MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-16 / 75. szám

2 1906. márczius" 18. M. KIR. OPERAHAZ. „Lakmé" szövege. /. felvonás. Pompás kert, melybe a füg­f öny felgördültekor egy csoport indus ájtatósan etér. Nilakantha, a száműzött indus pap boszut esküszik ellenségeire. Lakmé előbb a színfalak közt, majd a színpadra érve, imát mond. Az indusok után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csolnakba ül szolgáival. Egy angol társaság jő és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megígéri, hogy azokat meg­szerzi számára. Hiáda óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a tár­saság eltávozik. Nemsokára jő Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségé­nek áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házá­ban idegen jár, bosszút esküszik ellene. II. felvonás. Piacz egy indus városban. Javában áll a vásár. A mint a tér lassanként kiürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad ieánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségte'-nitette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltáv Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Sz». a vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos háziKót mond Géraldnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak­elájult III. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad. Lakmé virraszt mellette s mikor föl­ébred, elmondja neki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert ha e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelesac£f ré figyel­mezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a más­nap induló sereggel tart ő is. A visszatérő Lakmé fájdalmasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már hazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy datur­virágot és ajkához veszi. Azután mindketten isznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása jelentkezik Lakménál, de ő boldog, mert életé­ben már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad őt bántani. Nilakantha kétségbe­esetten látja leányát meghalni, majd megnyug­szik rajongó hitében, hogy leánya mennybe szált. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-k irut 27. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kisérleteszen semmifele szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle köszvény-szeszt mely csúit, köezvényt, reumát, kéz, láb, hát és derékfájás kezek és lábak gyengeségét, ütés, erőltetés, rándulás, ficzamo­dósból szármázd fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyít mini bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legreyibb bajoknál is melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél Dr. Fleseh Emil Magyar Korona gyógyszertárában, tíyor, Baross-ut 24. szám. Budapesti főraktár : Török Jöasof gyógy azért arában Budapest, Kirdly-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrássy-ut 26. Z'|l decsiliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való >családi* üveg ára $ korona, 3 kis, vagy 2 »Családi* üveg rendelésnél bementve utánvéttel küldjük. H H­Menyasszonyi kelengyék. Grünvald és Váhl saját készitményü fehérnemüek és vászon-áruk raktára. Különlegességek: blousok és pongyolákban. Budapest, IT., Váczi-utcza 26. szám. Telefon 98. «Az ösztön» szövege. Első felvonás. Doktor Bernon Jean villája, Párisban. Bernon orvostanár felesége Cecile, el­küldi a barátnőjét a fiatal D'Artenilhez, a férje volt asszisztenséhez, a ki egy szomszédos villában lakik, hogy válaszoljon egy szerelmes levelére. A barátnő visszajön és jelenti, hogy D'Artenil éjjel egy órakor a saját lakásán várta Cecilet, a kit külömben inkább szánalom, mint szere­lam köt a sorvadásban szenvedő fiatalemberhez. A közben mig igy tanakodnak, egy Lautriquet nevü magándetektív tudomására hozta Bernon­nak, hogy a felesége leveleket vált egy fiatal­emberrel és a tanár elhatározza, hogy Cecilet a feleségét falusi jószágára viszi, még pedig azonnal. Egy köztük lefolyó nagyobb jelenet után Cecil, a ki nem akar bucsu nélkül távozni az udvarlójától megüzenteti ennek, hogv nem mehet el hozzá, de éjfél után egy órakor ő jöjjön a lakására. Második felvonás. Történik uyyanott. D'Artenil a mondott időben csakugyan meg­jelenik Cecil hálószobájában. André, az orvos­tanár öcscse maga is doktor, megtudja, hogy a fiatalember a sógornőjénél időzik, heves szemrehányásokat tesz Cecil barátnőjének, Teréznek, a ki ezt a találkozást közvetittete, de hogy a bátyja nyugalmát megóvja, hallgatast fogad és közreműködik a veszedelem elhárítá­sában. A mig André virraszt a nagy erkélyes teremben, Jean Bernon váratlanul lejön hozzá az emeletről. Egy orvosi könyvet keres a kór­boneztan nagy lexikonát. Magával akarja vinni az útra és most emlékszik rá, hogy a könyvet a felesége hálószobájában felejtette. Be akar menni Ceciléhez. Ámde legnagyobb izgatottság­gal útját állja és azt mondja a bátyjának, hogy Cecil az imént ment ki a parkba. Jean Bernon erre szenvedélyesen kirohan a sötétségbe, hogy Cecilet megakadályozza a randevú megtartásá­ban. Ebben a perezben Cecil halotthalványan kilép a hálószobájából és kéztördelve kéri Andrét, segítsen a nála levő fiatal emberen, a ki eszméletlenül fekszik a földön. A mikor ugyanis megmondta neki, hogy ez a bucsu­csók és szerelemről köztük nem lehet szó, a a mellbeteg D'Artenielt vérhányás fogta el és ájultan esett össze. André bemegy a szobába és pár percznyi kinos várakozás utján kijön és igy szól: — Ezt a fiatal embert nem lehet elszállí­tani, mert tátongó sebe van a koponyáján. Cecile kétségbeesetten omlik egy karszékbe. Harmadik felvonás. Ugyanott. Jean Bernon félórai hajsza után visszajön és vallatóra fogja Cecilet. Tudni kivánja, hol van az a fiatal ember, mert a lakásán nem találta és most le akar számolni vele. Cecile először védi magái, megmagyarázza, mi okozts, hogy rokonszenvet érzett D'Arteuil iránt, a kinél kárpótlást kere­sett a férje tulrideg modoráért; de a kit nem akar soha igazán megajándékozni a szerelmé­vel; azután a férj erőszakos sürgetésére mégis kénytelen bevallani, hogy a fiatalember ott van a hálószobájában, de a legszánalomra méltóbb állapotban, félig haldokolva. Jein Bernon nekirohan az asszonynak, de André most közbelép és figyelmezteti a barátját, hogy brutális vadsággal ne gyalázza meg egész múltját és emelkedjék fel a humános orvos magaslatára egy gyógyítandó beteggel szemben. Jean kiparancsolja az asszonyt a szobából és Andrenak szenvedélyesen bizonyítja, hogy csak egy ösztön jogosult, a megtorlás ösztöne, mely a vetélytárs elpusztítására tör. Andre ezzel szemben a müveit és tudományos ember ösz­tönére apellál, a mely sokkal erösebb a primi­tiv ember nyers ösztöneinél. A mig igy vitáz­nak, Cecil újra megjelenik, esengve kéri majd a férjet, majd Andrét, hogy segítsenek a fiatal­emberen, a ki orvosi beavatkozás nélkül né­hány perez múlva halott. Jean Bernon irtóza­tos felindulással kiáltja, hogy gyógyítás helyett inkább saját kezével fojtja meg a vetélytársát és berohan a hálószobába. Néhány percznyi halálos, kinos csend a színpadon. Akkor Ber­non megjelent az ajtó küszöbén és fájdalmas szomorúsággal igy szól: — Hozzátok a műszereimet. Andre te is jöjj. Dolgoznunk kell. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko­zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, New­Yorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jelnw»< estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldu« jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stepboi son rendőrtanácsos szép lányával, Malóná"»»!, a kit teljesen meghódit s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság elosz­lik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó és arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ö halni kó szült. A new-yorki szemfüles, czéhbeli kol­dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító 1 szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotá­jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán, A gróf már hónapok óta szakított Koldus társaival s azok elől buj­kál, haza készül Európába, hogy örökre elte­messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társai 8 köztük a grófba halálosan szerelmes Je3sie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír­lapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap­ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Áz ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ő férje, a kit pillanatnyi fölhevü­lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsos nyaraiójában időzik leányával, Malónával és unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziőt is készíttet a gqpfnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­szerelő, a ki nem más, mint Karinszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vil­lanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ő fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, az anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. OSAN * legjobb vedőazer »zíjaak, fagakaak. Oaan~az«jvts I kor 7« f. Oaan-fogpor M fillér. TANNINGENE o korona. CUM ktMi 1 legkipróbaltabb szepitóazer • k. n r I • Baisftmin-s?,appan 60 f. Flitsch­Rózsateje ^ »IÍY^ Czerny ü. Antal Becaban, xvm., Carl Ludwig-Straaaa «. takUr mtadae aagyobb gyégrszertarban, drogariábaa, illatezertárban, stb. Árjegyzék Ingyaa.

Next

/
Thumbnails
Contents