MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-12 / 161. szám

Budapest, 1906. Kilenczedlk évfolyam. 161. szám. Junius 12. MAGYAR SZÍNPAD Színházi Napilap. NÉPSZÍNHÁZ. Budapest, kedd, 1906. junius 12 én: Smolen Tóni» Fővárosi életkép 3 felvonásban. Irta: Guthi Soma. Zenéjét összeállította : Barna Izsó. Személyek: Góliát, tánczmester és házasságközvetitő Pintér Esztike, a leánya Petráss S. Maxi Tarnay M. Károly, szinésznövendék Szirmai Lujza, ballerina T. Harmath I. Smolen Tóni, udvari lakáj Kovács Izidor, libériás inas Vágó Kopek Némedy Kopekné Delliné Nábob özvegye Vasváriné Közrendőr Gyenizse [nfanterista Nagy r inéncz Kalocsai Vidéki Kiss Békés polgár Huszár Kucséber Serét Pinczér Lubinszky Czigányprimás Nagy Prima ballerina. G. Kápolnai 1 Ballerinák, kliensek, czigányok, vendégek K»aá*U 8 órakor. lilnhés mén a Sav-Yirk kávéházba megyünk. fan aljunk világnyelveket a Berlitz-iskolába Erzsébet körút 15. Fordítások. HffTI MŰSOR: Szerda: Smolen Tóni. Szombat: Smolen Tóni. Ciütörtök: Smolen Tóni. Vasárnap: Smolen Tóni Péntek: molen Tóni. Mégis csak legjobb a Fratelli Deisinger pörkölt kávéja. A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Góliát tánczmester és házasságközvetitőhöz ellá'ogat Smolen Tóni. Nősülni akar és most háztüznézőbe jött. Nagyon megtetszik neki Lujza, a ki el is pártol Góliáttól, imádójától, hogy a gazdag ember hirében álló bécsi lakájhoz menjen feleségül. Góliát boldogan öleli keblére Smolent, a ki megkérie tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk* vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik összs, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyargyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Olt hagyja az udvart és hogy behizelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének ; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. Budapest, kedd, 1906. junius 12-én: Németh József, a Királyszinház tagja felléptével. A kolduló barát és a megvádolt szabó. Vig életkép dalokkal és kuplékkal, 4 felvonásban. Irta: Costa Károly. Fordította: Csergő H. Személyek : Kulina István, gazdag Molnár Somlay Kati, felesége — — — — Holéczy I. Márton, kolduló barát— — Németh Krajczárka Misi, szabó — — Feld M. Tóni, felesége — — — Dévay B. Trézsi, az »erdei malom« korcsmárosnéja — — — — Láng E. Hubmayer, polgármester — Dabis J. Kerekes, postamester — — Gárday Kellemfi, szatócs— — — Solymosi Seres, serfőző — — — — Bihari Puskás, erdész — — — Juhay Éles, üveges — — — — Tábori Babuna, kalapos — — — Gerő S. Firkász, irnok — — — — Fekete Sáska, gombkötő — — — Darvay Franczi, esztergályos legény — Mészáros Kilián, felügyelő a Kulina malomban — — — — Megyeri Hájas — — — — — Forgács Nyurga — — — — — Dabis Legények, leányok, nép. Kezdete 7

1/* órakor. „A kolduló barát" szövege. I. felvonás. Felső-Németország egy kis helysége. A Kulina-malomban közszájon forog, hogy a fiatal molnár-pár valami kis házi Ogy miatt összekoczczant. A molnárné naphosszat kocsikázik kedvencz ponny-fogatán. Márton barát, a ki csupa szivjóság, addig az alvidéken koldult szegényei számára és füveivel gyógyította a betegeket, megérkezik a malomba, a hol nagyon szívesen látott vendég, mint mindenütt. Magatói a molnártól értesül az összekoczczanás-ól s felteszi magában, hogy a haragban lévő házasokat kibékíti. A városi urak a Kulina malomba járnak — a hol bort is mérnek és tekepálya van — ide cseppen Krajczárka szabó is, egy remek példánya a p2pucshősöknek, kit a városi urak itatják és szivaroztatják. Ilyen állapotban lepi meg a házsártos felesége. E közben megérkezik haza a szép molnárné. Puskás, az uj erdész kiemeli kocsijából, az urak pedig körülveszik és bókolnak a szép asszonynak, Puskás erdész is bókol neki s e miatt a molnár féltékeny lesz és hogy az asszony ne kocsikázhassék ezentúl az erdészszel, egy guritásra felteszi a molnárné kedvencz ponnyfogatát és elveszti azt. A molnárné erre haragra lobban, Márton barát pedig vigasztalja öt. II. felvonás. Az erdei malom korcsmája. Éppen bucsu van — leányok legények tánczolnak. Ide érkezik a molnár, Márton barát és Krajczárka szabó. Márton barát idecsalja a molnárnét és elhelyezi őt a laktalan vadászkunyhóba, e közben beáll a szünóra és a vendégek, köztük a molnár is, a szabadba jönnek. Ezt felhasználja Márton barát és elmond egy régi történetet egy malomról, a melybe beütött a villám. Figyelemmel hallgatják mindannyian, a molnárra is hat a történet, de külsőleg nem mutatja. E közben Trézsi korcsmárosné meglátja a világosságot a vadászkunyhóban. A molnár útközben megszökik barátaitól és visszajön megtudni, mi van a villámütött malomban és pontban éjfélkor a kisértetek órájában kidugja fejét a villámütött malom ablakán, ugyanekkor a molnárné szintén kinéz a vadászlak ablakán, igy meglátják egymást. Megijednek, Márton barát pedig jóizüen nevet, hogy igy összehozta őket. III. felvonás. Krajczárka házának udvara. Krajczárka darálja, főzi a kávét, vasalja a fehérneműt, szóval díszpéldánya a papucshősöknek. Márton barát csellel fogja meg a szabónét. Idéz néhány bibliai mondatot és azzal ijeszti meg az asszonyt, hogy a zárdafőnök, kinek joga van a birtokhoz, elveszi tőlük a haszonélvezeti jogukat, ha meg nem változtatja házsártos természetét, ez hat a szabónéra és ezentúl szelid természetűvé lesz. Márton barát eztán Krajczárkát veszi munkába, a ki erre olyan hőssé lesz, a milyen csak egy szabó lehet. IV. felvonás. A templom előtti tér. A betegek várják Márton barátot a gyógyító füvekkel. Krajczárka szabó itt már a városi urak előtt is kimutatja hős voltát — a polgármesternek tanácsot osztogat. Márton barát pedig azon igyekszik, hogy a molnár házaspárt egészen kibékítse s erre aztán egy balladát mond el, a melylyel csakugyan sikerül őket egészen kibékíteni. fövárosij^i^zin^ Budapest, kedd, 1906. junius 12-én: Linda. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette : Donizetti Kajetán. Olaszból forditotta: Egressy Béni. Személyek: Boisfieury marquis ___ ... Újvári Sirval Artnur gróf __ ... Mihályi Antonio, haszonbérlő Szánthó Mártha, neje Koronkay 1. Linda, leányuk Maleczky B. Pierotto, árva, savoyard gyermek Csanády I. Iskolatanitó Vajda Boisfieury marquis ügynöke E.-Keleti Egy savoyard Herold Savoyardok, savoyard nők és gyermekek. Történik az 1. és 3. felvonás Chamonuixban, Antonio haszonbérlő háza előtt; a 2. felvonás Párisban Linda lakásán. Idő: 1760. Kaxdet« 7V« órakor. Tanuljunk világnyelveket a Berlitz-iskolában. Erzsébet-körnt 15. Fordítások. Heti műsor: Szerda: A fekete tenorista. Szombat: A tévedt nő Csütörtök d. u.: A koldus- Vas. d. u.: Két pisztoly, diák. vagy Sobri lakodalma. Este: A fekete tenorista. Este: A drótostót. Pént.: A fekete tenorista. A „Linda" szövege. Első félvonás. Antal udvara Ghamounixban. A mai nap dönti el Antal családjának a sorsát. Linda szereti a márki öcscsét, a kit festőnek gondol. A savoyardok indulásra készek. Köztük van Pierotto, a ki bucsudalt énekel. Alig, hogy a savoyardok elhagyták a teret, jön Artúr Lindához. Az öreg pap óva inti Antalt a márki kegyétől, a kinek nincs más czélja, mint hogj elcsábítsa Lindát. Nem marad más hátra, mini a leányt a többi savoyardokkal Párisba küldeni. A szülőknek nehezére esik egyetlen gyermeküktől megválni, de mert más megoldás nincs, beletörődnek. Ima Második felvonás. Linda szobája Párisban. Linda három hónapja nem kapott hirt hazulról; egyszerre az ablakán át meghallja Pierotto énekét. Pierotto meglepetve ismer az elegáns hölgyben Lindára, a ki azt hiszi, hogy Artúr legközelebb feleségül veszi. A márki meglátogatja és szerelmi ajánlatokat tesz; ha elfogadja, pazar módban lesz része. Megvetéssel utasítja vissza az ajánlatot. Jön Antal, mint koldus. A mikor a leányára ismer, undorral dobja el a kapott pénzt, mert azt hiszi, hogy Linda bűnös útra tért. A szerencsétlen leány utóbb megtudja, hogy Artúr, a kinek menyasszonyának véli magát, esküvőre készül. E feletti fájdalmában megőrül. Harmadik félvonás. Tér Ghamounixban. A nép és a márki fogadják a hazatérő savoyárdokat. Pierotto vezeti a tébolyodott Lindát. Artúr hírül hozza a szülőknek a bérlőjogot és szomorú állapotban találja a leányt. Linda"nem ismeri meg, csak a mikor Artúr szerelmükre emlékezteti. Ájultan rogy össze. A mirejfelébred meg van mentve, Artúr és a "^szülőilboldogan zárják karjaikba.-J