MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-09 / 68. szám

2 1906. márczius 10. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 10. A Magyat Királyi Operaház-ban ma este Lunardi Giovanni vendégfellépésével Othello kerül előadásra; holnap, vasárnap Bánk-bán szerepel a műsoron. A Nemzeti Szinház-ban tegnap este igen nagy sikert aratott bemutatóján Henry Kiste­maekers drámája: Az ösztön, melynek nagy irodalmi kvalitásait éppenugy elismerte a közön­ség, mint azt, hogy érdekes, izgalmas és nagy­hatású színpadi mű. A sikerhez hozzájárult az elsőrendű előadás, melyben Márkus Emilia, Mihályfi, Odry, Pethes és Vízvári Mariska egy­formán kitűntek. Holnap, vasárnap este kerül Az ösztön harmadszor előadásra, délután Julius Caesar van műsoron. A Vígszínház Kadelburg Gusztáv pompás vígjátéka : A Nap hőse tegnap esti bemutatóján zajos, nagy sikert aratott. A közönség elejétől végig kitűnően mulatott a vidám, kedves dara­bon, mely kétségtelenül tartósan fog beillesz­kedni a szinház változatos műsorába. Igen nagy sikere volt Vatsányi Irénnek és Tanay Frigyesnek, de a többiek is mind, különösen Vendrey és Kiss Irén, megérdemelt sikert arat­tak. Holnap, vasárnap két előadás lesz. Dél­után a Donit kisasszony-l adják, este pedig A Nap hősé-t ismétlik. Hétfőn a Baccarat, Bernstein Henri szenzáziós drámája kerül szinre, a melynek legutóbbi előadására is az összes jegyek elkeltek. Kedden a She/lock Holmes kalandjai-t játsszák, szerdán pedig ismét A Nap hősé-t. A jövő héten a népies előadást nem kedden tartják meg, h2nem márczius tizen­ötödike alkalmából csütörtökön, a mikor is az Ocskay brigadéios-t, Herczeg Ferencz történeti színmüvét adják, a melynek ez lesz a 132-ik előadása. A márczius tizenötödiki népies elő­adást félhelyárakkal tartják meg és az előre­váltott jegyek után elővételi dijat nem szednek. * A Magyar Szinház-ban ma, A koldusgróf szombat esti előadásán betegségük óta először lépnek föl ismét Kornál Berta és Berki Lili, akik az operett két női főszerepét a bemutatón oly nagy sikerrel kreálták. A koldusgróf elő­adásai egyébként estéről-estére teljesen zsúfolt nézőtér előtt folynak le s előrelátható, hogy a darabot A drótostót-boz hasonlóan, ötvenedik előadása után is állandó vonzóerővel fogják játszani a Magyar Szinház-ban. Vasárnap, már­czius 11-én délután Kállai Kornélia folytatja vendégszereplését a Bohémszerelem Musette szerepében. — A Magyar Szinház-ban Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára elő­adják Verő Györgynek Bölcső és koporsó czimü alkalmi játékát. A költői hangú szép darabnak első részét, amely Kossuth Lajos bölcsője körül játszik, az idén márczius 15-ének ünnepére fől­ujitják a Magyar Szinház-ban. Az alkalmi jele­net csütörtökön, márczius 14-én A koldusgróf előadása előtt fog szinre kerülni. * A Királyszinház-ban az a rendkívül siker, amely Blaha Lujza asszony vendégszerepléseit fogadta és hiven kiséri: immár huszadik elő­adásához juttatja a Kada Elek népszínművét. Ma, szombaton kerül szinre újra a Helyre­asszony, amelyet legutóbb is teljesen zsúfolt ház nézett végig. A czimszerepet természetesen ezúttal is Blaha Lujza játszsza, partnerei: Németh József, Szegedi Erzsi, Vágó, Horváth, Körmendy, Z. Molnár László lesznek. Holnap, vasárnap a szinház két nagy vonzóerejü, népszerű ope­reltje a Gül-Baba és a Cserelányok van műsoron, az előbbi délutáni és mérsékelt helyárakkal. • A Népszínház-ban Verő G'yörgy daljátékát, a kétszer jubilált Leányká-1 a hét minden estéjén szinrehozzák. A sikere teljességében leyő darab­ban fedák Sárival az élükön mindig a premiér szereplői, vagyis Vidor Pál, Raskó Géza, Csatai Janka, T. Harmath Ilona, Kovács Mihály, Szirmai, Kiss Mihály és Lubinszky játszanak. — Holnap, vasárnap délután, mérsékelt hely­árak mellett, A sárga csikó-t, Csepreghy nép­szerű színmüvét játsszák Komlóssy Emmával. Színházi pletykák. Badapest^márcziusi 10. I. A honorárium. A Vígszínház^ legkomolyabb" tréfamestere: Szerémy Zoltán. Ő követi a legjobb tréfákat, ő mondja a legtalálóbb vicczeket és midig — komqly ábrázattal, fagyos nyugalommal. Ezért is hatnak mindig az ő tréfái, a melyek közül a legfrissebb sütet jár most szájról-szájra a színházi világban. Valami kis ártatlan pörsenés keletkezett a Szerémy felsőajkán, a mely azonban zavarta őt a maszkirozásnál. Felkereste tehát egyik jó­barátját : dr. Török Lajost, az ismertnevü fővá­rosi dermatologust, hogy szabadítsa meg a kis pörsenéstől. A doktor — a ki különben Szerémy Zol­tán volt kedves kollégájának: Delli Emmának a férje — m.gvizsgálta Szerémy baját, reczep­tet irt számára és megkérte barátját, hogy harmadnap ismét keresse őt fel. Szerémy eljárt a doktor utasításai szerint, harmadnap ismét megjelent nála és dr. Tötök konstatálta, hogy a baj elmúlt, most már nyu­godtan kifestheti Szerémy a felső ajakát. Szerémy megköszönte a doktornak a fára­dozását, azután benyúlt a zsebébe, kivette a pénztárczáját és elegáns mozdulattal kivett abból egy huszkoronás bankjegyet és nyújtotta az orvos felé. Mialatt ezt tette, önmagával a következő gyors magánbeszélgetést folytatta: — Nyugodtan ajánlhatok fel Lajosnak honoráriumot, hiszen úgyis bizonyos, hogy nem fogja elfogadni. Én azonban mindenesetre gaval­lérosan viselkedem és fogja látni, hogy úrral van dolga! Azonban mit tett Isten ? A mikor a doktor ur látta, hogy Szerémy pénzt nyújt feléje, arra gondolt, hogy bizony nem kéne neki az ő Szerémy barátjától honoráriumot elfogadni, de viszont rögtön arra is gondolt, hogy ez a Szerémy, a milyen gavallér ember, még meg­sértődik, ha a pénzt visszautasítja. Ennélfogva a feléje nyújtott bankjegy után nyúlt, hogy azt átvegye. A mikor Szerémy látta, hogy a doktor ur tényleg elfogadja a honoráriumot: — gyorsan visszahúzta a pénzt és erélyesen felkiáltott: — Mit ? Pénzt ? Arról szó sem lehet! És a bankjegyet visszagyürve zsebébe, a doktor ur kaczagásától kisérve hagyta el a ren­delő szobát. II. A verebek. Ennek az apróságnak Hegedűs Gyula a hőse, a kit A veréb legutóbbi vigszinházi előadása alkalmából valósággal felfedezett a maga szá­mára egy vidéki földbirtokos. Annyira el volt ragadtatva Hegedűs-tői, a ki a darabban tudvalévően a verebet játssza, hogy négy-öt nappal az előadás után egy ha­talmas csomagban száz darab verebet küldött Hegedűs Gyulának, a következő levél kíséretében. „Mélyen tisztelt művész url Nemrégiben láttam és csodáltam önt „A veréb" főszere­pében és hódolatom jeléül lötlem önnek kerek száz verebet. Itt küldöm valamennyit: paprikásnak elkészítve igen jó eledel. A ma­dár-paradicsomban pedig büszkék lesznek arra, hogy őket minden veréb közül a leg­kiválóbb fogyasztotta el. Fogadja őszinte nagyrabecsülésem kifejezését. K. S. u A küldemény óriási meglepetést keltett. A Vígszínház körül naphosszat egyébről sem vitatkoztak, mint arról, vájjon a veréb tényleg ehető állat-e, mint a szalonka vagy a fürj? A vitát végre egy ornithologus döntötte el, a ki a következő elmésséggel vágta ki magát, mikor a kérdést elébe terjesztették: — Vájjon a veréb ehető madár-e, azt nem tudom biztosan, de hogy Hegedűs Gyula A veréb­ben — ennivaló, az bizonyos! . . . Yorik. Színházi élet. Budapest, márczius 10. Saint Saéns uj operája. A párisi nagy operában a minap mutatták be Saint Saens L'Acentre (Az ősnő) czimü uj operáját. A librettó, a mely Auge de Lassus tollából való, egy korzikai Vendetta históriát tárgyal. Két család : a Pietra-Nerák és a Fabianik esztendők óta halálos ellenségeskedéssel élnek egymással szemben. A korzikai Montecchik és Capulettek között állandó gyilkolás, az örökös Vendetta uralkodik. Minden alkalommal, mind­kétrészből voltak halottak. Rafael barát, egy töpörödött testű aggastyán, tele emberszeretettel, czélul tűzte ki, hogy kibékíti az ellenséges I családokat. Beszél róla Tebaldoval, egy egykori napoleoni-tiszttel, a ki a Pietra-Néra család gyermeke. Tebaldó régóta szereti a Fabiniek közül való Margitot. Tehát egészen Romeo és Julia. Margit tejtestvére Varina, szintén Tebal­dot szereti, persze a nélkül, hogy érzelmeit elárulná. A barát kibékitési kísérletei, ugy látszik, sikerülnek. De Nunciata, a Fabianik ősanya tiltakozik a kibékülés ellen. Mindnyájan hozzá­fordulnak és kérik, engedje meg a kibékülést. Remegve várja a két csoport a mentő szót. Nunciata végre megtöri a kinos csendet. Söté­ten a bosszú hangján és kérlelhetlenül kiáltja: — Nem ! Soha 1 A Vendetta tehát tart tovább. Leandri és testvére Vanina tőrbe csalják Tebaldot. A tiszt védekezik és megöli ellenfelét. Ekkor karének hangzik: haza hozzák a megölt Leandri holt­testét. Nanciata, az ősnő tombol és átkozásban tör ki. Csak a Pietra-Nera család követhette el a gyilkosságot és ez bosszút kiván! Az ősnő esküjét veszi Aninának, hogy önkezével fogja bátyja halálát megbossznlni. Ebben a pillanat­ban egy öreg szolga halkan a fülébe súgja, hogy a testvér gyilkosa Tebaldo, a ki tudatá­ban lévén a bosszúnak, el van határozva az országot elhagyni. Előbb azonban a házasság lánczaival örökre magához akarja fűzni az imádott Margitot. Rafael már meg akarja őket áldani, a mikor puskával felfegyverkezve meg­jelenik Vanina és le akarja lőni Tebaldot. De a férfi iránt szerelme nagyobb mint a bosszú érzete és elejti a fegyvert. Az ősnő azonban követte Vaninát. Megragadja a fegyvert és ő süti el. De Vanina eléje ugrott és a lövés őt találja. Az ősnő maga ölte meg az unokáját. Ehhez a háromfelvonásos tragédiához Saint-Saens olyan zenét komponált, a melynek minden taktusában felismerni a nagy mestert. Különösen a hangszerelés káprázatos. A párisi sajtó egyhangúlag Saint-Saens legjelesebb mü­vének mondja .4z ősnőt. A czimszerepet Litvinne asszony énekelte és Margit szerepében a berlini opera volt éne­kesnője, Farrar Geraldine lépett fel. Nagy sikere volt Renaudnak, a nagy baritonistának is, Rafael szerepében. Lionel. Vidéki színpadok. Budapest, márczius 10. A debieczeni színházban most készülnek Molnár Ferencz: Józsi czimü bohózatának az előadására, melynek különös érdekessége lesz, hogy a czimszerepet, mely kitűnő gyermek­szerep, Zilahy Gyula színigazgató kis fia: Zilahy Pali fogja játszani. T A kolozsvári színházban tegnapelőtt este került szinre a Baccaiat, melyben nagy sikere volt Tóvölgyi Margitnak, Horváth Paulának, Laczkó Arankának, Janovics Jenőnek és Sebestyén Gézának. 4C A temesváii színházban legközelebb A koldusgróf czimszerepében Újvári Károly fog vendégszerepelni, a ki virágvasárnaptól tagja lesz a temesvári színháznak. Azután Szoyer Ilonka vendégszerepel több estén.

Next

/
Thumbnails
Contents