MAGYAR SZÍNPAD 1906. június (9. évfolyam 150-178. sz.)

1906-06-14 / 163. szám

1906. junius 9 • n Budapesti színpadok. ^jaapeii, junius 14 A Nemzeti Színház-ban holnapra, pén­tekre A dolovai nábob leány a, van kitűzve, a melynek czimszerepét mint vendég Borostyán Sári adja. Az évad utolsó előadása szombaton lesz a mikor Az ember tragédiája kerül szinre és 'Évát ekkor fogja először játszani Paulay Erzsi. Vasárnaptól, junius 17-étől szeptember l-ig, a nyári szünidő alatt, nem lesz előadás. • A Vígszínház e heti műsorában még két­szer szerepel a színház legutóbbi nagy sikere, A kaczagó menyecske. Soulié pompás bohó­zatát még pénteken és jövő vasárnap adják elő. A következő hetekben is a szezón végéig minden vasárnap, hétfőn, szerdán és pénteken játszszák. 4 kaczagó menyecskét, a melynek eddigi előadásai maximális bevéte­leket eredményeztek. Szombaton ismét repriz lesz, amennyiben fölelevenítik A csodagyermek­et, a régibb játékrend egyik legsikeresebb víg­játékát. A Magyar Színház-ban A koldusgióf kerül szinre szombatig minden este. — A szevillai borbély-ban, az olasz gyermekopera első elő­adásán, szombaton fellépnek az apró társa­ság legjava erői. Rosinát, — mint már emiitettük — Lydia Ledi énekli, Almaviva gróf a tizennégy éves Maillot kisasszonyka személyé­ben talál személyesitőre, Figaró Anselmi úrfi lesz, a társulat komikus sztárja, Bertát, az öreg gazdasszonyt pedig a tizenkétéves kis Bottaro­lány játssza. A tarsaság szombaton reggel érke­zik Budapestre, délelőtt főpróbát rendez első két előadásából. A szevillai borbély-i nyolcz órakor kezdik, mint a színház egyéb előadásait. Az olasz gyermekopera vasárnap Bellini három­föivonásos dalmüvét: Az alvajáró-1 mutatja be a Magyar Színház közönségének. A fő női szerepet ebben a dalműben is Lydia Ledi fogja énekelni, a zenekart pedig Guerra Ernő tanár, a társaság igazgatója vezeti. A következő héten a gyermekénekesek előadják Ferrari Pipelet czimü franczia vig operáját és Ricci A csiz­madia és a boszorkány (Crispino e la Comare) czimü kómikus dalmüvét, a mely nagy mulat­ságára lesz a gyermekvilágnak is. Szinrekerül még Donizetti háromföivonásos operája: a Sze­relmi bájital. Vasárnap délután a Solymosi-féle sziniiskola (Igazgató: Pálfy Nina) tartja vizs­gálati előadását a Magyar Színház színpadán. A Király színház- ban a Madár Matyi rend­kívüli vonzóereje első jubileuma után is állan­dónak bizonyul s a pompás darab negyedik hete is zsúfolt házak előtt indult meg. A régebbi idők színházi politikája, hogy tudniillik a sze­zón vége felé nagyszabású látványosságot ját­szanak : a Madár Matyi-va\ fényes igazolást nyert, mert a közönséget a nyári szórakozó­helyektől a színházba vonzza az a tömérdek sok ragyogó látnivaló: a villamos virághinta, a mimiatür Paprika Jancsi, a Tulipánkert, a mozgófényképes utazás és főleg az utcza­ballabile, a melyet a Heltai Jenő és Molnár Ferencz nagysikerű munkája színpadra visz. Ez a rendkívüli siker — a mely már most kétség­telenné teszi, hogy második jubileumát is meg­szakítás nélkül éri el a Madár Matyi — egy­előre elodázza a Királyszinhiz kapuzárását. ­Rákosi Szidi asszony színésziskolája mult vasár­nap zsúfolt ház előtt játszotta a Királyszinház­ban a János vitéz-t, miért is vasárnap délután megismétlik a népszerű daljáték előadását, a melynek különös érdekessége lesz, hogy a gonosz mostoha szeiepét Rákosi Szidi asszony fogja játszani. • A Népszínház nézőterét most újból benépe­síti esténként Guthi Soma uj átdolgozásu Smolen Tóni-\a, melyben a politikai vonatkozások a közelmultat támadják a közönség lelkes tetszése mellett. Az ünneplő hangulat, mely a Smolen Tóni, Kovács Mihálynak pompás alaki1ás3 nyo­mán támad, olyan, mintha csak most kezdené meg hóditó útját Guthi Soma mulatságos élet­képe. Kovács tulipános kupiéi, Petrás Sári, Kú­pot nay Irén uj angol lánczai s a kis 8 éves Tarnay Margitnak zsokétáncza, Harmatn Ilona éneke, Szirmai alakítása s Vágó humoros inasa míg sok vidám estét biztosítanak a Népszinhdz utószezonjában. Smolen Tóni a héten minden este előadásra kerül. A Fővárosi Nyári Színház- ban ho'nap, pénleken, A fekete tenoista czimü operettet adják. Szombaton Verdi- nek A tévedt nő czimü operája van műsoron Vasárnap A drótostót kerül előadásra. — P. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház művésznője, a jövő héten kezdi meg a krisztinavárosi színkörben Batrie darabjából: A kis tisztelendő-bői (The little minister) a próbákat. A darab regényes cselek­ménye a mult század 30-as éveiben játszik. A fő női szerepre, ,,Babbie"-re, a szerző min­den poézisét rápizarolta. Londonban, a hol a darabot először 1898 ban a Theatre Royal Hay­market-ben adták, egy egész éven át szakadat­lanul műsoron volt s valószínű, hogy a magyar színházi közönség is mihamarább szeretetébe fogja fogadni Babbiet, kinek szerepére P. Már­kus Emília a legnagyobb buzgalommal készül. * A Városligeti Nyári Színház-ban pénteken, e hó 15 én adják először A szoknyahös czimü uj operettet. Az újdonságban szebbnél-szebb indulók, bájos keringők kergetik egymást és a szöveg is,bővelkedik rendkívül kaczagtató jele­netekben. A főszeiepeket Turcsányi Olga és Németh József adják. A Hervay Frigyes által átdolgozott operettől az igazgatóság igen nagy sikert leméi és ehhez mérten ugy a zenekart, mint a karszemélyzetet szaporította és szép, uj jelmezeket és díszleteket kés ittetett. A pénteki bemutatóra jegyek az ismert elővételi helyeken már kaphatók. Reprizek a Vígszínházban. („A zsába". — „Az őrnagy ur". — „A csodagyermek.) Budapest, junius 14 A mult szombaton A zsábá-n kaczagott a közönség, mintha csak premierje lett volna a Hennequin és Duval pompás darabjának. Szinte tartani lehetett tőle, hogy egyik-másik ember a nézőtéren is — zsábát kap a nagy rázkódtatás­tól. Annyira nevettek. A kaczagásnak ily elemi kitöréseire számit­hatnak a következő reprizek is, a melyek A kaczagó menyecske előadásait meg-megszakitják. Minthogy pedig a Soulié darabján is kezdettől fogva mindvégig nevetnek, konstatálhatjuk, hogy ugyancsak vidáman halad a Vígszínház a sze­zón vége felé. Ma Az őrnagy ur on van a sor. A Mars és Keroul darabjára, a mely 1902. április 23 ikán került bemutatóra és a mely egyfolytában érte meg az ötvenedik előadás jubileumát. Akkor is könnyelműség volt félbe­szakítani a sorozatot, mert bátran adhatták volna a bohózatot mindvégig. A premier nemcsak arról nevezetes, hogy egyikét adták a legvidámabb daraboknak, de arról is, hogy akkor hangzott el először a közönség hallalára a Rózsabimbó és a méh románcza. Micsoda siker! Milyen tüneményes hatás! Vaisányi Irén, a ki csak ugy mükedvelés­ből dalolgatott néha-néha, egyszerre túltett a legnagyobb énekesnőkön. Az Arnoldson Sigried koloraturáját nem tapsolták még ugy, mint a hogy Varsányi Irén dalát megtapsolták. De nem ez állapította meg a Rózsabimbó sikerét. A siker csak utóbb vált véglegessé és páratlanná. A második felvonás után ugyanis a zene­kar közzeneképen eljátszotta a Penn kompozi­czióját. Elvégre csak ki kell tölteni a szünetet valamivel. Hadd hallják a Pózsabimbót, a melyet az elébb Kún László zongorán kisért, a zene­karlól is.- És ekkor megtörtént, hogy a mint a nótának vége volt, a közönség tomboló tapsba tört ki, tapsoltak a páholyok és a karzat egy­aránt, harsogott az „újra I újra!" és a tetszés zaja sehogysem akart megszűnni. Kún László, a derék karnagy, zavaróan volt. Megismételje a közzenét? Ez már mégis csak példátlan eset volna? Kéidőleg odatekin'ett az i gazgatósági páholy felé. Faludi Gábor intett és a zenekar bele­fogott ismét a románczba: Rózsanyilás idején ... ­És a mikor a refrénhez értek, már az egész közönség zümmögte: Lennél te rózsa-rózsabimbó, lennék A méh! Mely lágyan döngi-döngicsélve száll a méz felé! Másnap aztán indult a nóta hóditó útjára és a hóditásnak nem volt utolsó tünete egy tárczairónak panasza, hogy az alföldi tanyák parasztjai is népdalok helyett a Rózsabimbó-1 éneklik Az őrnagy ur énál nem kisebb sikere volt A csodagyermek-nek is, a Gavault és Charvay darabjának, a melyet szombaton frissítenek fel. 1933 okt. 30 ikán adták először és a leg­zajosabb tetszésre talált. Persze, a sorozatos előadások akkori rendszere folytán, a mint ujabb darab jött, A csodagyerek-nek le kellett tűnnie a műsor/ól, a melyen sokáig uralkodott, de most, hogy a változatos inüsor megengedi a reprizeket, bizonyára állandó darabja inarad a játékrendnek. Egyike a legszellemesebb müveknek, a melyeket valaha a Szajna mellékéről hozzánk importáltak és a közönség bizonyára örömmel látja viszont ezt a kedves és elmés vígjátékot. Togo. A kulisszák mögül. 8uüape«t, junius 14. A mult és a jövő szezón. — Hat közlemény. — IV. Magyar Színház. A Magyar Színház idei szezónjából, mely a péntek esti előadással ér véget, két igazi, hatalmas siker magaslik ki. Az egyik egy eredeti, magyar darabnak: Dr. Fényes Samu A csöppség czimü énekes vígjátékának a sikere, a másik pedig egy bécsi operettnek, A koldusgióf-nak a diadala. Amaz 62 előadást éit meg, ez pedig három előadás hijján százszor került előadásra. Ez a két darab alapozta meg a Magyar Színház idei sikeres szezónját, mert hiszen e két darab előadásaiból kitellett a szezón estéinek több, mint a fele. E két darabon kivül még két értékes művészi sikert araott az idén a színház: a Bohémszerelem czimü külföldi és A legvitézebb huszár czimü hazai operettel. Ezek is körül­belő! 30-30 előadást értek meg, ugy, hogy az idei szezónnal teljesen meg lehet elégedve ugy a színház vezetősége, mint a közönség, mely nagy érdeklődéssel és szeretettel kisérte a szín­ház ezidei eleven és sikeres működését. A Magyar Színház ezidei újdonságainak sorozata a következő: 1. 1905 szept. 16. A férjhez ment kisasszony. Ferner, Ordonneau, Diet és Clerice operettje. (Előadták 28-szor.) 2. 1905. okt. 14. A csöppség. Fényes Samu énekes vígjátéka. (Előadták 62-szer) 3 1905. decz. 1. Bohémszerelem. Henry Heiblay operettje. (Előadták 28 szor.) 4 1905. decz. 21. Az egri lány gyűrűje. P/ónai Antal és Szent-Gály Gyula ifjúsági darabja. (Előadták 2 szer.) 5. 1905. decz. 30. A legvitézebb huszár. Mai tos Ferencz és jacobi Viktor operettje. (Elő­adták 34 szer.) 6. 190o. jan. 26. A koldusgróf. León és Ascher operettje. (Előadták 97-szer.) 7. 1906. ápr. 7. A pereszlényi juss. Fényes Samu és Kálmán Imre énekes játéka. (Előadták 6 szor.) 8. 1906. ápr. 21. Gyöngyélet. Sylvane és Mouézy-Roon énekes bohózata. (Előadták 17-szer.) 9. 1906. máj. 11. Mimi herczegnő. hlets, Lindau, Krenn és Rodolphe Berger operettje. (Előadták 18 szor.) 10. 1906. máj. 25. Uj Messiás. Goldfáden daljáték i (Előadtak 10 szer) A jövő szezónban a Magyar Színház a következő újdonságok bemutatását tervezi:

Next

/
Thumbnails
Contents