MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)
1906-04-04 / 94. szám
1906. április 4, 3 De csak az igazgatói iroda előszobájáig juthattak. Mert ott elfogta őket Faludi Miklós, a ki utánuk sompolygott. — Mennyi büntetést fizetett maga? — kérdé a diszletezőt. — Négy koronát I — sóhajtott az keservesen. — Hát maguk? — Két koronát, nagyságos igazgató url Faludi Miklós kivette a pénztárczáját és a sajátjából visszafizette nekik a négy koronát is, a két-két koronát is. — És most menjenek és többé ne kövessenek el hasonló hibákat 1 — szólt haraggal és sietve távozott a hálálkodások elől. Ilyen szigorú biró a Vigszinház igazgatója. II. A legdrágább lemez. A hirek, melyek hihetetlen és elképzelhetetlen fellépti dijakról szólnak, — szinte szükségtelen megjegyezni, hogy Fedák Sárival kapcsolatban — mind eltörpülnek a mellett, mely arról szól, hogy mennyit keresett Zsazsa a minap egy olyan „fellépésével", mely mindössze három perczig tartott. Zsazsa megjelent a minap egy grammcfontársulat üzletében és ott beleénekelt egy nagy tölcsérbe egy dalt, még pedig a most annyira aktuális tulipán-dalt. Az egész produkczió három perczig tartott és a grammofon-társaság vezetőjén kivül senkisem volt jelen. A dalt egyelőre tehát senkisem hallotta (majd fogják százezren hallani, ha elárusitásra kerül a Zsazsalemez a tulipán-dallal!) és e magán-produkczióért kapott a művésznő kerek — 750, azaz hétszázötven korona honoráriumot. Ez aztán a szép „fellépti dijl" Ezt már igazán nem lehet lepipálni 1 Most már színházi körökben csak azt találgatják kíváncsian, hogy miért kapott Zsazsa ilyen horribilis összeget azért az egy, három perczig tartó tulipán dalért? Azért-e, mert a Zsazsa egy dala ennyit megér, vagy pedig azért, mert ezt az összeget is a Tulipán kert czéljaira adja? Akár igy, akár ugy áll a dolog, annyi bizonyos, hogy egy, egyetlenegy dalért magyar énekes vagy énekesnő még sohasem kapott 750 koronát. Mime. Színházi élet. Budapest, április 4. Egy igazi műértő. — A nyolczvan éves meiningeni herczcg. — A német színművészetnek ünnepe van: a héten lett nyolczvan esztendős György meiningeni uralkodó herczeg, a ki egy uj, különleges stílusnak, bizonyos mértékben az egész modern színjátszásnak alapjait vetette meg. Az összjáték minucziózus pontossága — körülbelül ez volt az, a mi a meiningeniek hirét szétvitte az egész világba. Megható komolysággal vette ki a részét a munkából a herczeg. A próbák sokszor délelőtt tiztől kettőig, délután négytől éjfélig tartottak és a herczeg, oldalán feleségével, Ellen Franz-zal, a ki azelőtt színésznő volt, s egyike a legokosabb aszszonyoknak, fáradhatatlanul kitartott mindvégig. Csak olyankor hagyott ott egyszer-egyszer valami próbát, ha a színházból elhívták — uralkodni. Tisztelte a színészetet és értett is hozzá. Nem igaz, hogy csak a fegyelemre ügyeltek a meiningeni színházban. Megbecsülték ott az egyéni tehetséget is, s a herczeg volt az első, a ki elismerte és buzdította. Nem egyszer megesett az is, hogy egy-egy névtelen emberben ő látta meg először a kivételes talentumot. És valahányszor a meiningeniek vendég-körutra indultak, a herczegnek valóságos lámpaláza volt. Ilyenkor rendesen bucsulakomát rendezett tiszteletökre az udvari szinház előcsarnokában és ugy vált meg tőlük, mint apa a fiaitól. A vendégszereplés minden legkisebb részletéről bő tudositást kellett küldeni. S ha egy- egy komolyabb kritikus az előadásnak valamelyik mozzanatát kifogásolta, megint nekiláttak a próbáknak és addig kísérleteztek, a mig a hibát kijavították. A legsúlyosabb klasszikusokat játszották s csak néhány téli hónapban kerültek könnyebb vígjátékok, néha bohózatok is szinre, hogy a színészek kipihenhessék magukat. A herczeg volt a leghálásabb publikum. Ajándékokkal halmozta el a színészeit, sokszor pedig rendjellel is. Csak egyet tudott nagyon nehezen megérteni : mire való az előleg ? Előleget nem szívesen engedélyezett. Chronegk-nek, a szinház igazgatójának sokszor egész személyes befolyását kellett latba vetnie az előleg-kérő művész érdekében. Chronegk-et, a ki imádta a művészetet, valósággal bálványozta a fejedelmi pár. O volt a harmadik, a herczegen és a feleségén kivül, a kinek köszönhető, hogy a meiningeni művészet megteremtődött. Chroneg-k hajtotta végre a herczeg rendezői utasításait. A herczegnő pedig az egyes előadások felől adott útbaigazításokat. A figurákat is a herczeg rajzolta. Sok köny esett, keserűség támadt a próbák közben. A herczeg kérlelhetetlen tudott lenni az előadás teljessége kedvéért. De páratlan gyöngédséggel enyhítette meg utóbb a sérelmeket. Ez magyarázza azután, hogy a színészei rajongtak érte. Maradandó értékű dolgot csak ilyen nagy egyetértéssel, hittel és komolysággal lehet produkálni. A herczeg születése napját az egész Németország megünnepli. Felvonásközben. Budapest, április 4 Az ajánlás A Vigszinház környékén sokat kaczagnak mostanában ezen a mulatságos történeten. Sarkadi Aladár, a szinház tagja, egész kis könyvtárt szerzett be magának. A könyvekhez ugy jutott, hogy elment az Írókhoz és költőkhöz s igy szólt: — Uram, legközelebb fellépek egy előkelő hangversenyen s örvendenék, ha az ön müveiből olvashatnék, vagy szavalhatnék valamit. Nemrégen megjelent Balla Miklósnak, a jeles fiatal poétának Tilalomfa czimü verseskötete s mi sem természetesebb, mint hogy Sarkadi elkérte tőle a könyvet. A költő eleget tett a kívánságának és megküldte a Tilalomfa-1 Sarkadi czimére a Vigszinház-ba. Szerémy Zoltán, a mikor meglátta a csomagot, tisztában volta helyzettel. Felbontotta és látva, hogy a köteten semmiféle ajánlás nincs, a könyv czimlapjára a következő dedikáló sorokat irta: Sarkadi Aladárnak, a magyar művészet apostolának, a humor királyának, az én édes testvéremnek, rajongó szeretettel — Balla Miklós, Sarkadi még aznap este meghatottan olvasta a szép sorokat és nem tudott hova lenni a nagy örömtől. A színháznál, kávéházban, mindenütt boldogan mutogatta a dedikácziót. A csattanója pedig ennek a furcsa kis históriának a Vigszinház-kávéház-ban játszódott le tegnapelőtt délután. Balla ugyanis megjelent a kávéházban és éppen leakart ülni az asztalhoz, a mikor sugárzó arczczal lép hozzá Sarkadi, megöleli, megcsókolja és remegő hangon mondja: — Miklóskám, ez igazán nagyon jól esett. Balla Miklós egy kissé különösnek találta Sarkadi viselkedéset, de nem firtatta tovább a dolgot. De azért máig sem tudja, hogy miért is csókolta őt meg Sarkadi? Pierrot. Vidéki színpadok, Budapest, április 4. A szegedi szinház igazgatója: Makó Lajos elsőnek a vidéki színigazgatók közül megszerezte előadásra Az ördög czimborájd-t, a Vigszinház nagysikerű újdonságát. Shaw darabja tehát vidéken először Szegeden fog bemutatóra kerülni. • A kecskeméti színházban pénteken este a Helyre asszo/iy-ban vendégszerepelni fognak Blaha Lujza és Németh József. A felemelt helyáru előadás jövedelmét a Jótékony Nőegylet javára fordítják. • Az Északmagyarországi szinikerület most tartotta Igló-n évi közgyűlését dr. Neogrády Lajos szepesmegyei alispán elnöklése mellett, melyen gróf Festetich Andor országos szinészeti felügyelő is résztvett. A közgyűlés megkötötte egy évre Szabados Lászlóval a szerződést és megállapította a színtársulat működési helyeit és idejét. = Nincs szeplő, pattanás, májiolt azon hőig) arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejei, ára 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfaiva és útiadén gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, április 4 A londoni Covenl Gaiden-szinház- ban az idei szezónban be fogják mutatni Poldini Ede A csavargó és a királyleány czimü kis dalmüvét, mely Budapesten a minap érte meg huszonötödik előadását. A dalmüvet Dr. Richter János fogja dirigálni. » A bécsi Theater an der Wien-ben szombaton éri meg Lehár Ferencz A vidám özvegy czimü operettje századik előadását, a szerző vezetése mellett. Huszonöt év óta ez az első eset a bécsi színházban, hogy egy operett sorozatos előadásokban elért a századik előadás jubileumához. Grube Miksa, a berlini udvan Schauspielhaus volt főrendezője, igazgatója lesz a boroszlói Metropoltheater- nek, melyet szeptemberben Schiller- Theater név alatt nyit meg. Strauss József hátrahagyott kompoziczióiból ismét irtak egy operettet. A czime A bécsi erdő kis fecskéje, zenéjét Fritz Sommer állította össze, a szövegét Berger és Taufstein irták. Az újdonságot a bécsi Raimund-szinház-ban szép sikerrel mutatták be. A düsseldorfi Schauspielhaus-ban Stephen Phillips angol drámaíró Paolo és Francesca czimü drámáját a minap először mutatták be. Az érdekes darab csak irodalmi sikert aratott. * Prém József pályanyertes vígjátékát, a Léha világ-ot, mely három év előtt a Nemzeti Szinház-ban szép sikert aratolt: két német iró, Hellet Vilmos és Schlesinger J. leforditotta a német színpad számára s mint a bécsi „Fremdenblatt" s a „Neue Fr. Presse" irja, a magyar vígjáték április 3-án, a csehországi Leitmeritz város színházában került bemutatóra. A darabot, melynek német czime: Die vornehme Welt legközelebb Prágában és Olmüzben is előadják. — Színeszeink és művészeink ruhaszöveteikel óemler ]. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza) szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest, VI., Nagymezó-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumoilin k&zfinomitót használom, mert ez a legjobb' Kapható Töröknél. * SSSiSŐESS Bíró M. Mát vás *
