MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-11 / 160. szám

1906. junius 9 • n NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Hamlet« szövege. Első felvonás. 1. kép. Terem a királyi palotában. Kar üdvözli a bevonuló királyt és királynét. A királyné megilletődve veszi észre, hogy a fia hiányzik. A király inti, hogy vegyen erőt érzelmein. Hamlet egyedül töpreng a női gyarlóság felett; íme, még alig két hónapja, hogy atyja meghalt, s anyja már uj férj karjai közt feledi. Ophélia jő s gyöngéden kérdi Hamletet, miért tépelődik s miért kerüli az udvart. Hamlet biztatja változhatatlan szerelméről, de el akarja hagyni csalfa népét, bár minden utján kisérni fogja emlékeiben Ophélia képe. Laertes búcsúzni jött. A harczba indul és Hamletre bizza nővérét. Ő legyen őrzője, ha vész fenyegetné életét. Urak és hölgyek gyűlnek az ünnepre. 2. kép. Sáncztér. A háttérben a kivilágított palota. Horatio és Marcellus elbeszélik Hamletnek, hogy atyja lelke megjelent előttük. Az óra tizenkettőt üt és a szellem megjelenik, int, hogy Hamleten kívül a többiek távozzanak. Azután elmondja, hogy bosszúra akarja őt felhívni, azért hagyta el sirját. Anyjának a mostani királylyal való parázna viszonya s ők ketten ölték meg őt álmában. A szellem távoztával Hamlet kardot rántva megesküszik, hogy bosszút fog állani. Második felvonás. 1. kép. A palota kertje. Ophélia egyedül olvas, hogy elfeledje szive bánatát. Hamlet, a ki már napok óta kerüli, jön. Ophélia olvasást szinlel, de Hamlet meg se szólítja s eltávozik. Ophélia biztosra veszi, hogy a királyfi hűtlen lett hozzá. Elpanaszolja a közeledő királynénak is bánatát. A királyné felvilágosítja, hogy Hamletnek más oka van e különös viselkedésre, de reméli, hogy éppen Ophélia segélyével „ki lehet majd tébolyából gyógyítani". A király kikérdi a királynét Hamlet felől: hogy nem sejt-e talán valamit? Hamlet éppen jő, zavarodottan felel atyja ajánlatára, hogy menjen külföldre utazni és engedelmet kér, hogy vándorló színészekkel egy darabot adhasson elő. Marcellus bevezeti a színészeket. Hamlet utasításokat ad neki, hogy mit játszanak. Azután megvendégelted őket. 2. kép. Nagy terem a palotában. A király, királyné, Polomus, Ophélia és az egész udvar. Némajáték. Egy öreg király lép fel, a királyné karjára támaszkodva. Hamlet magyarázza, hogy mi történik a színpadon : Baptista királyné megöleti Gonzágó királyt, mérget önt fülébe. A király izgatottan parancsolja, hogy űzzék el a színészeket. Hamlet őrültnek tetteti magát s mint ilyen, gazembert kiált a királyra, a ki mint gyilkos fejére tette Dánia koronáját. Horatio és Marcellus visszatartják őrjöngő barátjukat. A király és királyné gyorsan távoznak. Hatmadik felvonás. A királyné szobája. Hamlet töprenkedik, miért is nem ölte meg a királyt, hiszen kezében volt. Midőn lépteit hallja, egy kárpit mögé rejtőzik. A királyt lelkifurdalásai bántják. Imazsámolyára térdel. Hamlet előjön, döfésre emeli tőrét, de megáll, nem akarja imája előtt megölni. Visszasurran rejtekébe s a király szellemalakot vélvén benne, segítségért kiabál. Polonius jön és csillapítja a királyt. Hamlet ezáltal megtudja, hogy ő is részese a gyilkosságnak s e miatt az utána közeledő Ophéliának, ki a királyné kíséretében jött, örökre bucsut mond, zárdába küldi, hiszen ő csak nem szeretheti annak leányát, a ki atyját meggyilkolta. Ophélia könyezve távozik. A királyné kérdőre vonja fiát, hogy mért részesiti anyját ily sértő bánásmódban, mire az visszavágja, hogy ez sem nagyobb bün a férjgyilkolásnál. Keserű szemrehányásokkal illeti anyját, a ki térdreborulva könyörög kíméletért. A szellem megjelenik és inti fiát, ne feledje el, hogy anyjával beszél. Hamlet e közben lecsendesül s bűnbánatot kiván anyjának — imádkozzék. Negyedik felvonás. Falusi táj. A háttérben nagy tó. A tavasz ünnepe. Ballet. Ophélia is részt vesz az ünnepben Dalával elárulja, hogy őrület környezi. A parasztok szomorúan távoznak el s Ophélia a viz fölé hajolva, beleesik. Ötödik felvonás. Temető. Két sirásó borozva énekel. Hamlet közeledik s megkérdi, kinek számára ássák a sirt. Nem tudják megmondani. Leartes jön, Hamlet elébe megy, de az üdvözlet helyett kitör, miért lett hűtlen nővéréhez? Meg akar Hamlettel vivni életre-halálra. A halotti kiséret félbeszakítja harczukat. Fiatal leányok kara, kik Ophélia koporsóját hozzák. Hamlet megrendülve értesül kedvese haláláról s minden reményét vesztve, meg akarja ölni magát. Már kardot is rántott, midőn eszébe jut, hogy előbb atyját kell megbosszulni. Leszúrja a királyt s midőn az összerogyik, véget vet életének s Ophélia koporsójára dőlve meghal. MAGYAR SZÍNHÁZ. NÉPSZÍNHÁZ. «A koldutgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumii gróf eltéko zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelma« estély re megy, helyzetéhez méltóan, kolduc jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephan son rendőrtanácsos szép lányával, Malónával a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobi társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ós arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja t pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr E pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles^ czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imácl történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz vén a grófot, nyakon csipik s kényszerítik hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzeténe"? részben Jeszie, a szép koldusleány csábit-: szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezete: éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapoi óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre elte messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társa s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie. fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszún készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hir iapiró: Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket as egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét de Malona éles szeme a sápadt arczu gró! arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy t koldusgróf az ö férje, a kit pillanatnyi fölhevü lésében, keserűségében és a szégyentől mene kölni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsos nyaralójában időzik leányával, Malónával ő. unokájával, a kis Karinszky Bogumii gróffal kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készittet a grófnak. AJ illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumii gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vii lanyosszerelő munkája közben találkozik a ki? Bogumii gróffal, a kinek bájos fecsegésébó! megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivén szorítja gyermekét és Malóna a feleség, anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer meke apjának, imádott férjének keblére. Diit

nr

lírJuar Sajátké.zltményüebedlődivan, garnitúrák OUIUlUUYdr.j, matraczok tiszta áa jó kivitelért kezeeÄ lÄ^zhe't'ük. Schwarcz Lipót ós testvére kárpltoimeeternél, Budapest, Háiafa-u. 37. (Árjegyzék «0 111.) A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Színhely: Góliát mester táncziskolája és házasságközvetitő irodája. Góliát, a ki özvegy ember, házasodni akar s hogy imádottját, Lujzát, mielőbb oltár elé vezethesse, leányát, Esztikét, szeretné főkötő alá juttatni Mint házasságközvetitő régebben »üzleti« összeköttetésben van Smolen Tóni udvari lakájjal, a ki tüzes magyar leányt óhajt feleségül. Góliát több kliensének arczképét küldi Bécsbe, de a lakájnak egyik sem tetszik. Végre előveszi a saját leánya fényképét és azzal az utasítással adja át Maxi fia nyelvmesterének, Károlynak, hogy azt küldje el a lakájnak. Károly szinésznövendék, a ki szerelmes Esztikébe és csak azért szerződött franczia nyelvmesternek a Maxikához, hogy ideálja közelében lehessen Nem beszél francziául és ugy segit magán, hogy mindennap betanul Ollendorfból egy leczkét, ós azt ugy, a hogy magába szedte, nyomban beleönti a Maxika fejébe. E miatt sok kellemetlensége van, mert Maxi olyan franczia szavakra és kifejezésekre is kíváncsi, a melyeket Károly még nem tanult az Ollendorfból, és hogy a gyerek kiváncsiságát kielégítse, értelem nélküli szavakat tákol össze; Maxi pedig ezeket a szavakat lelkiismeretesen bemagolja és megtartja emiékezetében. Károly az Esztike fényképét átveszi Góliáttól, de nem azt küldi el Bécsbe a lakájnak, hanem Góliát imádottjának Lujzának az arczképét. Ez megtetszik Smolen Tóninak és nyomban sürgönyöz a házasságközvetitő irodába, hogy Budapestre jön háztüznézni. Góliát nagy ünnepséggel akarja fogadni a lakájt, a ki gazdag ember hirében áll, Károly attól fél, hogy Góliát megtudja a fényképcserét és örökre elszakítják Esztikétől. Nagy bajában Izidorhoz, a táncziskolában alkalmazott libériás inashoz fordul tanácsért, azt megnyerve czéljainak, rábírja, hogy Smolen megérkezésekor távolítsa el hazulról Góliátot, ó maga pedig fölkeresi Lujzát, értesiti a fényképcseréről. Lujza megtudván,* hogy Smolen vagyonos ember, késznek nyilatkozik, hogy elpártoljon Góliáttól és a lakájhoz menjen feleségül. A magyargyűlölő Smolen Tóni megérkezik. Károly Esztike venné mutatja be neki a fénykép eredetijét, Lujzát, és a lélekszakadva hazaérkező Góliát boldogan öleli keblére Smolen Tónit, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk* vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik össze, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól ós kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyargyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja mását és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart ós hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal bókiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére •PORGO