MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)
1906-05-31 / 149. szám
1906. május 29 . 7 VIG S Z I N H Á Z.^ ^ „A muzma" szövege. I. felvonás. D'Esterel marquis, egy igeu előkelő és büszke család méltó sarja elmúlt negyven éves, a mikor megnősült. Öregedő szive lángra gyúlt az alig tizennyolcz éves Saligny Rosette iránt, akit a zárdából vezetett oltár elé. De nagyon korrekt ember, és érzi, hogy Rosette aligha csupán szerelemből lett az övé. Epen azért tartózkodó, szinte fagyosan kimért nejével szembeD. Pedig a gyermekasszony igazán szereti az urát, fájdalmasan érzi közönyét, és ugy érzi, mintha csak amolyan szegény kis muzma volna, a kit a férjnek eladnak, és a kit a férj nem szeret igazán. A véletlen bizalmas együttlétben egyesíti a hitvestársakat, és Rosette naiv vallomása feloldja a jégkérget, a mely közte és férje között keletkezett. D'Esterel most szeret csak igazán bele a feleségébe, és az a nap bizonyára meghozta volna az üdvös fordulatot, ha közbe nem jön Du Mail ur, egy közönséges, jobban mondva: nem közönséges aszfaltbetyár. A vakmerő ember egyedül találja Rosettet, a kinek gondatlan, gyermekded kaczérságát félreérti. Megcsókolja épen akkor, a mikor D'Esterel benyit. A férj nem csinál jolenetet, de szivén találva, mélyen megsértve távozik szobájába. Azt hiszi, mégis csak az első érzése volt a helyes: Rosette nem szereti. A szegény asszonyka kétségbeesetten látja, hogy De Mail milyen félreértést idézett elő. A felvonásban megismerjük még Rosette fivéreit, a tacskó Jacquest, a ki szerelmével üldözi a szép De Cogé Suzyt, Renét, a ki Vercasson miniszter leányának kezére áhítozik, megjelenik a groteszk Vercassonné asszony és leánya, Yolande, Daniel, a Suzy szeretetreméltó férje. II. félvonás. D'Ésterel estélyt rendez egy exotikus fejedelem tiszteletére. Hivatali kötelessége ez, és nem zárkózhatik el előle. Feleségét kerüli, és Rosette nem is talál rá alkalmat, hogy kimagyarázza a helyzetet, a melyben a férje öt és Du Mailt reggel találta. D'Esterel féltékenységét növeli, hogy Vercassonné ügyetlensége folytán Du Mail is megjelenik az estélyen, a melyen az exotikus fejedelem ugyancsak grasszál, ős D'Esterel dühében misszisz Hogstonnak udvarol, akihez egykor gyöngédebb érzelmek fűztek. Rosette dühében kiparancsolja az angol intrikát, de a férj a missz pártját fogja és ve'e távozik. Rosette erre szintén elrohan. St. Aigle, a férje titkárja rosszat sejt, és követi. III. félvonás. D'Esterel kétségbeesetten várja Rosettet, a ki egész éjjel nem jött haza. Megbánta már tettét és kevéssel távozás i után visszafordult, de nem találta már otthon feleségét. Rosette e közben miss Hogston háza elé sietett. Az ablak függönyein át látja a missz egy férfi árnyékát. Azt hiszi, hogy a férje van ott az angol hölgynél. Szemben van egy szálloda. Felsiet, szobát nyittat magának és onnan figyeli az árnyékokat. St. Aigle vele van. És űzve a gondolattól, hogy a férje megcsalja, Rosette a félszeg és gyámoltalan St. Aigle karjaiba veti magát. A mikor reggel hazatér, ezt elmondja a férjének. D'Esterel pedig, a ki előbb nem akar hinni Ros ette ártatlanságában, most a bűnösségének történetét is kételkedve fogadja, de végre is kénytelen elhinni, csakhogy belátja a maga hibáját is és megbocsát a szegény kis muzmának. Dr. RENNE» VIZGYÓGYINTEZETE BUDAPEST, TTL, Taleró-ataxa i. u. (Telető* 66&.> igényeknek «egfeieJAei odero vix- és clektroM*» cajabb készülékeivel lett felszerelve. Ok Istes hydrothevapla, «I« rtronou féL/fBrdflk saénsavas fttrdök, iorrO légflrdOk, vlbraeilós dmih «? «tb Az intézet a Ii tel teljesen aj] rrőgyoód Tök Istes i legkényesebb alakítva, a eiodi 1 íLiJabb késxfl Kivanatra prospektus. MAGYAR SZÍNHÁZ. Az «Uj Messiás» szövege. Első félvonás. A templom csarnokában Róma zsarnokságán keseregnek a zsidók. Eleázár, a főpap, békére inti, Simeon, a harczos, szabadságharczra tüzeli a népet, a mely egyre váija a Messiást. A vitában Simeon az erősebb mikor kimondja, hogy messiási küldetésre érzi magát elhivatottnak, feje fölött megjelenik a csillag s a nép leborul előtte, az Uj Messiás előtt. Eleázár leánya, Dina, Siemon menyasszonya szintén harczra tüzeli a vitézt s ellentáll Paphus ékszerkereskedő csábításainak. A szin ezután nyilt változásban a Mória hegyét mutatja, a hol a zsidók királyivá koronázzák Simeont, a Messiást. Másodilt felvonás. Paphus, a kikosarazott szerelmes, bosszút esküdött Simeon fejére és elárulja Rufus római helytartónak a zsidók terveit. Tanácsára Rufus maga elé hozatja Eleázárt és leányát, Dinát, s kijelenti, hogy a lányt mindaddig foglyul tartja, mig Simeon meg nem adja magát békében. Paphus folytatja a cselszövést s uj segítő társra talál a helytartó feleségében, Szerafinában, a ki szereti Simeont. Dina elfogatása hírére Simeon megjelenik a helytartó előtt, a ki elszedi fegyvereit. Kihivó hangon követeli a lányt, mire Rufus bilincset veret reá. Kettétöri a bilincset mint egy fadarabocskát s mikor karddal rontanak rá, pozdorjává töri a fegyvert is. Egész sereg harczos ront reá, de ö utat tör magának s fogadkozik, hogy kiszabadítja Dinát. Harmadik felvonás. Az első kép Dina börtönében játszik. Paphus még egyszer szerencsét próbál, de a szerencsétlen leány újból eltaszítja. Majd Rufus jön mámorosan és felszólítja Dinát, birja rá vőlegényét a békére, mert különben megöleti. Dina színleg reá áll, Rufus, a ki mámoros, térdre berulva mond neki köszönetet. Igy találja őket Szerafina, Rufus felesége, a kit Paphus hivott elő s boszszut fogad Dina ellen. Az ostrom egyre hevesebb lesz a zsidók részéről ős Rufus egy rejtekajtón újra Dina börtönébe jön és elhurczolja, hogy igéretét beváltsa és Simeont békére szólítsa. E pillanatban Szerafina belép Simeonnal, a ki látja, hogy Rufus karjaiban hurczolja el menyasszonyát. Simeon Dinát hűtlennek hiszi s önfeledten Szerafina karjaiba dől. Az utolsó kép a vár alatt a zsidó táborban van. Simeon jön Paphussal, a ki még azt is elhitette vele, hogy Dinát atyja, Eleázár vitte a helytartóhoz, hogy a leány révén kierőszakolják a békét. Simeon vakon hisz a hazug cselszövőnek s árulással vádolja, majd önkezével leszúrja Eleázárt. A haldokló főpap szörnyű átkot mond Simeorira, a ki ál Messiás, a zsidók istenverése. Most megjelenik a várfalon Dina s hangos szóval hirdeti, hogy a rómaiak halálos fenyegetéssel kényszeritették arra, hogy békére szólítsa a zsidó tábort. De ő esdve kéri vőlegényét, harczoljon tovább népe szabadságáért. E szavak után Dina a várfalról leveti magát és holtan terül el vőlegénye lábainál. Simeon rettentő kesergése közt kezdődik az ostrom, a melyben visszaverik a zsidókat. Simeon a vereség és kedvese halála miatt kardjába dől és ott hal meg Dina mellett. Pártoljuk i koil Ipart * kéri aS. d e.itt Mocznik-féle franczia mustárt, Mocznik-féle boreczetet, Mocznik-féle paradicsomot, Mocznik-féle eozetes ugorkát, •art jobb éa olcsóbb mint a külföldi. Kapható minden fűszer és csemegekereskedésben. BBBogaa! r>|c|o|u|c|^c|o|c c qstmmmibbdw p tmtmmmmmmmmtmmmmm» A Frladmaan éa Wslsz-féla« Női kalap bazárban feltűnést keltenek a most érkezett amerikai újdonságok Klrály-atoza S. az advarbaa, feldaziat. m Színinövendékek ö°/o engedményben részesülnek. a l e wiaeiee—ee aweiaiiB iai iB MH NÉPSZÍNHÁZ. »A mádi zsidó« szövege. Első felvonás. Suhajda Gábor, a paraszt földesúr Imre fia, Sóvágó Gergely menyasszonyát, Évikét üldözi szerelmével és ráveszi, hogy fogadjon el tőle ajándékba egy gyémántos gyürüt. Éviké elfogadja az ajándékot, de vőlegénye meglátva ujján a gyürüt, féltékenységében megveri a leányt. Éviké vőlegényét Imrétől féltve, nem meri megmondani az igazat és a mikor Gergő újra a menyasszonyának támad, Imre védöleg a leány elé áll s kijelenti, hogy ö adta a gyürüt, majd előrántja revolverét és megöléssel fenyegeti Gergőt, ha feléje közeledik. Imre rá akarja venni Évikét, hogy menjen vele Amerikába. Ki kell vándorolnia, különben váltóhamisítás miatt börtönbe kerül. Éviké haraggal dobja vissza Imrének u gyürüt és elfordul tőle. Közben az 'aratómunkásokat egy kivándorlási ügynök csalogatja Amerikába. A mádi zsidó, Éviké nevelőapja ráczáfol a bujtogató ügynökre, de hasztalan figyelmezteti a munkásokat. Gergő, a kivándorlási ügynöknek kijelenti, hogy ő is Amerikába megy és aláírja a kontraktust. Éviké kétségbeesetten kérleli, hogy maradjon, de vőlegénye elkeseredetten távozik. A mádi zsidó vigasztalni igyekszik fogadott leányát, a ki a vőlegénye után szintén elmegy Amerikába. Második felvonás. Hoboken amerikai kiköti városnak egy tingli-tanglija. Egy new-yorki gazdag bankár megszerette Évikét és színésznőt nevelt belőle, de ő hü maradt vőlegényéhez és azon van, hogy ráakadjon. Vőlegényéről azt hallotta, hogy éjszakánkint a VarietySchowba jár, ezért jött el. Bankárjával ós fogadott mamájával a szeparőba vonul vissza. Gerő meglepődve látja menyasszonyát a bankár társaságában. Éviké kirohan, Gergőhöz közeo dik, de az eltaszítja magától, mert azt hiszi, hogy menyasszonya rossz útra tért. A mádi zsidó szintén Amerikába jött, hogy haza vigye a Suhajda fiút, a kinek váltóügyét ő rendezte. Évikét meglátva, boldogan magához öleli és örömében elhatározza, hogy a nyomorba jutott magyarokat is haza viszi az édes hazába. Hálálkodnak valamennyien, hogy a sok kínszenvedés után visssatérhetnek hazájukba, csak Éviké búslakodik és fut az ő Gergője után. Harmadik felvonás. A mádi zsidó visszahozta Évikét, Suhajda Imrét és a bolond fővel kivándorolt munkásokat Amerikából. Imre jó útra tért, visszaparasztosodik és a többi munkással ő is szorgalmasan dolgozik. Közben Gergő is hazaérkezik a falujába. Meggyőződik menyasszonya hűségéről, boldogan keblére öleli; a megtért Suhajda-fiu pedig kijelenti, hogy a munkában keres vigasztalást. Városligeti Nyári Színház. „A fenegyerekek" szövege. Első felvonás. Róka kalapos üzletében. Róka, a nagy papucshős, rendesen játszik a lutrin, a miről a felesége nem tud. A lutri-vevényeket egy czilinderbe szokta rejteni, a melyet azonban távollétében eladtak, Romváry Fridollinak, a hires gigerlinek. Róka nyert a lutrin és a mikor a czilinderből ki akarja venni a vevényt, megtudja, hogy azt eladták. Második felvonás. A korzón. Róka keresi a kalapot és minden járó-kelőt megszólít érte. Végre megtalálja Romváryt, meglátja a fejőn a czilindert, de a gigerli, a ki egy nőt üldöz, eltűnik előle. Közben egy franczia nőnek valaki ellopta a pénzerszényét; a rendőr Rókát gyanúsítja és letartóztatja. Harmadik felvonás. A disznófönél. Romváry és egy egész sereg más gigerli mulatságon vannak. Nyomukban Róka, a ki mindenáron visrza akarja kapni a czilinderét. Hiába erőlködik, azonban nem tudja megszerszni Romvárytól, a ki végül megint eltűnik előle. Negyedik felvonás. A kalapüzletbe téved Romváry; Róka végre megkaparintja a czilindert, a czédulát kiszedi belőle és igy felveheti a lutrin nyert összeget is.
