MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-10 / 159. szám

6 I906i ju

nius tO Vidék! szinpadok Budapest, junius 10. A nagyváradi színházban e héten három estén vendégszerepelt Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház művésze; három estén pedig Szentgyöigyi Lenke, a Kitályszinház művésznője. Mindketten szép sikert arattak. * A kolozsvári színházban a héten két estén vendégszerepelt Z. Bárdi Gabi. Pénteken és szombaton Nirschy Emilia és Brada Ede, az Operaház tagjai, léptek fel a kolozsvári színpadon. A szegedi színházban tegnap este igen nagy sikerrel lépett fel Feddk Sári, a ki jótékonyczélra játszotta el a János vitéz czimszerepét. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölg? arczán, a ki a Balasia-ttie valódi angol ugorkatejel ira 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és mieden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Bcdapeit, junius 10. A berlini Schauspielhaus megszerezte előadásra Blumenthal Oszkár Az üvegház czimü uj modern háromfelvonásos vígjátékát, mely a jövő szezón elején fog bemutalóra kerülni. • A lipcsei városi színházban igen nagy sikerrel került bemutatóra Slrauss Richárd Salome-ja, mely a jövő szezónban a budapesti Operaház- ban is előadásra kerül. • A római Teatro Valle a minap szép sikerrel mutatták be Q. Anastasi-nak, az ismert olasz regényírónak, A nővérek czimü háromfelvonásos színmüvét. » Félix Holländer uj operettet irt a bécsi An der Wien- szinház számára, Viktor Léon szövegére. Az újdonság a bécsi bemutatóval egyidejűleg Berlinben is előadásra kerül. « Rittner Rudolf, a berlini Lessing-szinház Budapesten is ismert művésze, Narrenglanz czimmel drámát irt, mely egy színész tragédiájával foglalkozik. Rittner drámáját a jövő szezónban mutatják be Berlinben. : * A londoni osztrák kiállítás színházában nagy sikereket arat Steiner Gábor, bécsi igazgató, operett-társulataval. Londonból a bécsi társulat angolországi körútra indul. * Gápon lelkész, az orosz munkásforradalom egykori vezére, a kit utóbb árulása miatt saját munkástársai kivégeztek, Párisban legközelebb mint egy szenzácziós dráma hőse fog a színpadon megjelenni. A franczia főváros egyik kisebb színháza ugyanis nagyhangú plakátokon hirdeti, hogy egy színdarabot fog legközelebb előadni, a mely Gápon czimmel az orosz lelkészforradalmár életét és halálát tárgyalja három fölvonásban és négy képben. A színdarab szerzői Fabrice Delphi és France Valérien, a kik már több szenzáczió-hajhászó darabot írtak párisi szinpadok számára. = Naschitz-féle nyilvános Felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássyuti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy színidőre is. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássyut 33. sz. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteik. üemler /. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcz. szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest VI., Nagymező-utcza 28. sz. alatt van. = Én Állandóan a Czettler-féle manumoilin kéztinomitót használom, mert ez a legjobb I Kaphat« Töröknél. — Az ózondus, pormentes levegő, a telkek a házak mesés olcsósága folytán Amerikai-uton emelkedik az újonnan létesült Baross-telenen. (Lásd : Újonnan épült házak.) KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Madár Matyi« szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, s ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tündére" szokott fellépni és hü szerelmesével: Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintásnak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép. Majmuna, a lég tündére. A városligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ő tündérébe. Majmuna megig< ri neki, hogy magával viszi az ő tündérbirodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betörőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi A kis gróf füttyszóval segítségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betörőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrény tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündérbirodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig diszitőnek. Itt bemutatják nekik a színpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elszakadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas,-on a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazóládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládából kiugrik Matyi és találkozik az öreg gróffal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állomásra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automobillal meg is előzik Kelenföldön a szökevényeket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjét és a fekete pápaszemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ül a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párisoa át Monte-Carloba. X kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban felfedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. A harminczezer koronával bemennek a játékbankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást ós újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogy hódoljanak a boldog pár előtt. Pártoljuk i koil Ipart é' kérj

a^

d

e.iu Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eczetes ngorkát, mert jobb éa olcaóbb mint • külföldi. Kapható minden fűszer és esemegehereskedésben. NÉPSZÍNHÁZ. A „Smolen Tóni" szövege. Első felvonás. Színhely: Góliái mester láncziskolája és házasságközvelitő irodája. Góliát, a ki özvegy ember, házasodni akar s hogy imádottját, Lujzát, mielőbb oltár elé vezethesse, leányát, Esztikét, szeretné főkötő alá juttatni Mint házasságközvetitő régebben »üzleti« összeköttetésben van Smolen Tóni udvari lakájjal, a ki tüzes magyar leányt óha|t feleségül. Góliát több kliensének arczképét küldi Bécsbe, de a lakájnak egyik sem tetszik. Végre előveszi a saját leánya fénykópét és azzal az utasítással adja át Maxi fia nyelvmesterének, Károlynak, hogy azt küldje el a lakájnak. Károly szinésznövendék, a ki szerelmes Esztikébe és csak azért szerződött franczia nyelvmesternek a Maxikához, hogy ideálja közelében lehessen Nem beszél francziáúl és ugy segít magán, hogy mindennap betanul Ollendorfból egy leczkét, és azt ugy, a hogy magába szedte, nyomban beleönti a Maxika fejébe. E miatt sok kellemetlensége van, mert Maxi olyan franczia szavakra és kifejezésekre is kíváncsi, a melyeket Károly még nem tanult az Ollendorfból, és hogy a gyerek kíváncsiságát kielégitse, értelem nélküli szavakat tákol össze; Maxi pedig ezeket a szavakat lelkiismeretesen bemagolja és megtartja emlékezetében. Károly az Esztike fényképét átveszi Góliáttól, de nem azt küldi el Bécsbe a lakájnak, hanem Góliát imádottjának Lujzának az arczképét. Ez megtetszik Smolen Tóninak és nyomban sürgönyöz a házasságközvetitő irodaba, hogy Budapestre jön háztüznézni. Góliát nagy ünnepséggel akarja fogadni a lakájt, a ki gazdag ember hírében áll, Károly attól fél, hogy Góliát megtudja a fényképcserét és örökre elszakítják Esztikétől. Nagy bajában Izidorhoz, a táncziskolában alkalmazott libériás inashoz fordul tanácsért, azt megnyerve czéljainak, rábírja, hogy Smolen megérkezésekor távolítsa el hazulról Góliátot, ö maga pedig fölkeresi Lujzát, értesiti a fényképcseréről. Lujza megtudván, hogy Smolen vagyonos ember, késznek nyilatkozik, hogy elpártoljon Góliáttól és a lakájhoz menjen feleségül. A magyargyűlölő Smolen Tóni megérkezik. Károly Esztike venné mutatja be neki a fénykép eredetijét, Lujzát, és a lélekszakadva hazaérkező Góliát boldogan öleli keblére Smolen Tónit, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk* vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad ós ájultan esik össze, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magy aígy ül ölet ével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát ós "lénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart és hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének ; mire a táneztnester apfi áldását adja Károlyra és Esztikére. •PORGO