MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-12 / 161. szám

2 1906. junius 12. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Hamlet« szövege. Első felvonás. 1. kép. Terem a királyi palotában. Kar üdvözli a bevonuló királyt és királynét. A királyné megilletődve veszi észre, hogy a fia hiányzik. A király inti, hogy vegyen erőt érzelmein. Hamlet egyedül töpreng a női gyarlóság felett; ime, még alig két hónapja, hogy atyja meghalt, s anyja már uj férj karjai közt feledi. Ophélia jő s gyöngéden kérdi Ham­letet, miért tépelődik s miért kerüli az udvart. Hamlet biztatja változhatatlan szerelméről, de el akarja hagyni csalfa népét, bár minden utján kisérni fogja emlékeiben Ophélia képe. Laertes búcsúzni jött. A harczba indul és Hamletre bizza nővérét. Ő legyen őrzője, ha vész fenye­getné életét. Urak és hölgyek gyűlnek az ünnepre. 2. kép. Sáncztér. A háttérben a kivilágított palota. Horatio és Marcellus elbeszélik Hamlet­nek, hogy atyja lelke megjelent előttük. Az óra tizenkettőt üt és a szellem megjelenik, int, hogy Hamleten kivül a többiek távozzanak. Azután elmondja, hogy bosszúra akarja őt felhívni, azért hagyta el sirját. Anyjának a mostani király­lyal való parázna viszonya s ők ketten ölték meg őt álmában. A szellem távoztával Hamlet kardot rántva megesküszik, hogy bosszút fog állani. Második felvonás. 1. kép. A palota kertje. Ophélia egyedül olvas, hogy elfeledje szive bánatát. Hamlet, a ki már napok óta kerüli, jön. Ophélia olvasást szinlel, de Hamlet meg se szólítja s eltávozik. Ophélia biztosra veszi, hogy a királyfi hűtlen lett hozzá. Elpanaszolja a köze­ledő királynénak is bánatát. A királyné felvilá­gosítja, hogy Hamletnek más oka van e különös viselkedésre, de reméli, hogy éppen Ophélia segélyével „ki lehet majd tébolyából gyógyítani". A király kikérdi a királynét Hamlet felől: hogy nem sejt-e talán valamit? Hamlet éppen jő, zavarodottan felel atyja ajánlatára, hogy menjen külföldre utazni és engedelmet kér, hogy ván­dorló színészekkel egy darabot adhasson elő. Marcellus bevezeti a színészeket. Hamlet utasí­tásokat ad neki, hogy mit játszanak. Azután megvendégelteti őket. 2. kép. Nagy terem a palotában. A király, királyné, Polomus, Ophélia és az egész udvar. Némajáték. Egy öreg király lép fel, a királyné karjára támaszkodva. Hamlet magyarázza, hogy mi történik a színpadon: Baptista királyné meg­öleti Gonzágó királyt, mérget önt fülébe. A király izgatottan parancsolja, hogy űzzék el a színészeket. Hamlet őrültnek tetteti magát s mint ilyen, gazembert kiált a királyra, a ki mint gyilkos fejére tette Dánia koronáját. Horatio és Marcellus visszatartják őrjöngő barátjukat. A király és királyné gyorsan távoznak. Harmadik felvonás. A királyné szobája. Hamlet töprenkedik, miért is nem ölte meg a királyt, hiszen kezében volt. Midőn lépteit hallja, egy kárpit mögé rejtőzik. A királyt lelkifurda­lásai bántják. Imazsámolyára térdel. Hamlet elő­jön, döfésre emeli tőrét, de megáll, nem akarja imája előtt megölni. Visszasurran rejtekébe s a király szellemalakot vélvén benne, segítségért kiabál. Polonius jön és csillapítja a királyt. Hamlet ezáltal megtudja, hogy ő is részese a gyilkosságnak s e miatt az utána közeledő Ophé­liának, ki a királyné kíséretében jött, örökre bucsut mond, zárdába küldi, hiszen ő csak nem szeretheti annak leányát, a ki atyját meg­gyilkolta. Ophélia könyezve távozik. A királyné kérdőre vonja fiát, hogy mért részesiti anyját ily sértő bánásmódban, mire az visszavágja, hogy ez sem nagyobb bün a férjgyilkolásnál. Keserű szemrehányásokkal illeti anyját, a ki térdreborulva könyörög kíméletért. A szellem megjelenik és inti fiát, ne feledje el, hogy any­jával beszél. Hamlet e közben lecsendesül s bűnbánatot kiván anyjának — imádkozzék. Negyedik felvonás. Falusi táj. A háttérben nagy tó. A tavasz ünnepe. Ballet. Ophélia is részt vesz az ünnepben Dalával elárulja, hogy őrület környezi. A parasztok szomorúan távoz­nak el s Ophélia a viz fölé hajolva, beleesik. Ötödik felvonás. Temető. Két sirásó borozva énekel. Hamlet közeledik s megkérdi, kinek számára ássák a sirt. Nem tudják megmondani. Leartes jön, Hamlet elébe megy, de az üdvöz­let helyett kitör, miért lett hűtlen nővéréhez ? Meg akar Hamlettel vivni életre-halálra. A halotti kiséret félbeszakítja harczukat. Fiatal leányok kara, kik Ophélia koporsóját hozzák. Hamlet megrendülve értesül kedvese haláláról s minden reményét vesztve, meg akarja ölni magát. Már kardot is rántott, midőn eszébe jut, hogy előbb atyját kell megbosszulni. Leszúrja a királyt s midőn az összerogyik, véget vet életének s Ophélia koporsójára dőlve meghal. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A koldusgróf» szövege. I. félvonás. Karinsky Bogumii gróf eltéko zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hog} utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud a tékozló természete az uj világ metropolisában, New­Yorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmav estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldus jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendőrtanácsos szép lányával, Malónáva! a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság elosz lik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónárói ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ói arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja • pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli kol dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. IL felvonás. Másfél év telt el a nevezetei éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotá­jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől buj­kál, haza készül Európába, hogy örökre elte­messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társa: s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszuri készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír­lapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap­ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket as egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevü­lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. félvonás. Stephenson rendőrtanácsos nyaralójában időzik leányával, Malónával ós unokájával, a kis Karinszky Bogumii gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­szerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumii gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vii lanyosszerelő munkája közben találkozik a kit Bogumii gróffal, a kinek bájos fecsegéséböl megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, as anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. PURGO NÉPSZÍNHÁZ. A »Madár Matyi« szövege. • I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, a ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tün­dére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintás­nak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép. Majmuna, a lég tündére. A város­ligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ö tündérébe. Majmuna meg­igtri neki, hogy magával viszi az ő tündér­birodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betö­rőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi A kis gróf füttyszóval segítségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betö­rőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrény tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündér­birodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit" pedig diszitő­nek. Itt bemutatják nekik a színpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elsza­badni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas­nn a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazó­ládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két embei ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládá­ból kiugrik Matyi és találkozik az öreg glGfTal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyiva együtt automobilon siet a legközelebbi állo­másra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automo­billal meg is előzik Kelenföldön a szökevénye­ket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi e kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápa­szemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele fii a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat, IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpití Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba. X. kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban fel­fedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. A harminczezer koronával bemennek a játék­bankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lenes minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást és újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogv hódoljanak a boldog pár előtt. Pártoljak i komi ipart * Mocznib-fele franczia mnatarf Moeznik-fele boreezetet, Mocznik-féle paradicsomul, Moeznik-félt aczetes ugorka t, •ert jobb éa olctóbb aoint a k ni tők' Kapható mindéi; fűszer és csemege­kereskedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents