MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-15 / 164. szám

Kllenczedik évfolyam. 164. szám. Junius 15. MAGYAR SZÍNPAD Színházi Napilap. NÉPSZÍNHÁZ. Budapest,"péntek, 1906. junius 15 én: Smolen Tóni, Fővárosi életkép 3 felvonásban. Irta: Guthi Soma. Zenéjét összeállította : Barna Izsó Személyek : Góliát, tánczmester és házasság közvetítő Pintér Esztike, a leánya Petráss S. Maxi Tamay M. Károly, szinésznövendék... Szirmai Lujza, ballerina T. Harmath I. Smolen Tóni, udvari lakáj Kovács Izidor, libériás inas Vágó Kopek Némedy Kopekné... Delliné Nábob özvegye Vasváriné Közrendőr Gyenizse Infanterista Nagy Fináncz Kalocsai Vidéki Kiss Békés polgár,. Huszár Kucséber Serét , Pinczér Lubinszky Czigányprimás Nagy Prima ballerina G. Kápolnai 1 Ballerinák, kliensek, czigányok, vendégek Kndtta 8 órakor. Islahái után a law-Yark kávéházba magyünk. jCanaljank világnyelveket a Berlitz-iskolában Erzsébet-körut 15. Fordítások. HETI MOSOK: Szombat: Smolen Tóni. Vasárnap: Smolen Tóni. Mégis csak legjobb a Fratelli Deisinger pörkölt kávéja. A „Smólen Tóni" szövege. Első felvonás. Góliát tánczmester és házasságközvetitőhöz ellátogat Smolen Tóni. Nősülni akar és most háztüznézőbe jött. Nagyon megtelszik neki Lujza, a ki el is pártol Góliáttól, imádójától, hogy a gazdag ember hírében álló bécsi lakájhoz menjen feleségül. Góliát boldogan öleli keblére Smolent, a ki megkérte tőle az'Ő leendő menyasszonya kezét. Második felvonás. Színhely: a »Cakewalk* vendéglő kerti helyisége. Góliát kettős ejegyzésrel készül. Azt hiszi, hogy Smolen Esztikét fogja eljegyezni, ő maga pedig a ballerinát. Károly több ízben jóvá akarja tenni hibáját és Esztikével együtt kérleli Góliátot, hogy ne akadályozza meg boldogságukat. Mondjon le a lakájról. Góliát azonban hajthatatlan marad és ájultan esik össze, a mikor megtudja, hogy a maga imádottját boronálta össze Smolen Tónival. A lakáj boldogságtól áradozva, keblére akarja ölelni Lujzát, de az kisiklik ölelése aló! és kiköti, hogy csak akkor megy hozzá feleségül, ha felhágy magyargyülöletével. A pezsgőtől mámoros Smolen Tónit arra kéri, hogy énekelje el a Kossuth-nótát. Az udvari lakáj eleinte erélyesen szabadkozik, végre azonban megadja magát és elénekli a Kossuth-nótát. Harmadik felvonás. Bécsben megtudták, hogy a lakáj elénekelte a Kossuth-nótát. Elcsapják a szolgálatból. Ott hagyja az udvart és hogy behízelegje magát Lujza kegyeibe, huszárnak szegődik be Potyondy alispánhoz. És az egykor magyargyűlölő lakáj elhatározza, hogy leterzi a magyar honpolgári esküt. Szidja-szapulja Bécset s az alkotmányos, független Magyarországért lelkesül. A haragos Góliátot azzal békíti meg, hogy ő ád hozományt Esztikének ; mire a tánczmester apai áldását adja Károlyra és Esztikére. Városligeti Nyári Színház, Budapest, péntek, 1906. junius 15-én: Először: Turcsányi Olga, a szent-pétervári »Käzanszky« czári operett színház primadonnája, Lónyai Piroska és Németh József a Királyszinház tagjának felléptével: A szoknyahős. Operett 3 felvonástan. Irta: Buchbinder B. Zenéjét szerzette: Raiman Rezső. Fordította: Hervay Frigyes. Személyek: Nádorházy József, herczeg — Németh Károly herczegi a fia— — Solymosi Baranyay Ottó báró, százados Somlai Laura, a testvére— — — Papp T. Kóvalcsek, százados — — Virág Fipsz gróf — — — — Mészáros Németh Irén, énekesnő — — Lónyai P. Szökös-Tóth Ferencz, káplár a budapesti házi ezredben — Szarvasy Mihály, a herczeg komornyikja Tábori A fiakei os Miczi ( egy fehérnemű Ágnelly I. Húber Czenczi tisztító intézet Sugár T. Húber Kati alkalmazottjai Láng E. Húber Man :zi — — — — Turcsányi 0. Sári \ — — Sipos N. Panni / ,, , . — — Dévai B. Róza mosoleányok ßeleznay M Anna ) — — Szendrey M. Karmester — — - - Juhai A fehérnemű tisztító intézet , atyamestere — — — — Megyeri Történik : I. felvonás Nádorházy herczeg palotájában. II. felvonás a rotunda nagytermében. III. felvonás Huberék udvarán. Idő : 1835. Kezdete 7Va órakor. Tanoljonk világnyelveket a Berlitz-iskolában, Erzsébet-körut 15. Fordítások. „A szoknyahős" szövege. Első félvonás. Nádorházy herczeg, az öreg szoknyahős szakítani akar Németh Irénnel, egy kis színésznővel. Mindenféle ürügyet hoz fel a szakításra, de Irén csak az esetben hajlandó erre, ha a herczeg elismeri, hogy a fián kívül leánya is van. A herczeg megtenné neki ezt is. Ekkor mkgjelenik Manczi, a mosóleány, a ki előtt az anyja említette, hogy herczegi vér folyik az ereiben. A herczeg végső szükségben Manczit nevezi meg leányának Irén előtt. Manczi hamar beletalálja magát a herczegnöi szerepbe. Második félvonás. A rotundában vagyunk. Károly, a herczeg fia, ráakarja venni apját, hogy egyezzék bele Laurával, Baranyai százados nővérével való házasságába. A herczeg ezt megtagadja, sőt Baranyai századost, a ki a kérést megismétli, megsérti. A százados megnevezi segédét, Kóvalcsek századost. Manczi, a ki a jelenetnek tanuja volt, felhasználja az alkalmat és Kóvalcsek százados ruhájába öltüzve, fenyegetésekkel kényszeríti a szoknyahős herczeget, hogy beleegyezzék a fia házasságába. A herczeg távozik, de megjelenik az igazi Kóvalcsek egy másik tiszttel. Manczi nagy zavarba kerül és végül kénytelen magát felfedezni a tisztek előtt. Harmadik felvonás. Mancziéknál Czenczi néni hetvenötödik születésnapját tartja. Eljön az ünnepségre a herczeg is. Visszaemlékeznek az öreg asszonynyal a mult időkre. Megjelenik Ferencz, Manczi vőlegénye, a ki hosszas harag után kibékül Manczival. A herczeg rájuk adja áldását, kelengyét is ad nekik. Károly és Laura egymáséi lesznek és Manczi boldogan mondja a herczegnek, hogyha mégegyszer szüksége van mosóleányra, szóljon neki.

1 Fővárosi Nyári Színház Rudapest, péntek, 1906. junius 15-én: A fekete tenorista. Bohózatos operette négy képben. írták : Bouviér és M. Tonnery. Fordította: Tábori Emil. Zenéjét szerzette: August Leon. Első kép: „Két szobor." — Máiodik kép: „Megzavart légyott." — Harmadik kép: „Kedélyes nőnövelde." — Negyedik kép: „A viszontlátás örömei." Személyek: Mister Tom, nigggerénekes — Ujváry Charles Bornichet, üvegkereskedő Szomory Henriette, a felesége — — Haller I. Leflő, chateauduni ellenőr— Tábori Pauline — — — — — Csanádi I. Georgine — — — — Csepreghy 1. Fifine— - — — — — Dinnyési R. Petrogeuil Aphrodite, egy nőnövelde tulajdonósnöje — L. Mihályd J. A »Liliom-szálloda« tulajdonosa Kövessy Lefiőné — — — — — Kecskeméthyl Petrogeuil Aphrodite — — L. Mihályfi J. Jean, főpinczér — — — Kövesdy Napoleon, szobapinczér — Peterdy E. A portás — — — — — Pécsy Mindenes — — — — Havass Louis, pikkoló — — — — Makay R. Susanne Melusine, mübuvárnő Bárdos I. Duval, magánzó — — — Réthey Katherine, kedvese — — Térey I. Rendőrbiztos — — — — Balogh Színházi rendező — — — Barthos Ügyelő — — — — — Keleti Kudtt« 7Va órakor. Tanuljunk világnyelveket a Berlitz-iskolában. Erzsébet-körut 15. Fordítások. Heti műsor: Szombat: A tévedt nö. Vas. d. u.: Két pisztoly, vagy Sobri lakodalma. Este: A drótostót. »A fekete tenorista« szövege. Első * felvonás: Charles Bornichet párisi lámpakereskedőt a felesége megcsalja egy tenoristával. A férj elutazott és távollétében a szerelmesek a lámpaüzletben találkára jönnek. Közben feldöntenek egy néger szobrot, amely összetörik. Hazajön Bornichet és asszony hamarosan a fekete tenoristát állítja a szobor helyébe. A szobrot már előzőleg megvette valaki ; most összecsomogolják Tomot és mint szobrot elviszik a Liliom szállóba. Második felvonás: A télikertben áll Tom, a fekete tenorista, mint négert ábrázoló szobor. Henriette kiakarja szabadítani furcsa helyzetéből, de nem beszélhet vele, mert a szobrot állandóan bámulják a kíváncsi emberek. Végre egy szerenádban adja tudtára, hogy megmenti, olyanformán, hogy egy másik szoborral cseréli ki. Miközben azonban kiakaija vitetni a kapun, Aphrodite egy rendörbiztossal a leánynevelőjébe viteti, tekintve, hogy elsőbbségi joga van a szoborra. Harmadik felvonás: Tomot a leánynevelő intézet hálószobájában helyezték el, ahol mint szobor láthatja, hogy vetkőznek és feküsznek le a növendékek fehér ágyaikba. Henriette mindent elkövet, hogy a fekete tenoristát megmentse. Beiratkozik a neveidébe, ahonnan sikerül is neki Tomot, több növendék társaságában megszöktetni. Negyedik félvonás: Az Alhambra színház előadása. A hal-nő elől egy medencébe ugrik s a mire kihúzzák csurog róla a viz és a fekete — festék. Kisül, hogy a tenorista nem is néger és csak azért festette be magát, hogy a felesége soha többé rá ne találjon. FOGAK í lszaorok, arany, kancsók nijpadlis nélkül is a gy* • kirak altávolitáu APFEL l^^Si't = íUkU kéarflnek Äl 1 Bil* ben. A béttl : lukkiiffitiaon (1901.) arany ére««el kitfintstrr. : lilapaat, VT., AndFáaay-at IS. I. t. :