MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-31 / 149. szám

1906. május 29. 7 M. KIR. OPERAHÁZ. A «Rigoletto» szövege. Első felvonás Diszterem a fejedelmi kastélyban. Udvari bál. A fejedelem dicsekedik Borsa előtt csapodárságával. Elmondja, hogy egy gyönyörű leányt ismert meg a templomban. Marullo elmeséli a fejedelemnek, hogy a mint rájött, Rigolettonak egy kedvese van, a kihez titokban elszokott járni. Monterone gróf tör most be és dühöng, mert leányát meggyalázták, a fejedelemtől kiván elégtételt Az elillan és Rigolettonak parancsolja meg, hogy végezzen a S

jróffal, a kit az gúnyos szavakkal illet. A gróf elbőszülten akar reá törni, de az őrség elvezeti, miután atyai fájdalmában elátkozta a herczeget és Rigolettot. Második felvonás. Utcza. Balra azon ház, melyben Rigoletto leányát titokban nevelteti s a kit éjjel szokott meglátogatni. Sötét éj. Rigoletto jő, kétségbe van esve, hogy az ősz gróf megátkozta. Sparafucile, a bandita felajánlja Rigolettonak szolgálatait. Rigoletto szolgálatába fogadja, azután belép a házba, hol Gilda leánya örömmel siet karjaiba. A fejedelem megjelenik az utczán. Rigoletto kilép és körülnéz, hogy nem látja-e senki; a fejedelem ezalatt besuhan a házba. Rigoletto visszatér és bucsut vesz leányától. A fejedelem távozta után előlép es szegény diáknak adva ki magát, szerelmei vail Gildának. Gilda viszonozza szerelmét ifjúi hévvel. A fejedelem távozik. Rigolettot egy megmagyarázhatlan érzés visszavonzza. Az udvarnokok azt mondják neki, hogy Cepreno grófnőt akarják elrabolni, kérik a segítségét is. Rigoletto szívesen rááll, de azok csak ugy fogadják el, ha szemeit be engedi kötni. Ez megtörténik. A társaság most elrabolja Gildát, — Rigoletto őrt áll — és sietve távozik. Harmadik felvonás. Terem a fejedelmi palotában. A herczeg magánkívül van, hogy kedvesét elrabolták. Az udvarnokok besietnek s elmondják éjjeli kalandjukat s hogy a leányt a palotába hozták. A fejedelem hozzá siet. Rigoletto a fájdalomtól megtörten közeledik. Végre bevallja, hogy a leánya az, a kit keres s kitörve követeli vissza egyetlen kincsét. Midőn minden ellenállás daczára be akar rontani a fejedelemhez, Gilda rohan be balról s zokogva borul atyja keblére, bevallva szégyenét, Rigoletto esküszik, hogy majd megboszulja az ő rajta elkövetett sérelmet is. Negyedik felvonás. Egy fa! ketté osztja a színpadot. Utcza és Sparafucile háza. Rigoletto Gildát idevezeti, hogy meggyőződjék kedvese csalfaságáról. A fejedelem belép a banditához s bort kér tőle, mert mulatni akar, Gilda mindezt kívülről látja és hallja. A fejedelem Rigoletto leányát, hogy férfiruhába igyekezzék Veronába jutni, ő majd Rigoletto kifizeti a banditát és éjvissza akar jönni, hogy átvegye a holttestet, melyet maga akar a folyamba dobni. Zivatar tör ki és a fejedelem felmegy a bandita szobájába, hogy az éjt ott töltse. Sparafucine a kését feni; nővére kéri, ne ölje meg a deli ifjút, de a bandita becsületére hivatkozik, hogy éjfélre megígérte a holttestet . . . Végre annyit megigér, hogyha valami idegen utas vetődnék erre, a kinek holttestét zsákban varrva átadhatná, ha megbízója eljő, enged nővére kéréseinek. A visszatérő Gilda mindezt hallja és bekopogtat a banditához, hogy a fejedelmet megmentse. Sparafucile leszúrja s a jelentkező Rigolettonak átódja a holttestét, a ki ördögi kárörömmel indul a folyam felé. Ekkor megcsendül a fejedelem dala az éjszakában ... Rigoletto borzadva áll meg, majd feltépve a zsákot, megsemmisülten ismer egyetlen kincsére, leányára . . . elküldi öltözve követi, félkor KOTSCHY ERICH első magyar mechanikai szőnyegporoló és megóvó • Intézet . Hungária-kOrui 94. Telefon 606. Ssönyegmosás, javiták, agytolldsztitás éa butorbi-raktározáa. •Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Sainielőadás s Burgund palot*ben. A Richelieu Mbornok jelenlétében megtartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poéta, lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éi támadja őt, étozelvén Cyrano nagy orra fölött. Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen ampkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív veie, vivás közben egy balladát rögtönöz ás szaval el, melyaek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának b*vailja, hogy szerelmos, még pedig húgába, Rozánba. Jő Roxan hölgy» és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf té elt fel. II. fékvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Chrlstiant szered. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian s többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi szagát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és Ígéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja imi, az 6 nevében, Roxánnak s szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segíti a szerelmes Christiant Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harezba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano s táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Chrisdannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harc». Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christi anhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett éa mély sebet ütött rajta. Most már végét Jár]«. Roxán tUrelmeÜenQl várja Cyranot. Egyszeres aztán a hős poéta meg is jelenik, halálos betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a M megmutatja neki Christian utolsó levelét Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban,' kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. Fővár

osi Nyári S

zinház. »A troubadour« szövege. Első felvonás. »A párbaj.« Orszoba La na gtéf Kastélyában. Ferrando korholja a szolgákat, hogy ne aludjanak el, mig a gróf haza nem jö. Elbeszél a Luna házról egy történetet, hogy ébren tartsa őket. As öreg Luna grófnak két fia volt. Egy reggel az egyik ágy? •ál egy czigányasszonyt találtak, a ki nyíltan megakarta a gyermeket bűvölni, a miért is az asszonyt máglyára vitték. A czigányasszony leánya bosszúból elrabolta később a gyermeket. Az őrgróf bánatában meghalt, fiának meghagyva, hogy igyekezzék elveszett testvérének nyomára jutni. Változás. A palota kertje. Leonora Inezzel sétál, látni óhajtja kedvesét, a troubadonrt. Majd visszavonul. A gróf a kertbe lép, hogy legalább a kedvese ablakát láthassa, midőn Manrico dala megcsendül a színfalak mögül. Leonora elősiet s a grófot kedvesének vélvén, annak karjaiba rohan, midőn mögötte egyszerre Manrico szólal meg. Most kiderül tévedése. A két vetélytárs kardot ránt egymásra, Leonora közéjük veti magát. Második felvonás. A »cziginynö«. Czigánykaraván táborozik a hegyek közt. Manrico anyja, Azucens mellett ül, a kinek lelki szemei előtt felujul most azon kép, midőn anyját a máglyára hurczolták. Majd elmondja, hogy vad dühében a gróf elrabolt gyermekét szintén lángokba akarta dobni, de a dühe elvakitá s csak későn vette észre, hogy saját gyermekét ölte meg. Manrico megkérdi, hogy ő tehát nem volna Axucena fia ? Igen, felel amaz. Hirnök levelet hoz melyből megtudja Manrico, hogy Leonora őt holtna, hiszi s ma készül felvenni a fátyolt, mire lerohaa hogy kedvese e lépését megakadályozza. Változás. Kolostor előtti csarnok. A gróf leselkedik szolgáival. Terve a templomba majd erre vonuló Leonorát elrabolni. Leonora megjelenik apáczák kíséretében, a gróf előlép és szolgáinak int, midőn egyszerre betör Manrico fegyvereseivel és magával viszi keblére boruló kedvesét. Harmadik felvonás. A czigánynő fia. Luna gróf tábora. Azucenát, a ki arra csatangol, elfogják. Elmondja, hogy fiát keresi; Ferrando megismeri benne azt az asszonyt, a ki Luna gróf gyermekét elégette. Rögtön máglyára ítéli. Változás. Terem Castellor kastélyában. Leonora és Manrico, ha egyesültek is szerelmükben, nem maradhatnak együtt. Manrico — a hires strettában — felhívja seregét, hogy csatára készüljenek anyja megszabadítására. Negyedik felvonás. A büntetés. Nyilt tér, balra a börtön, melyben Manrieo fogva tartatik. A börtönből kihallatszik a halálra készülök karéneke, kőztük Manrico is. A gróf megparancsolja szolgáinak, hogy készítsék el a máglyát az anya és a bárdot a lu számira Leonora kegyelmet kér számára s midőn Luna gróf csökönyösen vonakodik, odaígéri szerelmét, ha Manrico visszanyeri szabadságát. A gróf rááll. Leonora azonban, hogy szavát ne kelljen beváltani, mérget vesz. Váüozás. A börtön belseje. Azucena szalmaágyon fekszik félálomban, hazájáról ábrándozva; Manrico vigasztalja. Leonora belép és meghozza kedvesének a szabadsághirt, de az megértve, hogy Leonora a grófnak kötelezte magát, megvetéssel fordul el tőle s nem akarja elhagyni börtönét. Midőn azonban megtudja a valót s hallja, hogy Leonora már kezdi a méreg duló hatását érezni, magánkívül borul kedvesére, a ki meghal karjaiban. A gróf most vérpadra hurczoltatja Manricot, azután Azucenáhoa fordul, a ki most, midőn már késő, bevallja, hogy Laoa gróf saját fivérét végestette ki. Ha kötzvényben, reumában szenved, M kieérletessm lemmifele sserrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvóny-sxeszt mely esüxt, köményt, reumát, kii, láb, hit (e iertkfijdt kenek én Idbah gyengeségét, ütée, erőltetés, rándulás, ficsamoids bői tsdrmaső fájdalmakat és daganatokat bistosabban győgyit mInt bármely más külső vagy belső gyógysser. Hatása • legrövidebb Idő alatt ésslelhető, még a legrégibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógysser nem hassndlt. Kapható a feltalálónál és egyeiüli kéesitönél Dr. rioBoh Emil Magyar Korona iróiyszsrtáníbin, öyőr, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár : TörCk Jóssef gyógyszertárában Budapest, Királyáé. 12 és „Opera" gyógytár, Andrássy-ut »«. V |i decsiliteree üveg ára S korona. Husamoeabb hassnálatra •síit seealddie üveg ára S korona, S kis, vagy » s Családié üveg rendelésnél barmentve utánvétül küldjük. \ •PÜRGOi