MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-17 / 166. szám

2 1906. junius 15. V1GSZI3NHAZ. KIRÁLY SZÍNHÁZ. .t.'X'JXt'.t'.'XÍ »A kaczagó menyecske« szövege. /. felvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja h szép asszonyt, de Vréguetcé asszony visszaveri a táxadást. Segítségül jöa Marans Paul, a ti nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek ro?á3ára mennek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Ér. i, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mer hiszen az asszonynak is van ebben ré->ze. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a fé ja gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosz'já Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik ró a, hogy egyáltalán nainden nővel szemben ily gyámo'talan és kül nősen Heurtebisené asszony inge kedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghalva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelep azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynvnl Romiban járt, hogy a váláshoz a szentszék engedelyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az u.olső pillanatban megtagadta és a val ásos Maransné ilyformln nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy vis.'zavonul szobájába és] nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megv H s/en Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is. Heurtebisené is. Valami Urtém közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. % III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi boldoggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a m.kor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguot-vel, a ki gépkocsi-gyáros éi Jeann8 számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeae, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen De jelentik, hogy Brégueóhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy :ro-t már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet

:val. Paul elkeseredve txvozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur f.lesége lesz. bflb^bbaiaq^bhhhh D*. RENNER VIZGYÓGYINTEZETE BtD' PEHT, TU«, Ta>ró.Bt«s 4. u. (Teíefo? 555,) As intései a legkényesebb igényeknek Megfelelő«? teljesen njj ilaldtvi, i a «dem vis- it «ietíraM»^ gyógymód le* ujabb késsülékeivcl iett feiaseretvs. Tektjetes bydrotliwr&pla, alektrome« iépj UrdöSs «aénaavab ffirdftir, Socrw Itgíirtök, vlbraoslús^fflMxaec Eiváaatrr. prospektus, A »Madár Matyi* szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, a ! ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tün! dére" szokott fellépni és hü szerelmesével: ; Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki a ' mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintásnak csapott fel. A kis gróf Keszi László arra automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hiszrLencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. kép. Majmuna, a lég tündére. A városligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobban belebolondul az ö tündérébe. Majmuna megigrri neki, hogy magával viszi az ő tündérbirodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lenesivei együtt elhatározza, bogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betörőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi A kis gróf füttyszóval segítségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betörőket. Ezalatt akis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrénf tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündérbirodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig díszítőnek. Itt bemutatják nekik a színpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elszabadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhasson a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazóládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot, hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, a melyben Mstyi rejtőzik, leejtik a kocsiról é3 két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládából kiugrik Matyi és találkozik az öreg gfGffal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állomásra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automobillal meg is előzik Kelenföldön a szökevényeket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még •harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil-kosztümjet és a fekete pápaszemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ül a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba. X. kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban falfedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett A harminczezer koronával bemennek a játékbankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Lencsi minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De nem törődnek semmivel, mert szeretik egymást 03 újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatja újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogy hódoljanak >= boldog pár előtt. ßBBSEBBQQBIDBBSBERa I 31 S 333 é'iS *

rn BABAJAVITAS A «Jánoi vitéz» szövege. Első felvonás. A faluvégén búcsúznak a leányok a hadba induló huszárokról. A háron. szinü lobogóra a piros pántlikát lluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája; a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés alől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megígéri szerelmesének, hogy soh' sem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért. Második felvonás. A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a francziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz — a Sd sok hőstettéért nyertt szt a nevet — és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harczba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országi felét és leánya kezét. De János vitéz — általános álmélkodásra — visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik visssa a szive, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozz« a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy lluska nincs többé. A gonosz, mostoha rosss bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik lluska slrjáu nőit. Jancsi — megtört sziwel, kínzó fájdalommal lelkében — bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hogy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát. Harmadik felvonás. Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkísérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hogy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskájét. Az lluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja as Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtűnik a tündérek olrodalma, a hol lluska a tündérkirálynő. A kit szerelmes boldogan talál egymásra is Jancsit rábírja lluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának, Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomorú nótája feles ndül a furulyán, nem bir magával és utár-» rohan, haza: szép Magyarországba. lluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija utásadet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek hasa, estinek Idején, a faluvégre, lluska jó! Ismert kis házába. Bagó pedig, siratva a maga elvesztett boldogságát, lepihen a patak partjára „MANUMOLLIN." Kézfinomító folyadék, a kezet pír nap alatt hófehérré és bársonyaimévá varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta sxétkflldi: CZETTLER GYULA lyófy.Mrísi BUDAPEST-BUDAFOK. Kapható: Török Jő**ef gyógytxrrtiriba», Kirily-utcxi 18. és ax »Opera* gyógys-rrtárhsn Andrissy-nt 26 \ ELSŐ MAGYAR JÁTÉKBABA-GYÁR. Azelőtt: Rottllllllir-H. 21. Május i-töl: Nlfelljts-u. 38.