MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-25 / 84. szám

„Magyar Színpad"' melléklete. (84 SZÁM) M. KIR. OPERAHÁZ. •XSXMSSSXiXtiXSAX' "UXttASXVXXUXi rtxt f f tMxtxujuuu W*­A „Bohémélet" szövege. Első kép. A padlásszobában. A négy bohém : Rodolphe a költő, Marcel a festő, Schaunard e muzsikus és Cilline a filozofus vidáman élik á szűkölködés napjait. Schaunard valahogy pénzre tesz 6zert, ételt és italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momus kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe otthon marad, hogy egy verset irjon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél elfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutat­koznak egymásnak és a két fiatal sziv gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban meg­keresse barátait. Második kép. A Quartier Latinben, kará­csony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál foglal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, Alclndor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja s miután Alclndortól sikerül megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A vig sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Harmadik kép: A Barriére d'Enfer, Párison kivül. A bohémek Marcelnél vannak látogató­ban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcs­mában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Mar­celt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi idő­ben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton gyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hü leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segít­séget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szív­vel jelenti ki, hogy most már ő is aiw ja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a mig tavasz lesz. Közben Musette végképen össze­zördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét tlválnak egymástól. Negyedik kép: A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka se­hogyan sem megy, mind a ketten elmúlt sze­relmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagét, a mit Musettól kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Colline vidámságot hoznak az eibusult két bohémnek és megint vidáman köl­tik el mind a négyen sovány ebédjüket. Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi, meg­szokott kabátját, de már Mimin nem lehet segiteni. Felén egykori kis fejkötőjével holtan hányatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva b orul halott szerelmesére. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus melled Erzsébet-körut 27. A »Baccarat« VÍGSZÍNHÁZ. szövege. Első felvonás. Lebourg Charles nagyratör. Parvenü, a ki milliókat szerzett és a ki társa­dalmi poziczióra vágyik. Most van azon a pon­ton, hogy egy ilyen arisztokrata klubba beke­rüljön. Ambiczióinak áldozata a leánya, Helén, a kit arra kényszeritett, hogy szakítson Amidée nevü unokabátyjával, a kivel már már jegyben járt és egy Bréchébel nevü kellemetlen, de nagy befolyású embernek nyújtsa kezét. Heléne aztán néhány évi házasság után vigasztalóra talál Chacéroy Róbert személyében. Senkisem sejti, hogy Helénenek viszonya van. A legeré­nyesebb, a legszendébb nőnek tartja mindenki. Nem tűnik fel egyetlen gyanús körülmény annak a társaságnak keretében sem, a mely éppen Lebourgéknál mulat és a melyben Róbert is résztvesz. A mint azonban a szerelmesek egye­dül maradnak, Heléne a köznapi társalgást hir­telen ráfordítja arra a thémára, a mely már egész nap bántja. Kérdőre vonja Róbertet, hogy mi baja. Mert mindenkit félrevezethet a fiatal világfi, csak a szerető asszonyt nem. És Róbert Heléne faggatására kénytelen bevallani, hogy Baccarat-játékban közel nyolczszázezer fran­kot vesztett, ebből pedig hatszázötvenezer frank idegenek pénze volt. Ha huszonnégy óra alatt ki nem fizeti a pénzt, vége van. Heléne nem nyugszik, a mig Róbert meg nem igéri, hogy nem követ el semmiféle végzetes lépést más­napig és bár Róbert visszautasítja a segítséget, a melyet Heléne ajánl fel neki, az asszony mégis hozzálát, hogy kedvesét megmentse. Második felvonás. Heléne elhivatta Bragelin ékszerészt, a ki automobilon érkezik Párisból. Bragelint azért választotta, mert Róbertnek pénzembere. Heléne el akarja adni ékszereit, hogy igy megmenthesse Róbertet. Bragelint ráveszi, hogy Róbertnek "ajánlja 'fel'a pénzt, mint hogyha valamely bankártól kapta volna. Igen ám, de Bragelin, bármikép értékeli is az ékszereket, nem birja egy nap alatt előterem­teni a rengeteg összeget. Heléne 'ekkor" arra kéri, hogy várja meg másnapf Párisban, ő majd máskép pc ,8zerziP'"meg" Tafípénzt. Kölcsön- kéri Amédéetől, az unokafivérétől, a ki nagyon gazdag ember. 'Amédée meg is igéri a pénzt, de árát is követeli, — egy pásztoróra az ára. Heléne kiutasítja a fiatal embert és most aty­jától kéri a kölcsönt. Az öreg Lebourg eleinte azt hiszi, hogy leánya tréfál, de csakhamar látja, hogy komoly az ügy és kiveszi Helénből a nagy titkot. A pénzt azonban nem akarja előlegezni. Helén kétségbeesetten rohan el. Harmadik felvonás. Heléne egész éjjel nem jött haza. Lebourg botránytól fél és megjelenik Róbert lakásán, hogy felajánlja segítségét Róbert­nak, ha lemond Helénről és elhagyja Franczia­országot. Róbert nem fogadja el a feltételeket. Helén pedig időközben Róberttól elsietett Amédéehez és — megszerzi a pénzt. Rábízza Bragelinre, hogy az vigye el Róberthez. Aztán ő is lejön ujjongva, biszen megmentette ked­vesét. A mint pedig belép Róbert lakásába, a szomszéd szobából lövés dördül el. Róbert öngyilkossá lett és Heléne ájultan rogy össze. Áldozata elkésett. ButOruHvar Saját keszitményö ebédlődiván, parnitiirak w u ¥ a • • és matraezok tiszta és jó kivitelért kezes­futlnyos árban^beszerezhe'fűk. Schwan LipÓt é S testvég kárpltosmesternél, Budapest, Hársfa-u. 37. (Árjegyzék 60 fiU.) Újonnan épült házak két szoba, konyha, éléskamra, angol kloset, plncze, padlás, bekerí­tett 800 négyszögöles telekkel, vízvezetékkel ellátva, kilátás a Dunára Klstéténynyel határos Baross Gábor-telepen 10 évi törlesztés mellett eladók, azonnal átvehetők. Ugyanott vízvezetékkel ellátott üree házhelyek négyszögölenként 3 kor.-ert, 20 korona havi részlet­l„MANUMOLLIN." Kézfinomító folyadék, a kezet pár nap alatt hó­fehérré éa bársonyaimévá varázsolja. 1 üveg ára 80 fillér. Naponta azétkfildi: CZETTLER GYULA gyógy.i.rí.« BUDAPEST—BUDAFOK. Kapható: Török József gyógyszertárában, Király-utcza 12. és az »Opera* gyógyszertárban Andráasy-nt 26. fizetés ellenében kaphatók. A telepen levő és a házépítéshez szük séges terméskó, kavics és homok öoköltségen bocsájtatik a vevó rendelkezésére Közlekedés »budafoki villamossal, hajón és vasúton. Bővebbet Baross-telepen Libái Ferencznél és a Hen mann-féle ezüst­áru üzletben Bndapesten, IV., Iskü-nt 6. (KI tlld-ralotn > ! n BABAJAVITÁS ELSŐ MAGYAR JÁTÉKBABA-GYÁR. Most: Rottenbiller-U. 21. Május i-tői: Nefelejts-U. 38. „Sherlock Holmes kalandjai" szövege. I. felvonás. A Patterson penzió kedvencze. Tjällstorp Malchus báró feleségét, a bájos Thjrát ismerik e néven. A Patterson penzió minden lakója szereti és becsüli a finomlelkü­letü bárónét. Mindenki vele érez, a m;kor egyszer csak arra ébrednek, hogy Letörők jártak a háznál és ellopták azt a gyönyörű ék­szert, a melyet a báró Pattersonné asszonyra bizott. A nagy kasszából vitte el a betörő, a ki felhasználta azt az alkalmat, a mikor a társalgóban hangversenyt rendeztek és min­denki zajosan mulatott. Még a báróné is részt­vett a mulatságban, bár a férje gyengélkedett és szobájában maradt. Megjelenik Brown rendörbiztos és megindítja a vizsgálatot. Egy másik károsult is van, Mynher van Elten. Eleinte azt hitték, hogy csak értéktelen csecse­becséket bizott Pattersonné kasszájára, de az­tán kitűnik, hogy rendkívül értékes rubinok voltak a csomagjában. Brown puhatolódzik, de e közben Elten már telefonál Sherlock Hol­mesért, a hires detektivért. A báróék kelletle­nül fogadják ezt a körülményt. Van rá okuk, mert Holmes a következő izgalmas és érdek­feszítő jelenetekben kisüti, hogy a báróék ékszere hamis és maga a báró lopta el, még pedig az Elten csomagjával együtt. A báró ur nem más, mint a szép Adolf, egy hírhedett betörő, a Patterson penzió kedvencze pedig méltó czinkostársa. Brown persze szörnyen felsül. II. félvonás. A vészharang. Brown lesben áll, hogy elcsípje a sánta verebet ós a vöröst, két nagy gazembert, a kiktől megtudta, hogy Primrose magánzó házába be akarnak törni. A zsiványok meg is jelennek, de a mikor Brown lefülelné a Vöröst, kitűnik, hogy az nem más, mint — Sherlock Holmes. A detek­tív kiiály csak meg akarta tréfálni Brownt, a magi álruhájában, de egyébként ő is lesi a betÖi őket. Nem lehet megérteni, hogy mit akar­nak az elhagyatott, szegényes házban a gaz­emberek. Bizonyos, hogy nem kincsekért jön­nek. A ficzkók hurokra kerülnek és ekkor be? vallják, hogy maguk sem tudják, miért kellett utat nyitniok a házba, de egy ismeretlen ember dús jutalom fejében kívánta ezt tőlük. Holmes aztán kideríti, hogy a házban a gazda tudtán kivül borzalmas merényletet terveznek a * oronázási menet ellen. A ház szomszédságá­ban lévő templomból földalatti ut vezet oda, a hol a menetnek el kell haladnia és a me­rénylők a földalatti uton akarnak áldozataik­hoz férkőzni. Dinamitaknát helyeztek volna el az úttest alatt. De még nem tudtak áthatolni a szomszédházba. Hiszen csak titokban dolgozhattak és nem volt elég erős -zerszámuk. Most lőporral akarnak utat nyitni. Sherlock Holmes leleplezi a bandát. Nagy veszedelembe kerül, mert a merénylők ellene fordulnak. Holmes és a házigazda, Primrose, a legnagyobb veszélyben vannak. Csak meghúzhatnák a szomszéd templom tor­nyának harangját, a melynek kőtele ott lóg a saloa íul; csakhogy nem lehet hozzáférni. Hol­mes a végveszélyben felrobbantja a lőport, a falban nyilás támad, hozzáférnek a harang­kötélhez és a harangszóra megérkeznek a meg­mentik. III. félvonás. Életre—halálra. De Laroche Vigier Hortense bárónő Sherlock Holmesnél keres menedéket. Sherlock Holmes kalandjainak hire, az ezekről irt regények szörnyen felizgat­ták a bárónőt és sehol sincs nyugta. A laká­sába betörtek és most már nem mer ott sem maradni. Holmes megnyugtatja a bárónőt, még ! pedig oly fényes sikerrel, hogy most már a kis ! bárónő akarná megvédeni Holmest minden­; kivel szemben, a ki tőle el akarná venni. Hói­méi is a házasság jármába kerül,

Next

/
Thumbnails
Contents