MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-15 / 164. szám

2 NEMZETI SZÍNHÁZ. »A dolovai nábob leánya« szövege. A darab két első felvonása Jób Sándor, a dolovai nábob kastélyában, a harmadik Tarján Gida lakásán történik. A kastélyban a Dolovára bevonult huszárok tisztikara tartózkodik, a hol egy fiatal özvegy asszonyka, Domaházyné és Jób Vilma, a nábob leánya, szívesen látják őket. A tiszturak hevesen udvarolgatnak a hölgyeknek. Lóránt különösen Vilma körül legyeskedik, a kit Tarján Gida főhadnagy szeret Rövidesen s léhán intézik el, hogy ne legyenek vetélytársak. Kisorsolják egymás közt Vilmát egy földobott pénzdarabbal. Vilma azonban nagyon tartózkodóan viseli magát a főhadnagygyai szemben. A főhadnagy ugyanis vétett ellene: megszegte azt a bátorságot, a melyet még Budapesten kötött ismeretségük alkalmával fogadtak egymásnak. Domaházyné sem szívesen látja Vilma körül Tarjánt, a kit könnyelmű embernek tart s Merlin bárót szánta a dolovai nábob lányának férjéül. Ezt a házasságot Domaházyné annál inkább nyélbe szeretné ütni, mert a dolovai nábob csak a világ eWtt gazdag ember: egész vagyona voltaképen ezé a Merlin báróé. Tarján Gida megtudván, hogy Vilma szegény, ismét cserben hagyta a leányt, mire Vilma elkeseredésében a bárónak igéri a kezét Tarján ittas állapotban értesül erről s összeszólalkozik Szentirmay századossal, a ki a párbajbae súlyosan megsebesíti Tarjánt. A főhadnagy, a ki most már komolyan szereti Vilmát, súlyos sebével is »'elkeresi a leányt s kész letenni tisztirangját s felségül venni őt. Vilma azonban ekkor büszkén visszautasítja. TarjáH Gida összerogy; mikor a társaság Bilitzky hadnagy hívására lesiet parkba, ott találják Vilmét az alélt Tarjánra borulva. Minthogy Vilma igy elárulta szerelmét, Merlin báró lemond róla. Tarján felépül sebéből, a két szerelmes most már megérti egymást, Merlin báró pedig Domaházynét veszi el. VÍGSZÍNHÁZ. »A kaczagó menyecske« szövege. I. felvonás. Jeanne szerelmi regényeket olvas, azokban keresi azokat az érzéseket, a melyeket a férjénél nem bir megtalálni. Langeac alkalmasnak tartja az időt, hogy ostromolja a szép asszonyt, de Vréguetné asszony visszaveri a támadást. Segítségül jön Marans Paul, a ki nagyon szereti Jeannet és a ki nőül is akarná venni, ha majd elvált az urától. Jeanne ugyanis komolyan foglalkozik a válás gondolatával. Ebben megerősíti az atyja, a ki Paul anyját szeretné elvenni, Maransné aszszony pedig csak akkor adja oda neki a kezét és vagyonát, ha Paul elveszi Jeannet. Bréguet, a kinek rovására meDnek ezek a tárgyalások, nem mer ellenkezni. Érzi, hogy ő is hibás, bár nem egészen, mert hiszen az asszonynak is van ebben része. Őnagysága ugyanis mindig kaczag, ha a férje gyöngéden közeledik hozzá, ez a kaczagás pedig megfosztjá Bréguet-t minden önbizalmától és megfutamítja. Annál rosszabbul esik ez Bréguetnek, mert azt hiszik róla, hogy egyáltalán minden nővel szemben ily gyámoltalan és különösen Heurtebisené asszony ingerkedik vele e miatt. II. felvonás. Kimondták a válást. A nászlakoma mintájára válási lakomát rendeznek. Bréguet meghatva búcsúzik a feleségétől, de meg kell Ígérnie, hogy részt vesz a lakomában. Paul ur, az utód pedig már jelentkezik. Közbelép azonban Fari püspök, a ki Maransné asszonynyal Rómában járt, hogy a váláshoz a szentszék engedélyét is kinyerje. A szentszék az engedélyt az utolsó pillanatban megtagadta és a vallásos Maransné ilyformán nem engedi meg, hogy fia elvegye Jeannet. Természetszerűleg Jeanne atyja sem veheti el Maransné asszonyt. Bréguet-t eközben annyira bosszantják, hogy visszavonul szobájába és[ nem akar részt venni a lakomában. Heurtebisené asszony vállalkozik arra, hogy kihozza a szobájából. Érte megy. H szen Bréguet cseppet sem veszedelmes. Meglehetősen sokáig marad benn a szobában. És a mikor kijönnek, nagyon hallgatag Bréguet is, Heurtebisené is. Valami történt közöttük, annyi bizonyos. Jeanne nézi, nézi őket és uj érzés szállja meg lelkét. — Csak nem vagyok féltékeny ? — kiált fel a menyecske. III. felvonás. Jeanne is volt Rómában. Nagy utánjárásra eléri, hogy kimondják a válást a férje hibájából. De ez nem teszi boldoggá. Szüntelenül Bréguetra gondol és rosszul esik neki, a mikor azt hallja, hogy a volt ura korhelykedik. Szokott találkozni Bréguet-vel, a ki gépkocsi-gyáros és Jeanne számára is készit egy automobilt, de nem udvarol az asszonynak. Ismét megjelenik Langeac, hogy ostromot intézzen Jeanne ellen. De jelentik, hogy Brégueóhajt beszélni Jeannenal és az asszonyka kit siet a volt urához. Jön Jeanne atyja és a társaság többi tagjai is megjelennek, de a mig arról beszélnek, hogy most már Paul elveheti Jeannet, a menyecske alaposan kibékül Bréguet-val. Paul elkeseredve távozik, de Maransné asszony mégis a Leseigneur felesége lesz. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Madár Matyi« szövege. I. kép. A rejtelmes barlang. A gellérthegyi sziklaodu előtt megismerkedünk Lencsivel, a ki a városligetben mint „Majmuna, a lég tündére" szokott fellépni és hü szerelmeséve) : Madár Matyival, a pesti csibészszel, a ki 8 mióta az ujságárulást betiltották, ligeti hintásnak csapott fel. A kis gróf Keszi László arrc automobolozik a nevelőjével, a gép elromlik és a kis gróf megismerkedik Lencsivel, a kit igazi tündérnek hisz. Lencsinek tetszik a kis grófi csemete, kaczérkodik vele és légyottot ad neki másnapra a városligetben. II. lcép. Majmuna, a lég tündére. A város ligeti „vurstli"-ban a kis gróf még jobbár belebolondul az ő tündérébe. Majmuna meg igíri neki, hogy magával viszi az ő tündérbirodalmába. Matyi kiszimatolja, hogy három betörő éjjel a gróf Kesziék kastélyába be akar törni és ezért Lencsivel együtt elhatározza, hogy odamegy és a betörést meghiusítja. III. kép. Éjjel a parkban. A három betörőt munkájukban csakugyan megzavarják Lencsi és Matyi. A kis gróf füttyszóval segitségül hivja az ő jóságos tündérét, mire sok száz rendőr jelenik meg és üldözőbe veszik a betörőket. Ezalatt a kis gróf és Lencsi elhatározzák, hogy megszöknek és a grófocska — Matyi tanácsára — a már kifúrt Wertheim-szekrény tartalmát magához veszi. IV. kép. A paradicsomkert. Matyi és Lencsi, hogy bemutassák a kis grófnak az igért tündérbirodalmat, elviszik őt a »Tánczós-Szinház« színpadára, a melynek igazgatója szerződtette Lencsit primadonnának, Matyit pedig diszitőnek. Itt bemutatják nekik a színpad csodáit. Lencsi és a kis gróf megtartják eljegyzésüket és útra készülnek. Reggel akarnak megszökni és az igazgató éjjelre szállást ad nekik. V. kép. A szökés. Matyi nem bir elszakadni szerelmesétől és hogy egvütt maradhas rín a szökevényekkel, bebúvik a nagy utazó ládába, előbb azonban értesiti az öreg grófot hogy a fia szökni készül. VI. kép. A láda titka. A ládát, amelyben Matyi rejtőzik, leejtik a kocsiról és két ember ezer akadály és veszedelem között — kiviszi a ládát a vasúthoz. VII. kép. Utánuk! A pályaudvaron a ládá ból kiugrik Matyi és találkozik az öreg gfóffal. A vasút már elrobogott és igy a gróf Matyival együtt automobilon siet a legközelebbi állomásra a szökevények elé. VIII. kép. A fekete pápaszem. Az automobillal meg is előzik Kelenföldön a szökevényeket. Az öreg gróf fiát hazaviszi és Matyinak hálából odaajándékozza az automobilt és még harminczezer koronát. Matyi magára veszi a kis gróf automobil kosztümjét és a fekete pápaszemet és igy a kis gróf helyett Lencsi vele ü a gépkocsiba, hogy folytassák nászutjukat. IX. kép. Nászút automobilon. A gépkocsi röpiti Matyit s Lencsit Párison át Monte-Carloba. 1906. junius 15. X. kép. Monte-Carlo. Monte-Carloban f

ej. fedi magát Matyi, a kit Lencsi igazán szeret és szívesen fogad el a kis gróf helyett. harminczezer koronával bemennek a ját', bankba, hogy megalapítsák szerencséjüket. XI. kép. Újra otthon. Matyi és Len minden pénzt elvesztenek, gyalog érkeznek haza Pestre, a Gellérthegy aljába. De ne« törődnek semmivel, mert szeretik egymást a. újra övék lesz az utcza. Matyi ismét árulhatji újságait. A budapesti utczák felvonulnak, hogj hódoljanak a boldog pár előtt. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A kolduegróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltékozolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogj utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, NewYorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a haláloi ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelmst estólyre megy, helyzetéhez méltóan, koldut jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephaq son rendőrtanácsos szép lányával, Malónás&l, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szereti A mulatságnak vége, a mulató társaság eloszlik és Karinsky gróf az utcza padán készül i végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s & földön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ét arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja • pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli koldusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak nézvén a grófot, nyakon csípik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetei éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotájában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított koldus társaival s azok elől bujkál, haza készül Európába, hogy örökre eltemesse koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a gróiba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszún készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hírlapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lapban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket ai egész társaság előtt felolvassa. Az ujságczikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy • koldusgróf az ö férje, a kit pillanatnyi fölhevülésében, keserűségében és a szégyentől menekülni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsol nyaralójában időzik leányával, Malónával ói unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére •agy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészitésére megérkezik a villanyosszerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény villanyosszerelő munkája közben találkozik a kii Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, aa anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyermeke apjának, imádott férjének keblére. PORGO-