MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-16 / 75. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 16. A Magyar Királyi Operaház-ban érdekes lesz Az afrikai nő szombati előadása, melyben Lunardi Giovanni hirneves olasz tenorista lép fel. A hét műsorán ezeken kivüi ma este Lakmé és vasárnap Tosca szerepel fErkel Sándor síremléke javára). — Feinhals Frigyes bajor kir. kamaraénekes lesz az Operaház legközelebbi vendége, Feinhals, a ki tudvalevőleg jelenleg a legkiválóbb Wagner-énekesek egyike, az Operaház-ban e hó 19 én, hétfőn, lép fel A nürnbergi mesterdalnokok Hans Sachs szerepében (bérletszünet) és 22-én, csütörtökön, A bolygó : hollandi czimszerepében (páratlan számú bér- j letfolyam). Mind a két előadásra már most j válthatók a jegyek felemelt helyárakon elővételi j dij nélkül a jegypénztárnál és a jegyirodákban. * A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton hires angol iró jut szóhoz. Valamennyi honfitársa között a legnagyobb, a legelmésebb: Wilde Oszkár, a kinek Egy jelentéktelen asszony czimü érdekes színmüve kerül először szinre. A premier-szinlapot, a melyen a Nemzeti Szinház művészeinek legjelesebbjeit látjuk felsorolva, itt adjuk: Egy jelentéktelen asszony. Szinmü 3 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította : Moly Tamás. Személyek: Lady Hunstanton Helvey L. Lady Caroline ... Rákosi Sz. Lady Stutfield - Nagy I. Mrs Allanbey Lánczy L Miss Hester Worsley Lenkey H. Mrs Arbuthnot Jászai M. Lord Illingworth Gál Sir John Pontrefact Horváth J. Lord Alfred Rafford Náday B. Mrs Kelwill Horváth Z. Doktor Daubeny Gabányi A. Gerald Arbuthnot Odry Inas- Narczisz Francis Abonyi Alice Demjén M. A rendkívül érdekes darabot vasárnap és jövő hétfőn megismétlik. • A Vigszinház-ban holnap, szombaton a Baccatat kerül ismét szinre. Helénet OóthnéKertész Ella, Róbertet Góth Sándor adja, Lebourg báró szerepét pedig ismét Hegedűs Gyula játssza, a ki tegnap tért vissza szabadságáról. Vasárnap délután a Sherlock Holmes kalandiai, este pedig A Nap hőse kerül szinre. * A Magyar Szinház mai ünnepi előadása egy anyagi és művészi tekintetben egyformán szerencsés sikernek kiváló bizonysága. A koldusgióf január 26-án, pénteken este került először szinre s hét héten át, összesen ötven estén mindenkor telt nézőtér közönsége szórakozott az érdekfeszítő történeten, a mely egyike az utóbbi évek legjobb operett-szövegeinek, s a mely a kaczagástól a könyhullatásig a legváltozatosabb hatást váltja ki a nézőből. A darab sikerének oszlopos erői: Ferenczy Károly, Botoss Endre, B. Szabó József, a hölgyek közül Beiki Lili, Kornai Berta és Örley Flóra, Tallián Anna s végül a kis Lakos Vilma a holnapi jubileumon is fellépnek, s a többi főszerep is elsőrendű kezekben lesz. Az ötvenedik estről szól Balla Ignájz beköszöntő verse A koldusinas is, a melyet Tallián Anna mond el a függöny előtt és a melyet mai számunkban közlünk; s ez est emlékének szól az igazgatóság ajándéka, a diszes album is. Ascher Leó dr., A koldusgröf zeneszerzője, a mai előadáson igazgatni fogja a zenekart. A jubileum után tovább folynak A koldusgróf sorozatos előadásai, s vasárnap meglesz a darab első délutáni előadása is, mérsékelt helyárak mellett. Holnap szombaton délután Fedák Sári föllépése teszi ünnepiessé a Magyat Szinház előadását. Szinrekerül a Loiti ezredesei s a kitűnő művésznő fogja játszani Lottit, a sanzonettet." * A Kirdlyszinház-nak ezt a hetét jubileum zárja le, a Helyreasszony huszonötödik előadása. A közönség rendkivüli érdeklődésének középpontjában Blaha Lujza asszony áll, a ki ragyogó művészetével ilyen ritka sikert szerzett egy népszínműnek. A jubiláris vasárnapi estére nagy ovácziók készülnek a művésznő számára, a ki kitűnő partnerével, Németh Józseffel a második felvonásban uj tréfás nótákat fog énekelni. A jövő hét keddjén egy különös érdekes repriz lesz: az eddig hetven előadást ért GülBabá-ban kezdi meg Fedák Sári újból a Királyszinház-ban föllépéseit. Alig hirdették meg ezt az előadást, a mely mint a bemutatóbérlet egyik estéje szerepel, s azóta oly nagyszámú előjegyzés történt Fedák Sári sorozatos föllépéseire is, hogy a népszerű darabnak ujabb hosszú pályafutását kétségtelenné teszi a közönség rendkivüli érdeklődése A Gül-Baba-estéket egy a magyar színpadokon teljesen példátlan jubileum: a János vitéz 300-ik előadása fogja követni, szintén Fedák Sárival, a ki azután uj szerepet fog kreálni: Don Czézár de Bazan-1 a hasonló czimü Dellinger-féle operettben, a mely előreláthatólag magyar nyelven is akkori sikert fog érni, mint annak idején a gyapju-utczai német színházban. A Don Czézár de Bazán után, a mely ritka hálás művészi feladattal foglalkoztatja Fedák Sárit, már csak egy újdonságot mutat be a Királyszinház, egy nagyszabású fővárosi látványosságot, a melyet Molná/ Ferencz irt. * A Népszínház közönségében megfokozódott az érdeklődés a Leányka-előadások iránt, mióta megtudták, hogy Fedák Sári csak hétfő estéig léphet fel a Verő-daljátékban a Népszinház-ban. Az utolsó Fedák- esték zsúfolt nézőterei tüntető lelkesedéssel tapsolják a nagy művésznőt egész darabon által s ugyanigy nagy tetszés honorálja a diadalmas pályafutásu, sikere teljességében lévő daljáték többi szereplőinek játékát, a pazar ragyogású díszleteket és jelmezeket. A Leányka sorozatos előadásai — Fedák Sári másirányu szerződéses kötelezettsége miatt — hétfő estéig (bezárólag) tartanak. — Teljesen készen várja a bemutatást a Népszínház legközelebbi újdonsága : A mádi zsidó czimü életkép, a melyet Guthi Soma, sok kaczagtató vidámságu színdarab szerzője irt. Derüsnél-derüsebb epizódok ékelődnek Guthi Soma emez életképének magyar irányzatú cselekményébe s az érdeklődést lebilincselő mese: egész sereg jó alakot visz a színpadra. Igy magát a közmondásbeli mádi ) zsidót, a szállóige kabai asszonyát, a lump jogász tipusát és kaczagtató exotikus figurákat. Rendkivül hatásosnak Ígérkezik ez életkép második felvonása, a mely Hoboken, amerikai kikötővárosban játszik. A darab kiállítása teljesen uj lesz s A mádi zsidó színes és szép díszletekkel kerül bemutatásra. A főszereplők ezek: Kovács Mihály, Petráss Sári, Kápolnai Irén, Szirmai Imre, Újvári Károly, Pázmán Ferencz, Kiss Mihály, Vágó Géza, Raskó Géza, Kenedich Kálmán, Pintér Imre, Siposné, F. Barcs Aranka és Bálint Béla. A koldusinas. — Balla Ignácz prológusa A koldusgróf mai ötvenedik előadása alkalmából előadja: Tallián Anna. — Inas vagyok a koldusok közt, A koldulás a kenyerem. De haj, azért a bút, a gondot Hírből is alig ismerem. 6 bár csupa rongy a koldusgunyám,, A szél elől el nem bújom: Ha be is fu egyik nyíláson, Ki is megy a másik lukon. Megszoktam én azt azelőtti öl, A mikor még rikkancs valék S rendkivüli külön kiadás: Volt nálam, vagy egész marék. De hajh, azóta koldus lettem, Koldusinas, ki kéreget, Mert elkoboztak engem is, mint A királysértő czikkeket. Inas vagyok a koldusok közt, De ha soká megy a darab: Az inasból legény lesz bizton S mester is tán, mihamarabb Imádkozom is minden este, Hogy hallgassák meg az egek S engedjék meg, hogy egyszer én is Koldusinasból — gróf legyek. Nem afféle újdonsült mágnás, Uj gróf, uj báró, főnemes, Nem Fehérváry termelése, Annak lenni nem érdemes. De vérbeli, igaz koldusgróf: És éppen itt, e színpadon! Es értem hulljon minden könnycsepp S értem legyen az izgalom. Értem, mint a Ferenczy úrért Kié e pompás czimszerep S akin, miként 6 akarja, Sírsz vagy nevetsz, szép hölgysereg. A ki a kis Lakos Vilmácskát Minden este megöleli . . . Ö, hogyha egyszer én is, én is .. , A szemem könnyel lesz tele! Talán a századik estén majd. . . Addig talán kikoldulom! De most az az egy bizonyos, még Inas vagyok, koldus soron. Leveszem hát ime fejemről A szurtos koldus kalapot, S megyek koldulni, megyek kérni — Adjatok, mit Isten adott! Megyek koldulni, megyek kérni, Szép, jó közönség, a — kegyed, Ne zárd el előlünk a szived S a kezed ölbe ne tegyed! Tapsolj nekünk! Töltsd meg színházunk, A mely ma este ünnepel! Kezdjük tehát a darabot most. Keidjük! Koldus szerencse fel! Színházi pletykák. Budapest, márczius 16. A czimek. — Ördögök, színészek és számok. — Régi dolog, hogy valamely darab sorsát nem egyszer a czime dönti el. A jó czim, mint a tapasztalás akárhányszor mutatja, már magában véve is félsikert jelent. Tudják ezt a szerzők és színházigazgatók egyaránt s igy csak természetes, hogy gyakran nagy gondokat szerez nekik a czimkérdés. Volt már eset rá, hogy szerző egy-egy hangzatos, csábitó czimhez irta meg a darabját, mint, a ki a talált gombhoz kabátot varr. A szinházak irodáiban nem egyszer többféle plakátot nyomatnak ki oróbaképen a legkülönbözőbb czimekkel és csak ezután határozzák meg, hogy az előadásra váró darabot milyen névre kereszteljék. A Vígszínház konyhájában is sok fejtörést okozott mostanában, hogy a legközelebbi újdonságnak, Shaw-drámájának, milyen czimet adjanak. Óriási tanácskozások folytak, a melyeken a szinház összes tagjai résztvettek, s miután egyik is, másik is mondott egy-egy ötletes czimet, végül abban állapodtak meg, hogy az újdonság czime ez lesz: „Az ördög czimborája". Tegnap este aztán, az egyik férfi-öltözőben éppen a darab-czimekről beszéltek a szinészek. Vendrei Ferencz elsorolta azokat a darabokat, a melyek czimében az „ördög" szó előfordul: Az ördög málkája, Az ördög pirulái, Ördög a földön, Ördög Róbert. És elmondott még egy egész sereget. Majd áttértek a szinekre. Győző Lajos azt állította, hogy nincs olyan szin, a mely valamely darabczimben elő ne fordulna. És nyomban kezdte bizonyítani: Sárga csikó, Kék asszony, Piros bugyelláris, Vörös talár, Fehér Anna, Fekete gyémántok. Vendrei egy ideig nyugodtan hallgatta, hogy ömlik a szó a kollégája szájából, de a mikor ez elhallgatott, hirtelen kiderült az arcza: — De egy szin még sincs egyetlen darabban sem! — Dehogy nincs! — Hát a lila? — Hogy ne volna! — kiáltotta Győző. — „Sámson és De-lila". Aztán folytatta: — Tudok olyan darabokat is, a melyek czimében minden szám megvan. ^ És újra kezdte: Egy szegény ifjú története, Két pisztoly, Három pár czipő, Négy évszak,