MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)
1906-04-04 / 94. szám
1906. áprili s 1. Budapesti színpadok. Budapest, április 4. A Magyar Királyi Operaház-ban Kitkby Lunn bucsufellépése szombaton lesz a Sámson és Delila dalmüvében. — Slezák Leo kamaraénekes ma érkezik meg a fővárosba és vasárnap a Hugonották Raoul szerepében lép fel, a mely előadást a kalabriai földrengés károsultjai javára tartják meg. Slezák e vendégszereplésére a bérlőK által igénybe nem vett és még rendelkezésre álló jegyek a jegypénztárnál és a jegyirodákban válthatók felemelt helyárakon. A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Henri Bernstein-nak A jászol czimü drámáját. Az újdonságot szombaton és vasárnap este megismétlik. A hét többi estéjén a szinház kipróbált, erős müsordarabjai állanak. Csütörtökön délután a Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára a rendes délutáni helyárak mellett Jókai Aranyember czimü regényes színmüvét adják elő a rendes szereposztásban. A pénteki nagyérdekességü újdonság premier-szinlapja a következő : A j&szol. Dráma 3 felvonásban. Irta : Bernstein Henri. Fordította: Ábrányi Emil. Személyek: Landry Eveline ... . Roza ... ... Georges ... . Jaques Angele . Bosquet Liévre Leon Izabella Amoreiliné... . Lormayné Favignacné Fontenailles ... Otis báró ... . Belgrain Louli Genevieve ... Julie Inas Mihályfi H egyesi M. Nagy 1. Izsák M. Odry Pethes Gyenes Náday B. Paulay E. Gerő L. Szacsvayné Meszlényi A. Horváth Z. Molnár Gabányi Á. Vízvári M. Várad i A. Vizváriné Narczisz A Vigszinház e heti műsorában Az ördög czimbotája domináló helyet foglal el. Shaw Bemard szinmüve meghozta azt a művészi és pénztári sikert, a melyet a szinház ettől a kiváló irodalmi alkotástól méltán várhatott. Az újdonság eddigi előadásait zsúfolt nézőtér előtt tartották meg és minden este a legnagyobb lelkesedéssel fogadják. A darab belső értéke mellett nagyon érdeklik a közönséget a jellegzetes külsőségek, a szép díszletek és festői jelmezek is. Az ördög czimborájá-x még pénteken és a következő vasárnap és hétfőn is játsszák. A Baccarat csütörtökön és szombaton szerepel a műsoron. • A Magyar Szinház pénteken A koldusgróf harmadik jubileumával, a hetvenötödik előadással megszakítja népszerű kassza-darabjának sorozatos előadásait. Ez estén, mint emiitettük, a közönség emlékajándékul megkapja a Koldusgróf-albumot, a melyben a főszereplők hét fényképe található. Másnap, szombaton mutatja be a szinház Fényes Samunak A pereszlényi juss czimü uj darabját. Nagy érdeklődéssel várják zenei körökben Kálmán Imre muzsikáját is, a mely a jeles fiatal zeneköltőnek első színpadi munkája. Régi kuruczdalok szövegére és uj versekre irta Kálmán Imre A pereszlényi juss zenéjét. A fiatal zeneköltőnek neve ismeretes és jóhangzásu a zenei körökben. Az Operában a Saturnália, a filharmonikusoknál az Endre és Johanna czimü szimfonikus költeményét adták elő nagy hatással s ez első színpadi munkája is igazi sikerrel biztat. Az újdonság zenéjének legkiválóbb számai: a sólyom-dal, Judit belépője, Máté virágéneke, a sárvári nóta, a nagycsizmáju vitézről szóló kettős, Ali küpléja és a bor dicsérete, a melyet egy magyar vitéz énekel a töröknek. A pereszlényi juss vasárnap este másodszor kerül szinre, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal A koldusgróf-oi játsszák. A pénteken bemutatóra kerülő újdonság szinlapja a következő: A pereszlényi juss. Énekes játék. Irta: Fényes Samu. Zenéjét szerzette: Kálmán Imre. Személyek: II. Rákóczy Ferencz . Pereszlényi Máté Sebő, íródeákja ... . Pereszlényi Judit Estók várnagy ... . Bertokné, Judit frájja Ali Sxuha fiskális Kusza Német tiszt B. Szabó Ráthonyi Iványi Kállay J. Megyeri Örley FI. Boross Giréth Sághy Marossy A Király szinház- ban Fedák Sári a hét hátralévő öt napjának minden estéjén föllép két legkiválóbb szerepében: a Gül-Baba Gábor diákjában s a János vitéz czimszerepében. Gábor diákot ma, csütörtökön és szombaton játssza Fedák Sári, pénteken mint János vitéz-1 látja őt viszont a közönség; a kiváló művésznő ősz óta nem játszotta már ezt a leghíresebb kreáczióját, s ez a föllépése különös érdekességet nyer a pénteki este páratlan szenzácziójában: a Bakonyi és Kacsóh daljátékának háromszázadik előadásában. A közönség rendkívüli érdeklődéssel várja ezt a magyar színészetben egyetlen és valóban csodálatos jubileumot, a melyben Fedák Sári mellett a szinház legkiválóbb erői vesznek részt. Vasárnap este megismétlik a János vitéz-1, mig délután a Helyreasszony kerül szinre, a czimszerepben Blaha Lujza asszonynyal, a ki immár 28-adszor játssza el Kadánét. A Helyreasszony nak ez lesz az első mérsékelt helyáru (délutáni) előadása. — A jövő héten mutatja be a Királyszinház Walther Oszkár és Dellinger Rudolf operettjét: a Don Cézár-t, a melyre már hosszabb idő óta különös gonddal készül. Don Czézári Fedák Sári játssza s a szerep, a melyben a spanyol hidalgók elegáncziája és büszkesége fiatal hányavetiséggel és széles jókedvvel egyesül, különösen hálás feladatot juttat a művészetnek. A Népszínház-ban a mult kónap közepén mutatták be Guthi Soma életképét, A mádi zsidó-1 s a premier óta minden este zsúfolásig megtelt a nézőtér. A pompás énekesjáték főszereplői Kovács Mihály, Petráss Sári, Kápolnai Irén, Szirmai és Raskó valamennyi előadáson részesei a közönség szeretetének s lelkes elismerését juttatja a publikum a darab ragyogó kiállításának. A hét minden estéjén A mádi zsidó-t játsszák a Népszinház-ban, csütörtök délután pedig, rendkívül mérsékelt helyárak mellett ifjúsági előadásul az Fgy görbe nap czimü bohóság kerül szinre. Április 21 én, szombaton délután vendége lesz a Népszínháznak Fedák Sári. A művésznő eg\ik legragyogyogóbb sikerű szerepét, a Bob herczeg-et játssza el az előadáson, a mely a Népszínház énekkarának a jutalomjátéka lesz, s a melyben Fedák Sárin kivül a következők vállaltak szerepet : Ledofszky Gizella, Szabó, Kovács, Szirmai, Balázs Olga, Raskó, Pázmán, Pintér, Újvári és Vágó. Ezt a délutáni előadást esti helyárak mellett tartják meg. A kulisszák mögül. Budapest, április 4. Az intendáns-kérdés. — Ánkét a belügyminisztériumban. — A belügyminisztériumban hétfőn este, Kristóffy József belügyminiszter elnöklete alatt, ankét volt, melynek, mint a Magyar Nemzet jelenti, az a kérdés képezte tárgyát, hogy az intendánsi állás betöltessék-e vagy sem? Az ankéten az elnökön kivül résztvettek Feilitzsch Artúr báró földmivelésügyi miniszter (a kit a kérdésnek a kolozsvári nemzeti színházzal való összefüggése érdekelt), Kajfka László belügyi államtitkár, Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos, Falk Miksa, Bérezik Árpád, Hercieg Ferencz, Mihálovics Ödön, a zeneakadémia igazgatója és Lukács György volt kultuszminiszter. (Rust József nem lévén Budapesten, kimentette magát.) Az intendánsi állás betöltését ellenezték Falk Miksa és Mihálovics Ödön. A többi meghívottak mind mellette nyilatkoztak. Kaffka államtitkár hangoztatta, hogy a belügyminisztérium, mely most a színházak felett való főfelügyeletet gyakorolja, természet szerint nem foglalkozhatik minden apró színházi ügygyei. És éppen azért tartja szükségesnek az intendánsi állás betöltését, hogy hullámtörő legyen a belügyminisztérium és a színházak és azok vezetőségei között. Az ankéten egyáltalán az a nézet látszott érvényesülni, hogy az intendáns e feladatát azáltal fogja leghívebben teljesíteni, ha művészeti tekintetben irányadó befolyást fog gyakorolni, pénzügyileg pedig ellenőrző hatósága lesz a szinházak ügykezelésének. Maga Bezerédj miniszteri tanácsos, a kinek ügyosztályába a szinházak tartoznak, hangsúlyozta, hogy az intendánsi állás betöltése már azért is szükséges, mert ő alig tudná tovább is elvállalni a felelősséget a színházi ügyek vezetéseért. Feilitzsch báró földmivelésügyi miniszter ama nézetének adott kifejezést, hogy az int.ndánsnak feladatává kellene tenni, hogy szerves összefüggést létesítsen a budapesti és a kolozsvári nemzeti szinházak közölt. Az itt szerződtetett nagyszámú személyzetből az el nem foglaltakat Kolozsvárott lehetne fpglalkoztatni, az ifjabb tehetségeknek ott lehetne és kellene tért nyújtani arra, hogy képességüket ott gyakorolják, egyszóval a kolozsvári nemzeti szinház a budapestieknek gyakorló, előkészítő, képesítő intézete is lehetne. A belügyminiszter megköszönte az ankét résztvevőinek nagybecsű nyilatkozatát s megígérte, hogy a kérdés megoldásánál azokra mindenesetre tekintettel lesz. Színházi pletykák. Budapest, április 4 I. A szigorú bíró. A színházaknál tudvalévően van egy intézmény, a melynek színházi törvényszék a neve és az a feladata, hogy megtorolja a színpadi fegyelmen esett „bűntetteket." A színházi törvényszék tagjait a szinház tagjaiból állítják össze és a bírák igy igazságosan Ítélnek kollegáik fölött és kirójják a büntetést — mely mindig pénzbüntetés ~ azokra, a kik elkésnek a próbáról, a kik zavarják a színpadi rendet, a kik mulasztást követnek előszóval azokra, a kiket az ügyelő „felir" a vádkönyv komor lapjaira. A budapesti szinházak közül egyedül csak a Vigszinház-nál nem ismerik a színházi törvényszék intézményét. Ott nincs törvényszék, egyszerűen azért, mert ott nincsenek színpadi bűnösök. A lipótköruti szinház tízéves fennállása óta egyszer sem érezték hiányát a színpadi bíróságnak. De hát az úgynevezett műszaki személyzet fölött mégis csak kell egy fórumnak lenni, mely időnként vizsgálatot tart a hibák és mulasztások fölött és megbünteti a hibás diszletezőket, világitókat, szabókat, öltöztetőket. Ez a fegyelmi fórum maga az igazgató: Faludi Miklós, a ki minden hónapban egyszer „törvényt ül" a bűnösök felett, az igazgatósági irodában. A titkár referálja el neki az eseteket és ő itél, miután kihallgatta természetesen a bűnösöket, a kik előadják mentségeiket. Faludi Miklós roppant szigorú biró. Hogy milyen szigorú, azt akarjuk éppen megvilágitani. A legutóbbi „törvényszéken" mint vádlottak szerepeltek: egy diszletező, egy szabó és egy öltöztetőnő. Az egyik elkésett egy próbáról, a másik nem vasalta ki idejére a Fenyvesi Emil nadrágját, a harmadik veszekedést provokált az öltözőben. Az igazgató meghallgatta a vádakat, kihallgatta a vádlottakat, azután itélt. Szigorúan itélt. Az egyik vádlottat elitélte négy korona pénzbüntetésre, a másik kettőt két-két koronára, a szinház nyugdijalapja javára. Szomorúan, majdnem sirva fizették le a szegény emberek a kirótt büntetéspénzt, azután (persze nyomolt hangulatban) távoztak.