MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-10 / 159. szám

1906. junius 9 • n Budapesti :inpadok. Suucpett, junius 10 A Magyar Királyi Operaház idei szezónja A varázsfuvola mai előadásával véget ér. • A Nemzeti Szinház e heti eseményéről, a Hamlet századik előadásáról mai számunk tárczájában közlünk avatott tollból eredő érdekes czikket. A hét érdekes és változatos műsorát a Nemzeti Szinház szinlapja alatt találják olvasóink. m A Vígszínház e heti műsorában ötször szerepel a szinház legutóbbi nagy sikere, A kaczagó menyecske. Soulié pompás bohózatát ma, vasárnap, adják, azután hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap. A következő hetekben is a szezón végéig minden vasárnap, hétfőn, szerdán és pénteken játszszák. A kaczagó menyecskét, a melynek eddigi előadásai maximális bevételeket eredményeztek. Kedden népies előadásul fél helyárakkal a Trilby kerül szinre. A czimszerepben Halmi Margit lép fel. Svengalit pedig Fenyvesi Emil személyesiti. Csütörtökre Az őrnagy ur felújítását tűzték ki. Szombaton ismét repríz lesz, amennyiben fölelevenítik A csodagyermek et, a régibb jáfékrend egyik legsikeresebb vígjátékát A Magyar Szinház-ban a héten, szombaton kezdi meg a nagyhírű olasz gyermekopera-társulat előadásait A szevillai borbély- lyal. A Guerra igazgatása alatt álló hires társulatról mai számunk más helyén bővebben írunk. Hétfőn és csütörtökön A koldusgróf, kedden és szerdán a Messiás kerül előadásra; az utóbbi dalmű ezúttal uj főszereplővel: B. Szabó Józseffel. Az olasz gyermekopera nagyérdekességü előadásaira már váltható jegy a szinház pénztáránál és a Bárdféle városi jegyirodákban. A Királyszinház-ban természetesen a hét minden estéjén a nagysikerű es állandó vonzóerejü Madár Matyi kerül szinre, mely a minap már huszonötödik előadásának jubileumát is megérte. A pompás látványossság mindig Sziklai Kornéllal és Medgyaszay Vilmával a főszerepekben kerül előadásra. Jövő vasárnap délután Rákosi Szidi szinésziskolájának növendékei, ' rendkívül mérsékelt helyárak mellett, a János \ vitéz t adják elő. A Népszínház nézőterét most újból benépesíti esténként Guthi Soma uj átdolgozásu Smolen Tóni-\a, melyben a politikai vonatkozások a közelmultat támadják a közönség lelkes tetszése mellett. Az ünneplő hangulat, mely a Smolen Tóni, Kovács Mihálynak pompás alakítás 1 nyomán támad, olyan, mintha csak most kezdené meg hódító útját Guthi Sona mulatságos életképe. Kovács tulipános kupiéi, Petrás Sári, Kápolnay Irén uj angol tánczai s a kis 8 éves Tarnay Margitnak zsokétáncza, Harmatn Ilona éneke, Szirmai alakitása s Vágó humoros inasa még sok vidám estét biztosítanak a Népszínház utószezonjában. Smolen Tóni a héten minden este előadásra kerül. A Fővárosi Nyári Szinház e heti műsora nagyon változatos A fekete tenorista czimü nagysikerű operett háromszor szerepel a műsoron, kedden és szombaton opera-előadás lesz: a Linda és A tévedt nő kerül szinre. A Városligeti Nyári Szinház-ban nagy gonddal folynak a próbák A szoknyahős czimü zajos sikerűnek ígérkező uj operettből. A czimszerep eljátszáséra Németh Józsefet, a Királyszinház népszerű művészét szerződtették s ugy őt, mint Turcsányi Olgát, a ki egy mosóleányból herczegnővé lett leány szerepét játszsza, rendkivül hálás szerepekhez juttatták. A kulisszák mögül Budapest, junius 10. A mult és a jövő szezon. Hat közlemény. — i. Magyar Királyi Operaház. A varázsfuvola mai előadásával véget ér az Operaház 1905/1906-iki szezónja, a melyre ha visszatekintünk, egyszeriben megállapit; hatjuk, hogy minden tekintetben előkelő és ! ugy művészi, mint anyagi szempontból az utóbbi évtized legsikeresebb szezónja volt. Madei Raoul igazgatót elsősorban, de mellette kiváló munkatársait: Alszeghy főrendezőt és a müintézet kitűnő karmestereit is, illeti a teljes elismerés ma, amikor az Operaház szezónzárása napján, megcsináljuk a lezajlott szezon mérlegét és ismertetjük az Operaház jövendő munkaprogrammját. Az elismerés kijár az Operaház vezetőségének ugy az illetékes tényezőktől, a kik állami színházaink működését ellenőrzik, mint a nagyközönségtől, mely az elmúlt szezónban páratlan érdeklődéssel honorálta Operaház-unk eredményes működését. Öt dalmű-újdonságot és két uj balletet mutatott be az elmúlt szezónban az Operaház, valamennyit megérdemelt, nagy sikerrel. Két uj magyar komponistával is megismertetett bennünket az elmúlt szezón és a szezón végén olyan hatalmas sikert aratott egy újdonság, hogy e siker híre nemcsak Európában, de a tengeren tul is öregbítette a budapesti Operaház hírnevét és dicsőségét. Íme, az idén bemutatott uj dalmüvek és balletek sora : I. 1905. okt. 31. Maladetta, Gailhard és Vidal Pál balletje. (Előadták 6-szor.) II. 1905. npv. 14. A tigris. Siojanovits Péter egyfelvonásos vig dalmüve. (Előadták 4-szer.) III. 1905. decz. 22. Manón. Massenet J. dalmüve. (Előadták 14-szer.) IV. 1906. febr. 24 A nagyidai czigányok Rékai Nándor dalmüve. (Előadták 4-szer.) V. 1906 ápr. 20. Tánczegyveleg. Guerra és Szikla balletje. (Előadták 5-szőr.) VI. 1906. ápr. 24. A kíváncsi nők. WolfFerrari zenés vigjátéka. (Előadták 4-szer.) VII. 1906. máj. 12. Pillangó kisasszony. Puccini dalmüve. (Előadták 6-scor.) A jövő 1906/1907-iki szezón előkészítését már nagyjában befejezte az Operaház vezetősége. Hogy érdekességekben nem lesz hiány és különösen eredeti magyar dalmü-ujdonságoklesz gazdag a jövendő szezón, azt ime, ez a Programm mutatja: I. Eredeti dalmüvek: Lavotta szerelme, opera 3 felvonásban, epilógussal, írták: Bérezik Árpád és Farkas Imre, zenéjét szerzette: Hubay Jenő. Monna Vanna, opera 3 felvonásban. Maeterlink szinmüve után irta Ábrányi Emil, zenéjét szerzette ifj. Ábrányi Emil. Az elsülyedt város, eredeti opera, zenéjét szerzette : Fekete József Téli rege, opera 3 felvonásban. Shakespeare szinmüve után irta Willner, zenéjét szerzette: Goldmark Károly. A »Magyar Színpad" tárczája. Hamlet — századszor. — A „Nemzeti Szinház" holnapi ünnepi előadásához. — i. Hétfőn, junius 11-ikén századszor adják elő a Nemzeti Szinház-ban a britt költőfejedelem egyik legkiválóbb tragédiáját, Hamlet-et. Immáron a második Shakespeare-darab, mely ezt a ritka jubileumot megéri. Ezelőtt 67 esztendővel, 1839. november 16-án, Egressy Gábor jutalomjátékául adták először ezen a színpadon. Azóta folyton a műsoron maradt, s a dán királyfi bus története immáron két generácziót hatott meg, két nemzedék gyönyörködött örökszép poézisében. Elmúlt idők nagy emlékei ujhódnak meg lelkünkben a jubiláris előadás alkalmából, s e sorok czélja nem egyéb, mint néhány kiszakított lap egybeállítása e 67 év érdekes, dicsőséggel teljes történetéből. Hamlet-et nem a Nemzeti Szinház-ban játszották először az akkori kis, minden izében német városkában, Pesten. Német volt a főváros s a német szinészet volt ur a szinpadon. Tömérdek küzdelem, önfeláldozó lelkesedés vivott szinte csodálatos harezot, hogy a magyarság maroknyi csapata kivivhassa szent jogát: magyar nyelven hirdetni az igét. Rosszindulat, elfogultság, kishitűség ellen folyt ez a titáni küzdelem s hála, az egész magyar nemzet soha el nem muló köszönete illeti meg azokat, a kik ennyi akadály, guny, üldözés ellenére végigküzdötték e szent harezot. 1810-ben, márczius 29-én, adták először magyar nyelven Pesten a Hamlet-tet, a melyet Schröder né net fordításából Kazinczy Ferenczültetett át nyelvünkre. Kulcsár István „Magyar Theátromi Társasága" küzdött ekkor Pesten a túlnyomóan német lakosság közönye ellen, nagy nyomorban, emberfeletti erővel. Mindössze 12 férfi és 7 női tagja volt a kis társulatnak. A szinház, a hol Hamlet tragédiáját először adták elő Pesten, kicsiny volt és kezdetleges, mint maga az akkori magyar szinészet. A régi országúton, a mai Károly-körut 7. számú ház helyén állott akkor a „Schröder-ház". Ennek a „szállájá"-ban, egy tánczteremből hevenyészett színházban játszott a kis szinészcsapat, s itt adták elő a Hamlet-et. 1810 ben három előadást ért meg, 1812-ben már a Pondella-szinház-ban játszik a társulat s itt is előadták még ebben az esztendőben. Ugyanitt 1814-ben két előadást ért meg. Ezután hosszú ideig hiába keressük Hamlet-et a pesti színtársulatok műsorán. 1834. julius 26-án adja végre elő Fáy András és Döbrentey Gábor művészgárdája, a melyben már olyan kiváló nevekkei is találkozunk, mint: Bartháné, Kántor né, Laborfalvy Róza, Déryné, Szentpéteryné, Telepyné, Baitha János, Fáncsy Lajos, Megyery Károly, Tóth István, Szerdahelyi, Szentpétery, Egressy Gábor. Ez utóbbi játszotta Hamletet s ő alkalmazta újra szinre Kazinczy fordítását. II. 1837-ben nyilt meg a Nemzeti Szinház s ezzel a Hamlet is állandó otthont talált. A Nemzeti Szinház-ban nem került szinre sohasem Kazinczy fordítása, hanem már az első estén Vajda Péter fordításában adták elő. Egressy Gábor alkalmazta szinre s az ö jutalomjátéka volt azon az estén. Az első Hamlet-színlap igy hangzott: ] bériét pesti magyar színház. 4i szám. Szombaton, November 18-án 1839. Egressy Gábor' javára, uj szini elrendezéssel először, bér-szünettel adatik HAMLET. Szomorújáték 5 felvon. Shakspeare után eredetiből fordította : Vajdm Péter. A' magyar tudós-társaság' költségén. Személyek: Claudius, Dania' királya.__ llamlet, az előbbi király' fija, a' mostaninak unokaöcscse (mostoha fija) Fortinbrass, norvégiai herczeg... Polonius, fökamarás Horátius, Hamlet' barátja Laerte8 Polonius' fija Voltimand \ Cornelius í Rosenkranz ) udvarnokok Gvildenstern 1 Osrik / Egy másik udvarnok Halottbiztos Marcellus Fancsy ur Egressy Gábor ur Zsivora ur Megyeri ur Szigligeti ur László ur Udvarhelyi Sánd. ur Novak ur Daragi ur Fekete ur Somogyi ur Egedi ur Szilágyi ur Egreí-sy Benj. ur Szabó ur Balog ur Hutirai ur Sopronyi ur Karolyi ur Kovács ur Petrik ur Csepreghi ur Vand racsok ur Szerdahelyi ur Szentpéteri ur Bartha ur Miskolczi Julia k. a. Molnár ur Udvarhelyi Mike ur Laborfalvi Róza k. a. Letdvayné Bernardo f lis2te

k _ ..." Francisco, katona Reynalde Polonius' apródja Egy követ — _. .. Hadnagy Egy ur Dán nemes ... Angol követ... ... Hajóé — Második í sirás

ó Gonzago Babtista ... Lucián .. Hamlel' atyjának lelke Gertrud dáu királyné, Hamlet' anyja Ophelia, Polonius' leánya ... Urak és Asszonyságok. Színészek. Sirasok. Követek. Király kiserete. Katonaság. Hangászok. Halott-kíséret. Történet' helye: Helsingör. A Nemzeti Szinház régi évkönyveiben kutatva, megelevenedik előttünk hatvanhét esztendő minden nagy emléke, ha Hamlet változatos pályafutását végiglapozzuk. Egressy Gábor adta a czimszerepet először. 1840 ben idősbb Lendvay Márton játszotta el s ez időtől kezdve 1856-ig ő és Egressy Gábor felváltva adják e szerepet. Közben, 1854-ben uj alakitója is volt: gróf Bethlen Miklós, a ki Bolnay álnév alatt a