonás. Rogozi Istvánt a bűnös lelkiismeret halálba kergeti, felesége sírján szivén lövi magát. Halála előtt nővérének megvallott mindent, ki elmegy Bálinthoz, feltárja előtte a titkot. Bálint, ki Esztert végtelen szereti, bocsánatot kér a feleségétől és újra egymásé lesznek. bzinházakban előadott dalok és zenedarabok Gramofonra és Pfeonografra ^«Jternberg SÄ"