MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-18 / 77. szám

2 1906. márczius" 18. M. KIR. OPERAHÁZ. A »Tosca« szövege. Az első felvonás Szent-András templomában játszik, Rómában. A.ngelotti politikai államfogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a templomba menekül. Mivel lépéseket hall, a sekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő s templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angelotti megismerteti magát elvtársával, Cavaradossivai, ki nyarilakának kulcsát sdjs át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeremé előtte is eltitkolni Angelottit. Tosca, a szerelmes nő csábitó erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy féltékenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templomot. Ágyúlövés jelzi, hogy s fogházban észrevették Angelotti szökését, ld menekül a templomból s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az wtcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti s festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom meglelik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia lakásán játszik. Scarpia monológja után gavott hangzik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellentétképen kiséri az időközben odahurczolt Cavaradossi vallatását és konok tagadását. Scarpia sem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, s mellékszobában levő kinpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzalmas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cavaradossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, megátkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és • szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a [vesztőhelyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gyanús megkegycímezést leplezendő, vaktöltés puskákkal fogja a festőt színleg agyonlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza. Nagy lelki tusa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad meneüevél megírásával foglalatoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyű lőlt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát legyőzve, kiveszi azt a halott görcsösen összeszorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kongása közben tárul elénk hajnalszürkületben ai alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ld szabadulásának hirét hozza, elmondván neki aA is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áll, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak színlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ec meg is valósul, mert Scarpia a színlelt kivégzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meghatotta, elfogatására .Tosca a tetőről ' mélységbe veti magát Szinház után egy fél órára nézzü'< meg a Projectográf előadást. Gambrinus melleit j Erzsébet-körut 28. NÉPSZÍNHÁZ. A »Mindnyájunknak el kell menni!« szövege. I. felvonás. Történik falun. Az öreg Sebes tanítónak van egy leánya Juliska és egy nevelt leánya Kató. Kató után egy igen indulatos parasztlegény, Vad Lőrincz bomlik, ő azonban nevelőapjának fiát, Józsit szereti titokban. Mikor az öreg Sebes leányainak a haza állapotjait beszéli el, akkor érkezik meg a fia Józsi és Kiss Bandi nevű jogász barátja társaságában, a kik honvédnek csaptak fel és most verbuválni jöttek. Józsi és Kató megvallják szerelmüket és eljegyzik egymást. Kiss Bandi viszont Juliskába szeret, a ki emlékül egy csipkekendőt ad neki. Józsi felszólítja Vad Lörinczet, hogy csapjon fel ő is, de ez gyűlölettel fordul el. II. felvonás. Egy útszéli csárda. A csárdás és a felesége siratják a csatában elesett hadnagy fiukat, a ki nem más, mint Kiss Bandi a jogász. Két czigány adja hírül, hogy hová temették el. Az öreg Sebes és a két leánya fontos levelet akarnak vinni a honvéd tábornoknak ; ekkor tudja meg Julis, bogy a vőlegénye elesett a csatában. Két szerezsán katona el akarja fogni Sebest és leányait, mert kémeket sejtenek bennük, de Kató egy szilaj jelenetben leitatja őket így sikerül megmenekülniük. A két ott maradt czigány letérdelve imádkozza a Kossuth-nótát . . . III. félvonás. Az öreg csárdás Józsit, a ki súlyosan meg van sebesülve, viszi haza az apjához. Vad Lőrincz rájuk les és a szerezsánokkal, a kiknek ö a parancsnoka, el akarja fogatni. Itt Józsi szemére lobbantja Vad Lőrincznek az árulását és hogy ő árulta el Kiss Bandit is. Az öreg csárdás e re lelövi a hazaárulót, a ki bűnbánóan hal meg. Újdonságok Ä! 120 széles Pepita-ujdonság 38, 45, 55, 95 kr. 140 széles Pepita-ujdonság 140 kr. 120 „ angol kelme-ujdonságok 110, 130 kr. 120 széles blouse- és pongyola-kelmék 90, 110 kr. 140 széles örökfényü posztó: fekete és teget szinben 2 90 kr. 120 széles Sevioth-kamgarn minden létező szinben 115, 135 kr. 120 széles tartós Sevioth 43, 48, 70 kr. 120 „ fénykelmék 48 krtól 2 írtig. Gyönyörű Delén-nek 25 kr., legújabb Blouze-Zefirek 20, 25, 35, 45 kr. aru háza BLE1ER IZSÓ a „Gólyához" Kossuth üajos~u. 17. A »Leányka« szövege. I. félvonás. Apafy Mihály erdélyi fejedele» udvarában vagyunk, a hol az erdélyi főurak, • mióta Thököly Imre közéjük jutott, folytonosan dorbézolnak. A vadászatnak, ivásnak, kártyázásnak se vége, se hossza, egyik mulatság • másikat éri. Egy ilyen mulatságot tart éppen a fejedelem, ki akarja ugyanis próbálni, hog* melyik alattvalójának a pinczéjében van a legjobb bor és borversenyt rendez, a mikor Teleky Mihály kanczellár leánya, a szépséges Margit, a ki XIV. Lajos franczia király udvarában nevelkedett, megérkezik kíséretével Versaillesból és a franczia király üdvözletét hozza. Thököly és Margit az első pillanatban egymásba szeretnek, ugyancsak Ludmilla, Margit udvarlóasszonya és Habakuk mester, az udvar prédikátor. Margit, a beléje szerelmes Thökölynek kijelenti, hogy csak az esetben lesz • felesége, ha Thököly becsületszavával megfogadja, hogy nem iszik többé bort. Thököly ezt meg is fogadja, a mire a fejedelem is lemond a bor élvezetéről és egyben eltiltja udvarát a borivástól. II. félvonás. A szüretet ünnepli a fejedelem a szőlőben. Néhány fiatal özvegyasszony sehogyan sem tud belenyugodni a fejedelmi udvarban történt változásba és hogy kísértésbe hozza a fogadkozókat, egy rejtett helyre egy hordó Leányka-bort tesznek és odacsalogatják a főurakat. Thököly ellentáll a csábitásnak, de a fejedelem nem és csakhamar Apafy és • főurak nagy része leissza magát. Margit, mint parasztasszony próbálja ki Thökölyt, a ki végre is iszik Margittal együtt. Mindaketten becsípnek és találkát állapítva meg, zálogul adj* Thököly a menyecskének — a kibeD nem ismerte fel Margitot — a jegygyűrűjét. Változás. Thököly megkéri Margit kezét » fejedelemasszonytól, de mikor kisül, hogy ninc« meg a mátkagyürü, a fejedelemasszony ezt megtagadja. Thököly erre kétségbeeséssel elhagyja a szőlőt, hogy puszta kézzel megölje a határban garázdálkodó medvét. III. felvonás. A medvét, még mielőtt Thököly a határba ért, már elejtették. Margit ii kijön, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget és miután megismerteti magát Thökölyvel és felvilágosítja őt, hogy ő volt az a menyecske, a kinek a mátka-gyürüt odaadta, égy másé lesz nek. Habakuk is elveszi feleségül Ludmillát. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-k írut 27. ZILZEB JOHAMID 40 ina tt kttüaőaek Maaafvlt kömkadrall SREIKENICSI .ltároUt mlndtnnamt aatpllfkí 3*1, N.T«MT«I.N INPUT, HIJT.! okai, as orr 4a kéa Töröl»* (41 • ax arcra ak kia< karit saéaaaéfM, rónia axial költal aöi. Ara 1 naa 40 fUl., 1 kii l4f.1T 1 k. 10 I a horaávaló asappan 1 drk 40 fíZ. Sxétkfildéaai a rilif mladoa tiJ

lk> felé, UttBTétttl ^ dl mlaöaéfbaa kapkaM > Zlnr Uráliiul, Briipist, VI., Klrtli-itezi 70. sz* ßs kapható «Inden gyógytárban és dregnában*. Tűzfolt Röntgen-fénynyel gyógyítva. kezelés előtt kezelés után Dr JUTASSY JÓZSEF bőrgyógyász, k. egészségtan-tanár = Bőrápoló és = Arczszépitő intézete Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 4. _ Alapíttatott 1892. Arczápolás. Arczs*épités; ag^jgjg;; gyitása. Hajápolás (Hajnóve g

e Szőrirtás) ^von^sgtése. ; Tessék prospektust kérni.