MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-24 / 173. szám

2 1906. junius 15. NÉPSZÍNHÁZ. A „Smóien Tóni" szövege. Első felvonás. Góliát tánczmester és házasságközvetitőhöz eUá'ogat Smolen Tóni. Nősülni akar és most háztüznézőbe jött. Nagyon megtetszik neki Lujza, a ki el is pártol Góliát ól, imádójától, hogy a gazdag ember hírében álló bécsi lakájhoz menjen feleségül. Góliát boldogan öleli keblére Smolent, a ki megkérte tőle az ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely : a »Cakewalk« vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több izben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik összi, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése alól és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyavgyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart és hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leteszi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békiti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. Városligeti Nyári Szinház, „A szoknyahős" szövege. Első félvonás. Nádorházy herczeg, az öreg szoknyahös szakítani akar Németh Irénnel, egy kis színésznővel. Mindenféle ürügyet hoz fel a szakításra, de Irén csak az esetben hajlandó erre, ha a herczeg elismeri, hogy a fián kivül leánya is van. A herczeg megtenné neki ezt is. Ekkor megjelenik Manczi, a mosóleány, a ki előtt az anyja emiitette, hogy herczegi vér folyik az ereiben. A herczeg végső szükségben Manczit nevezi meg leányának Irén előtt. Manczi hamar beletalálja magát a herczegnői szerepbe. Második felvonás. A rotundában vagyunk. Károly, a herczeg fia, ráakarja venni apját, hogy egyezzék bele Laurával, Baranyai százados nővérével való házasságába. A herczeg ezt megtagadja, sőt Baranyai századost, a ki a kérést me'gismétli, megsérti. A százados megnevezi segédét, Kóvalcsek századost. Manczi, a ki a jelenetnek tanuja volt, felhasználja az alkalmat és Kóvalcsek százados ruhájába éltűzve, fenyegetésekkel kényszeríti a szoknyahös herczeget, hogy beleegyezzék a fia házasságába. A berezeg távozik, de megjelenik az igazi Kóvalcsek egy másik tiszttel. Manczi nagy zavarba kerül és végül kénytelen magát felfedezni a tisztek előtt. Harmadik felvonás. Mancziéknál Czenczi néni hetvenötödik születésnapját tartja. Eljön az ünnepségre a herczeg is. Visszaemlékeznek az öreg asszonynyal a mult időkre. Megjelenik Ferencz, Manczi vőlegénye, a ki hosszas harag után kibékül Manczival. A herczeg rájuk adja áldását, kelengyét is ad nekik. Károly és Laura egymáséi lesznek és Manczi boldogan mondja a herczegnek, hogyha mégegyszer szüksége van mosóleányra, szóljon neki. „A kaméliás nölgy" szövege. / felvonás. Gauthier Margit hazatér a színházból Barátnője, Prudencze vendégséget evüjt egybe és bemutatja Margitnak Duvaj \rmondot, a ki titkon már régen szereti a »kaméliás hölgy«-et. Az estély folyamán Margit hirtelen rosszul lesz, a vendégek eltávoznak, ;sak Armand marad mellette és bevallja nek» szerelmét. Margit is vonzalmat érez az ifjú Duval iránt és megengedi neki. hogy többször meglátogassa. . II. felvonás. Armand már Margit kedvese, de nagyon féltékeny Margit barátjára, Varville grófra. Margit azzal bizonyítja szerelmének őszintességét, hogy szakit a gróffal és ráveszi Ármandot, hogy menjen vele falu helyre és ott éljenek együtt, távol a világtól. Armand eleinte habozik, de végre győz Margit iránti szerelme és rááll kívánságára. Margit boldog és boldogsága tudatában teljesen visszautasítja volt barátját, Varville grófot, hogy ezentúl teljesen és igazán annak éljen, mi előtte eddig egészen ismeretlen volt, az igaz szerelemnek. III. felvonás. Falun történik, a hol boldogan élnek a szerelmesek, de e rövid boldogságot megzavarja az öreg Duval megérkezése, a ki családja beádogságáért rá akarja vetüli Margitot, hogy mondjon le fla szerelméről. Margit határozottan megtagadja e kívánságot, de midőn az öreg Duval esedezve kéri, hogy leánya jövője, mindene ettől függ, Margit el1 ágyul és megígéri, hogy elhagyja Armandot és visszatér ismét Párisba, folytatni az utált életet, melytől megszabadultnak vélte már magát. El is búcsúzik Armandtól, de ugy, hogy ne sejtsen tervéről semmit s azután szenvedés és kétségbeesés közepette elhagyja azt az egyszerű, szegényes helyet, a hol olyan boldog volt egy rövid ideig. Midőn Armand megkapja Margit levelét s belőle megtudja, hogy őt elhagyta, erőtlenül lerogy a fájdalom súlya alatt. IV. felvonás. Párisban egy félvilági hölgy estélyén ismét találkoznak a volt szerelmesek. Margit ismét visszatér a grófhoz, Armand pedig könnyelmű, kiosapongójéletet él. Éppen kártyázik 5 a szerencse végtelenül kedvez neki. Miután nagy összegű pénzt nyert és ismét találkozik Margittal, szemére veti, hogy azért hagyta el, mert szegény volt s az egész társaság előtt nála levő pénzét Margit szeme közzé vágja, mint régi tartozását, melyet ezúttal mindenkinek szeme láttára kifizetett. V felvonás. Margit halálosan beteg. Armand értesül mindenről, a mi velük történt: megismeri tz okot, a miért őt Margit elhagyta. Visszatér hozzá és felajánlja szivét Margitnak, a ki nem szűnt meg a történtek után is szeretni Arman de a végzet elállja a boldogságuk útját. Margi a visszatérő Armandot boldogan öleli magához s feledve mindent, kiadja lelkét egykori szerel mese karjai közt, „Egy éj Velenczében" szövege. Első felvonás. Úrbino herczeg minden évben a karnevál tartama alatt ellátogat Velenczébe, hogy szenvedélyének, a nőcsábitásnak hódoljon, most is elmegy borbélya, Caramello kíséretében. A tanácsosok, a mint neszét veszik a herczeg érkezésének, azt a határozatát hozzák, hogy a herczeg által adandó ebéden megjelenik ugyan, de nejeiket, kit a herczeg ostromlásaitól féltenek, nem viszik magukkal. A mint azonbrn megtudják, hogy a herczeg jószágigazgatói állását kívánja betölteni, kedvében szeretnének járni és cselt eszelnek ki. Második felvonás. Urbino herczeg által rerdezett diszlakomán megjelennek a tanácsosok, de feleségeik helyett szakácsnőiket és szobalányaikat viszik magukkal és ezeket mutatják be feleségeik gyanánt a herczegnek, a kiket a herczeg szerelmi ajánlatokkal ostromol. Caramello, a borbély és Papacoda, a macaronifőző azonban felismerik az ál-tánczosnékban kedveseiket, Aninát és Gibolettát és most már ők — remegve szerelmeseik becsületéért — igyekeznek kedveseiket a herczeg körmei közül megmentepi. Harmadik felvonás. A herczeg vendégeivel együtt a Márk-térre megy a karneválra. Delaqua tanácsos igazi feleségét véli felismerni a herczeg mellett, lármát csap, mire az álezázott Giboletta leveszi álarczát, a tanácsosok ravasz turpissága kisül, a herczeg pedig borbélyát, Caramellot, nevezi ki jószágigazgatónak, kit egyszersmind összead kedvesével, Aninával. „Hoffmann meséi" szövege. Az opera egy előjátékkal kezdődik, mely Luther csapszékében játszódik le. A német diákok együtt söröznek és Hoffmann, az ismert német iró, három szerelmének a történetét mondja el pajtásainak. A függöny az előjátékban avval gördül le, hogy Hoffmann belefog a történetek elbeszéléseibe. Az első felvonás Olympia történetét tárgyalja. Hoffmann beleszeret Spalanzani mester leányába, a szép Olympiába. Élő leánynak tartja, de Olympia nem az. Szerelmének tárgya élettelen bábu, a ki egy titokzatos mekanizmusra beszél, énekel és tánczol. A bábuból részt követel magának Coppelius mester is, a vén optikus, a ki a szemeit liferálta. Coppelius nagy árat szab Spalanzaninak Olympia szemeiért, mire Spalanzani becsapja az öreget egy értéktelen kötelezvénynyel. Coppelius bosszút forral, belopódzik abba a fülkébe, a melyben Olympiát tartják és összetöri a bábut. Hoffmann nagy kétségbeeséssel arra ébred, hogy szerelme tárgya nem volt élő lény és fájdalmában összeroskad. A második felvonás Giulietta története. Giulietta palotája Velenczében. Giulietta vendégeivel dus asztalnál ül, a vendégek között van Hoffmann és hü barátja Miklós. Hoffmann a tiszta szerelmet dicsőíti az érzéki vágyakkal szemben. Schlemil érkezik és szemére veti Giuliettának, hogy mialatt ő távol jár, Giulietta hűtlenül udvarlóival mulat. Miklós figyelmezteti Hoffmannt, hogy Giulietta szívtelen kaczér asszony, Hoffmann mosolyogva int, hogy ellent fog állani Giuliettának. Miklós eltávozik, mire megjelenik Giulietta, csábos szavaival behálózza Hoffmannt, s azt hazudja neki, hogy szereti és holnap kész megszökni vele, ma még nem lehet az övé, mert itt van Schlemil, a ki halálosan féltékeny reá. Giulietta és a vendégek távoznak, Schlemil ekkor kérdőre vonja Hoffmannt, a ki a szinen maradt, hogy mire vár ? «Hogy ön ideadja a Giulietta szobájának kulcsát» — feleli kihivólag Hoffmann, «ön ezt a kulcsot csak életem árán kapja meg» — feleli Schlemil és kardot ránt. Dappertato a fegyvertelen Hoffmannhoz lép és átnyújtja neki a kardját. Hoffmann leszúrja Schlemilt, leveszi nyakáról a giulietta szobájának kulcsát, s a csábos asszony lakásába rohan, de csalódva látja, hogy a termek üresek. E pillanatban felhangzik Giulietta kaczagása, a ki a csalódott Hoffmann szeme láttára borul a Pittichiuaccio karjába és elgondolázik vele. Miklós berohan és magával hurczolja Hoffmannt, mert az őrség érkezik és felfedezhetné a párbajt. A harmadik felvonás hősnője Antónia. Antónia Crespel zenetanitó leánya s anyjától, a ki hires énekesnő volt, gyönyörű hangot örökölt. A szegény leány azonban mellbeteg s a dal halálát jelenti, Atyja tudja ezt és kéri leányát, hogy ne énekeijen többé. Megérkezik Hoffmann, Antónia vőlegénye s a jövő szép ábrándjáit szövik. Hoffmann ezután félre vönul, mert egy sajátszerű látogató jön: Mirakel csodadoktor. Mint a zene démona, énekre ösztökéli a beteg Antóniát mindaddig, mig csak holtan össze nem roskad. Crespel és a boldogtalan Hoffmann már csak a halott Antónia fagyos teteme mellé roskadha'nak térdre. Az utójátékban mindenki abban a helyzetben van, a hogy az előjáték végződik. Hoffmann befejezte három szerelme történetének •Imesélését, a diákok folytatják a poharazást. KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai sr.őnyegporoló él megóvó — Intését Hungária-körut 94. Telefon SO». SsSnyegmoiá*, javitá», igytolltUititíi it bntoibv-raktároiái.