MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-02 / 151. szám

I 1906. junius 3

. M. KIR. OPERAHÁZ. A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém: Rodolnhe a költő, Marcel a festő, Schaunari fmuzsikus ésCiíline a filozófus vidáman élik S Szűkölködés napjait. Schaunard « ahogy pénzre tesz szert, ételt és italt hoz, «mit nagy Kn költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy- ott: töttsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe etthon marad, hogy egy verset inon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak és a két fiatal szív gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait. . . , . , Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál fovlal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Aldndor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alcindortól sikerül megszabadulnia, Idbékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Haimadlk kép: A Barriére d'Enfer, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szivvel jelenti ki, hogy most már ö is al. ja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen összezördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét tlválnak egymástól. Negyedik kép : A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, d« a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettől kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Collíné vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjüket Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, • Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet hogy eladja régi, megszokott kabáfyit, de már Mimin nem lehet segíteni. Felén egykori kis fejkötőjével holtan hanyatlik viasza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. Ha kOexnényben, reumában szenved, ne kitérleiessen semmifele «servei, hanem vényen egy üveg Dr. Flesch-féle kösivény-szeszt mely csúst, kössvényt, reumát, kés. lik, hit le ierekfijde kelek te lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, riniuldt, fiesamoidskil tsdrmatő fájdalmakat ée daganatokat bietoeabban /ydgyit mént bármely más külső vagy belső győgyeser. Hatása « legrövidebb idő alatt {eltelhető, még a legrégibb bajoknál ie melyeknél eem fürdő, eem győgyseer nem haesndlt. Kapható a feltalálónál és egyedüli kéesitőnél Or. Ploseh Emil Magyar Korom iréirizortiribon, Győr, Baross-nt 24. szám. Sudapesti főraktár : Törők József gydgjr»«ert»réban Budapest, Kirily-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrdssyut M. !>|l deeeili teres üveg ára » koron a. Hueamosabb haeenilatri •olő sesalddie üveg ára 6 korona, 3 kis, vagy » sOsalddie üveg rendelésnél bermentve utánvéttel küldjük. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Az emigráns« szövege. I. felvonás. Rásky Gábornét mindenki özvegynek tartja. Férje, a híres szabadsághős, egy csatában elesett. Ott van síremléke is • kastély kertjében. Rásky azonban nem halt meg, hanem kibúj dosodott s az emigráczió legtevékenyebb vezére lett. Olthatatlan gyűlöletet érez az elnyomó osztrák uralom ellen, s tizenegy esztendei hontalanság után Mr. Brown álnév alatt, mint zongoramester hazatér, hogy felkelést szítson. Titkát csak felesége tudja a még lánya sem sejti, a ki szerelmes egy osztrák tisztbe, báró Lilienthalba. Ezt az érzelmét azonban leküzdi, mert jól tudja, hogy hazája ellenségét nem szabad szeretnie. Az osztrák aralom utolsó évében vagyunk. A kedélyek forronganak s ez kapóra jön Vrabetz, kerületi főnöknek, a ki, hogy egy lázadás erélyes elnyomásáról magának a kamarilla előtt érdemeket szerezzen, mindent elkövet, hogy igazságtalan és kitűnő magatartásával a népet ingerelje. Katonákat szálásol be Ráskynéhoz, a kik betolakodnak szobáiba és sáska módjára kipusztítják mindenéből. Aratási ünneppel végződik az első felvonás. A falu népe buzakalászból készült koszorút hoz földesasszonyának, de Vrabetz elkobozza, mert nemzeti szinü szalagot tűztek rá. A nép nem akarja a koszorút odaadni, ellentáll, mire Vrabetz puskatussal kergeti szét őket. II. felvonás. Vrabetz és a megyefőnök, lovag Foresti gyanakodnak. Kémeik besúgják, hogy a Rásky-kúrián valami összeesküvés készül. Különösen Mr. Brown, az állítólagos zongoramester gyanús. Jár-kél a vidéken, s mindenütt, a hol megfordul izgalom, elfojtott lázadás kél a nyomában. Báró Lilienthal, a házba szállásolt vértes-svadron parancsnoka szintén rossz szemmel nézi Brownt, a [ki mindent elkövet, hogy leányától távol tartsa. A leány megmagyarázhatatlan rokonszenvet érez a zongoramester iránt, s midőn ez pillanatnyi felindulásban elárulja magát, a leány megtudja, hogy rég halottnak hitt atyja áll előtte. Báró Lilienthal kérdőre vonja a zongormestert, hogy mi jogon avatkozik az ő és Margit szívügyébe, szó szót követ, a két férfi kezet emel egymásra. Margit berohan s e kiáltással »Atyám, édes atyám !< Mr Brown karjaiba rohan. Lilienthal megsemmisülten ejti ki a kardot kezéből. III. felvonás. A forrongás egyre izzóbb s alig lehet a népet feltartani. Minden előkészület megtörtént. A nép búcsújárás ürügye alatt összegyűlt az egész megyéből. A fegyverek biztos rejtekhelyen, s a nép csak jelre vár, hogy rajta üssenek a németen. Rásky tudja, hogy sorsa Lilienthal kezében van, s ez is érzi a rettenetes helyzetet, amibe került. Katona-kötelessége és szerelme végzetes ellentétbe sodorták: vagy katonatiszti esküjét szegi meg, vagy elárulja azt, a kinek leányát halálosan szereti. Ráski pisztolyt ad neki, hogy azzal megölje magát. Lilienthal belátja, hogy ez az egyetlen megoldás. Csak búcsúzni akar Margittól, a ki ekkor bevallja neki, hogy szereti. A vallomást kihallgatja Vrabetz és gúnyos, tolakodó fellépésével olyan dühbe hozza Lilienthalt, hogy ez pisztolyt ragad és le akarja lőni. A biztos haláltól Ráski menti meg, a ki kicsavarja Lilienthal kezéből a fegyvert. Vrabetz ráismer a pisztolyban a palermói gyártmányra, s igy meg tudja, hogy a házban az emigráczió fegyvereit rejtegetik. Vasra vereti Ráskynét és a többi magyarokat. Mr. Brown nem tud uralkodni magán, s elárulja, hogy ő Ráski Gábor, ö is vasra kerül 8 Vrabetz és lovag Foresti diadalmasan akarják őket Bécsbe hurczolni, a mikor betoppan báró Lilienthal. Iratot hoz Bécsből, a mely szerint a király visszaállította az alkotmányt, visszaadja a nemzet összes jogait. Vrabeczet pedig a megyefőnökkel együtt elcsapják. Általános az öröm, csak Ráski nem akar hinni, s nern bizik a kiegyezésben. Ismét külföldre akar menni, de kint felhangzik a nép örömujjongása, majd a szózat hatalmas hangjai; erre ellágyul, s lemond a további küzdelemről. Itthon marad ós .aispán lesz a megyében. »A kaczagó menyecske« szövege. I. félvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására meDnek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy visszavonul szobájába és nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami tőrtént közöttük, annyi bizonyos. JeanDe nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny? — kiált fel a menyecske. III. félvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi boldoggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Bréguet óhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kisiet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet-vaL Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. |A Frladmaan és Wslss-féls Női kalap bazárban feltűnést keltenek a most érkezett amerikai újdonságok Klrály-atoza 8. az aévarbaa, földszint. ==Szininövendékek 5°/o engedményben része«Ölnek. 8B»586Mi8i8i8888»8i8888Í88

»8»8i

8? > > ) > ) > > \ JDEAL"-CREME. Páratlan areztísztitó és azép^őaserl Pártsori békénél után már csodálatot hatása van a bőrrel 1 tégely 1 korona. 1 drb szappan 1 kor. 1 dobos ponder bárminő színben 1 kor. Naponta csétkflldi: GZETTLER GYULA «yégysztrósz ^ BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Tőrök József gyógyszertárában, Klrályntcsa 18. asim és az »Opera« gyógyszertárban Andrástjr-nt 88. PURGO-