MAGYAR SZÍNPAD 1906. május (9. évfolyam 119-149. sz.)

1906-05-04 / 122. szám

1906. május 2. 3 Budapesti színpadok. Budapest, május 4. A Magyar Királyi Operaház Yvonne de TréC'le, a kiváló franczia koloratur-énekesnő, másodszor május 6-án, vasárnap A sevillai oor­bely-ban lép fel, a mikor is híres szerepét, Rozinát énekli Holnap, szombaton Lohengrin kerti 1 színre • A Nemzeti Szinház- ban ma, pénteken este kerül bemutatóra A boldogság fátyola czimü egyfelvonásos és a A pletyka czimü kétfelvonásos újdonság. Szombaton másodszor adják a két újdonságot, mig vasárnap este a nagysikerű Maiy Ann kerül előadásra. Vasárnap délután A kaméliás hölgy-e.t adják elő. • A Vígszínház-ban ma, pénteken ismét az Aranygyapjú kerül sorra Kéroul és Barré e nagysikerű bohózatának előadásait teljesen telt nézőtér előtt tartják meg és a második felvo­nást befejező bokanóta máris felette népszerű. Szombaton, e hó 5-én délután 3 órakor rend­kívüli mérsékelt helyárak mellett a Szinész­egyesület iskolájának növendékei vizsgaelőadás keretében bemutatják Kerekes Mihály: Az ördögök czimü háromfelvonásos népszínművét. Szombaton este a Baccarat, vasárnap az Arany­gyapjú kerül szinre. • A Magyar Szinház festőtermeiben és szabó­mühelyeiben fényes uj kiállítás készül a Mimi herczegnő czimü szezónzáró újdonsághoz. Az első képben az agglegények klubjának női pínczérgárdája és klubőrsége, a második és har­madik képben a japáni herczeg parkjában lefolyó ünnep nagy tánczos személyzete egész sereg uj jelmezben és fényes díszlet közepette vonul a közönség elé A Mimi herczegnő bemu­tatójáig minden este a Gyöngyélet! kerül szinre, a mely immár a szezón egyik legszebb sikerévé fejlődött. Szombaton és vasárnap délután A kol­dusgróf-ot játsszák. A szombat délutáni elő­adást rendes esti helyárakkal tartják meg a műszaki személyzet jutalmazására. Az előadáson rendezendő hangversenyen, mint már jeleztük: Szoyer Ilonka, Fedák Sári, Kápolnai Irén, Kom­lóssi Emma, Petiáss Sári, Raskó Géza és a Szentgyörgyi nővérek vesznek részt. A Királyszinház-ban a hét hátralévő estéit Fedák Sári föllépései teszik érdekessé. A mű­vésznő két kiváló nagysikerű fiuszerepét: a Gül-Baba pattogó magyar lantos diákját és a Bob herczeg szerelmes angol királyfiát fogja játszani, az előbbit kétszer is: ma este és hol­nap szombaton, mindkétszer Sziklai Kornéllal, Kazal Birivel és Németh Józseffel az oldalán, a Bob herczeg-xe pedig vasárnap este kerül a sor. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal kerül szinre a Gül-Baba, a mely jövő héten éri meg századik előadását. A Népszínház-ban ma van Messager A császárné legyezője czimü operettjének a pre­mierje. Az újdonság holnap, szombaton másod­szor, vasárnap harmadszor kerül előadásra. Vasárnap délután Blaha Lujza lép fel a Tündét­lak Magyarhonban czimü népszínműben. * A Fővárosi Nyári Szinház-ban holnap, szom­baton opera-előadás lesz: LammermotiLucia kerül szinre, mig vasárnap este a Nap és hold czimü kedves operett kerül előadásra. A szombati Lammermori Lucia-előadáson a czimszerepet Maleczky Bianka, a többi főbb szerepeket pedig Mihályi Ernő, Szántó, Vajda és Falussy éneklik. " A színházi szépség szive szótár, a melyben a szerelem minden nyelven előfordul. * Egynémely darabnak az a legdicséretreméltóbb tulajdonsága, hogy — a függöny utoljára legördül. Két premier. Budapest, május 4. I. „A boldogság fátyola" és „A pletyka". — A Nemzeti Szinház mai bemutatóihoz. — Két érdekesség egy estén: egy nagyhírű franczia irónak — a ki csak ritkán szólal meg a színpadon — finom, mélységes értelmű, szimbólikus kis színmüve és egy magyar ere­deti vígjáték, melynek szerzője nem hivatásos tollforgató ugyan, de ezzel a müvével azt bizonyítja, hogy méltán nyitja meg előtte szín­padát az ország első drámai színháza Georges Clemanceau-nak, a kinek A bol­dogság fátyola czimü egyfelvonásosa vezeti be a Nemzeti Szinház mai premierestéjét, ismert a neve a magyar olvasóközönség előtt. Főképen a magyar lapokból, melyek sürün közlik fordí­tásban novelláit, tárczáit. A darabja, bár rövidre van fogva, nem afféle szokásos „lever de rideau", a mely csak arra jó, hogy a mig játsszák, a közönség elhelyezkedjék a néző­téren, hanem finom, értékes munka, melyet egy komoly, nagy, fájdalmas gondolat hat át Ennek a kis remekműnek az eszmei tartalma adja meg a ritka becsét, mely a szokványos „egyfelvonásosok" fölé helyezi. A másik újdonságot, a melynek A pletyka a czime, hazai szerző irta: Dálnoki Nagy Lajos. Nem hivatásos Íróember, de azért már első darabjával is, a melyet néhány esztendő­vel ezelőtt játszottak a Nemzeti Szinház-ban szép sikerrel, bizonyságát adta, mennyire hiva­tott müvelője a színpadi irodalomnak. Dálnoki Nagy Lajosnak a közigazgatás a kenyere: a mai újdonság szerzője Arad megye alispánja és csak szabad óráiban szentelhet időt a Múzsá­jának, a ki ugylátszik kegyeli. Egy kis kedves, végtelenül derűs rokoko­idyll A pletyka, a melyben a pletyka körül forgó szerelmi történetet sok elmésséggel és pompásan gördülő versekben irta meg a szerző. A két főszerepet Dálnoki Nagy Lajos a Dezső­párnak irta: Dezső Józsefnek és Ligeti Julis­kának, a kikhez régi barátság fűzi őt. Ez az újdonság tehát ismét, akárcsak a Mary Ann, a „Dezső-ék darabja" és a Nemzeti Szinház közönsége ezt bizonyára szívesen akczeptálja. A két újdonság főpróbáját a sajtó képviselői előtt csak ma délelőtt tartották meg és ma dél­előtt láthatta müvét először a színpadon A pletyka szerzője, mert az újdonság előkészítésé­nek ideje alatt odahaza lefoglalták őt a válasz­tások. Hogy öröme tellett a pompás előadásban, az éppen olyan bizonyos, mint, hogy a mai premier-est közönségének öröme fog telleni az ő munkájában. —Y.­II. „A császárné legyezője." — A Népszínház mai bemutatójához. — A mult század hat­vanas éveinek pompája ömlik el a színpadon. Délczeg dragonyosok és gárdisták, a csá­szárné udvarhölgyei pazar kosztümjeikben és álarczos dominók, a kik mozgatói annak az elmés történetnek, a melyet Duval és Vanloó, két jókedvű franczia librettista A császárné legyezője czimmel irt meg a színpad számára. És ehhez a pompás szöveghez, a melynek cselekménye a császárné elveszett és újra visszaszerzett legye­zőjéről szól, nem kisebb ember irt muzsikát, mint Andre Messager, a világhírű franczia zenepóéta. Immár negyedízben csendülnek meg nálunk a Afessűger-melódiák, mert hiszen a jeles kom­ponista három más darabját már játszották a magyar színpadokon. Köztük a Népszínház kettőt mutatott be: a Bearni leány-t és a Toll André Messager. király-t. A harmadik operettje Veronka czimmel a Magyar Szinház-ban jutott szinre. És mégis, az igazi Messager-t csak ezúttal lesz alkalma a maga előkelő nagyságában megismerni, mert a ma este bemutatóra kerülő operettje nemcsak hogy legjelesebb müve, de méltán sorozható Offenbach klasszikus darabjai mellé is. Csupa finomság, elmés és fülbemászó melódia ez a muzsika, mint a hogy az operett librettója is egyike a legpompásabb szövegeknek, a melyet valaha operettszinpadnak irtak. Ezt a nagyszerű újdonságot, a mely diadallal járta be a nagyobb európai színpadokat, mint „slágert" egészen mostanáig, a szezón végére tartogatta Vidor igazgató. Az előadást fáradtságos munka előzte meg. A hosszuéletü Mádi zsidó közben egyebet sem tettek a Népszínház-ban, mint készülődtek a mai bemutatóra, páratlan szorgalommal és ambiczióval. Mintaszerű szereposztásban és előadásban kerül bemutatóra A császárné legyezője és bizo­nyos, hogy előadása alatt, az enyhe tavaszi idő­járás daczára is, téli hangulat költözik majd a Népszínház nézőterére. Az operettben huza­mosabb idő óta először jutott megint igen jó, vezető szerephez Ledofszky Gizella, a Népszín­ház kitűnő művésznője. Messager alig találhatott volna olyan színésznőt, a ki több művészettel alakítaná a kikapós ezredesnét és szebben énekelné bájos dallamait, mint Ledofszky Gizella, a ki ma este bizonyára nagy sikerre viszi az újdonságot. Méltó partnerei: Komlóssy Emma, az önfeláldozó barátnő, Raskó Géza, a csábító dragonyos és Szirmai Imre, a kalandszomjas gárdista-kapitány szerepében. Andre Messager arczképét itt közöljük. Ha ellátogatna hozzánk Londonból, a hol most a Covent Garden-szinház egyik igazgatója, csak gyönyörűséggel látná, hogy milyen pompás előadásban játsszák magyar nyelven egyik leg­szebb müvét. Figaro. A kulisszák mögül. Budapest, május 4. A Népszínház uj szubrettje. Vidor Pál, a Népszínház igazgatója, mint értesülünk, szerződtette szubrett-szerepekre Szilágyi Idát, a ki egy budapesti főtörzsorvos leánya és eddig még nem szerepelt színpadon. A fiatal mű­vésznő még az idén fellép a Népszínház-ban. A vurstli. A Madár Matyi második képé­nek lesz a színhelye a vuistli, a városligeti mutatványos és játékos bódéknak népszerű területe, a melynek ismert látnivalói és alakjai: a körhinták, az apró színházak, a pofozó­masina, a czéllövő házak, a kikiáltók lármás serege, a csibészek, vidám tréfák keretében sorra felvonulnak a Királyszinház színpadán. Két külön érdekessége lesz a vurstli-képnek: egy ujszerkezetü Paprikajancsi-bábszínház, a melyen Medgyaszay Vilma és Sziklai Kornél mint miniatűr-babák szerepelnek a szokásos zongora­kintornák zenéje mellett, továbbá a virághinta, a melyen nyolcz fiatal leány fog a színpad teljes magasságában a nézőtér fölé kihintázni. A Madár Matyi előkészületei már annyira előre­haladtak, hogy Bokor József rendezésével már a zenés próbák folynak. A Városligeti Színkör ezidei újdon­ságai. Feld Zsigmond igazgató az idei nyárra következő nevezetesebb újdonságokat szerezte be: Filia hospitalis, diák-szinmü ; irta: Vitten­bauer, forditotta: Szini Gyula. — A szoknyahős, operett; irta: Buchbinder, zenéjét szerzette: Raiman, forditotta: Hervay Frigyes. — Gül­Baba leánykája és a tulipános koldusgróf, parodisztikus bohózat; irta: Feld Mátyás. — Sherlock Holmes (eredeti) detektiv-vigjáték; írták: Conan Doyle és Gillette, forditotta: Komor Gyula. — Le Voyage de Corbillon, vaudeville; irta: Antony Mars, zenéjét szerzette: Victor Roger. — Az elcserélt menyasszony, franczia bohózat.

Next

/
Thumbnails
Contents