MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-15 / 74. szám

2 1906. márczius 10. Budapesti színpadok. Budapest, márczius 15. A Magyar Királyi Operaház-ban érdekes lesz Az afrikai nő szombati előadása, melyben Lunardi Giovanni hirneves olasz tenorista lép fel. A hét műsorán ezeken kivli! holnap este Lakmé és vasárnap Tosca szerepel {Erkel Sándor síremléke javára). * A Nemzeti Szinház-ban szombaton ismét angol iró jut szóhoz. Valamennyi honfitársa között a legnagyobb, a legelmésebb: Wilde Oszkár, a kinek Egy jelentéktelen asszony czimü érdekes színmüve kerül először szinre. A premier-szinlapot, a melyen a Nemzeti Szinház művészeinek legjelesebbjeit látjuk felsorolva, itt adjuk: Egy jelentéktelen asszony. Színmű 3 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította: Moly Tamás. Személyek: Lady Hunstanton Lady Caroline Lady Stutfield Mrs Allanbey Miss Hester Worsley Mrs Arbuthnot Lord Illingwortti .. Sir John Pontrefact... ... .. Lord Alfred Rafford Mrs Kelwill Doktor Daubeny Gerald Arbuthnot Inas Francis Alice A rendkívül érdekes jövő hétfőn megismétlik. Helvey L. Rákosi Sz Nagy 1 Lánczy I. Lenkey H. Jászai M. ' Gál Horváth J. ... .... Náday B Horváth Z. Gabányi Á. Odry Na

rczisz Abonyi Demjcn M. darabot vasárnap és A Vigszinház e heti műsorán az idei szeszon legnagyobb sikerű újdonságai szerepelnek és ezek közt A nap hősé-1, Kádelburgnak legutóbb zajos sikert aratott vígjátékát, még pénteken és jövő vasárnap este adják. Szombaton a Baccarat, vasárnap délután Sherlock Holmes kalandjai-t adják. * A Magyar Szinház-ban az igazi siker ünnepi pompájában fog lefolyni holnap, pénteken A koldusgróf ötvenedik előadása. A szinház ajándéka, a Koldusgtóf-album, a legfényesebb és legértékesebb emlék, a melyet a közönség valaha szinházi jubileum alkalmából Budapesten kapott. Külső boritékát a kis gróf (Lakos Vilmácska) képmása disziti, belül pedig hét szürke kartonra tett pompás fénykép található, Az emlékalbumot mindenki megkapja, a ki két jegyet, vagy egy páholyjegyet vált. Az est Balla ígnácznak, A koldusinas czimü alkalmi prológusával kezdődik, melyet Tallián Anna fog elmondani, majd a zenekarban megjelenik a zeneszerző, Ascher Leó dr. s vezeti az előadást. Ugy a szereplők, mint a szerző ünneplésére nagy előkészületek történtek. A darab különben az ötvenedik előadás után is állandóan műsoron marad s vasárnap, márcz. 18-án kétszer is szinrekerül, délután először mérsékelt helyárakkal. Márczius 17-én, szombaton délután Fedák Sári föllépése teszi ünnepiessé a Magyat Szinház előadását. Szinrekerül a Lolti ezredesei s a kitűnő művésznő fogja játszani Lottit, a sanzonettet. A színigazgatót ezúttal először Megyeri Dezső fogja játszani s ő rendezi a darabot is. Ez ünnepi előadásokra jegy már váltható a szinház pénztáránál és a Bárd czég jegyirodáiban. * A Királyszinház anyagi és erkölcsi sikerekben egyaránt gazdag idei szezónja a tavaszra és egyáltalán a nyári szünidőig változatosságban és érdekességben egyaránt kiváló programmot igér. Jubileumokkal és reprizekkel indul meg a most következő hét. A Helyreasszony nyitja meg a sort, a Kada Elek népszínműve ugyanis, a mely Blaha Lujza asszonynyal a czimszerepben állandóan zsúfolt házat vonz, vasátnap kerül szinre huszonötödször. A jövő hét keddjén pedig egy különös érdekes repriz lesz: az eddig hetven előadást ért GülBabá-ban kezdi meg Fedák Sári újból a Királyszinház-ban föllépéseit. Tegnap hirdették meg ezt az előadást, a mely mint a bemutatóbérlet egyik estéje szerepel, s azóta oly nagyszámú előjegyzés történt Fedák Sári sorozatos föllépéseire is, hogy a népszerű darabnak ujabb hosszú pályafutását kétségtelenné teszi a közönség rendkivüli érdeklődése. A Gül-Baba-estéket egy a magyar színpadokon teljesen példátlan jubileum: a János vitéz 300-ik előadása fogja követni, szintén Fedák Sárival, a ki azután uj szerepet fog kreálni: Don Czézár de Bazan-1 a hasonló czimü Dellinger-féle operettben, a mely előreláthatólag magyar nyelven is akkori sikert fog érni, mint annak idején a gyapju-utczai német szinházban. A Don Czézár de Bazán után, a mely ritka hálás művészi feladattal foglalkoztatja Fedák Sárit, már csak egy újdonságot mutat be a Királyszinház, egy nagyszabású fővárosi látványosságot, a melyet Molnát Ferencz irt. »• s A Népszínház-ban Fedák Sári, a ki a zsúfolt nézőteres LeanyAm-előadásokon estérőlestére ujabb diadalt arat január közepe óta, másirányu szerződéses kötelezettsége miatt már csak ezen a héten léphet fel a Verő-daljátékain; illetve: bucsufellépését hétfőn este tartja Teleki Margit szerepében. A Leányka sorozatos előadásai után Guthi Somának, sok és jelentős szinpadi siker részesének A mádi zsidó czimü életképét mutatja be a Népszínház. A népszerű szerzőnek ez a darabja a figyelmet lekötő mese foglalatjában a kivándorlás aktuális kérdésével foglalkozik, a mádi zsidóval szimbolizálván a kivándorlót. Az életkép czimszerepének személyesitője Kovács Mihály lesz, akin kivül Petráss Sári, Szirmai Imre, Raskó Géza, Újvári Károly, Vágó Géza és Kiss Mihály játszanak nagyobb szerepeket az érdeklődést állandóan fogva tartó újdonságban, a melynek zenéje Barna Izsónak a müve. Amellett, hogy hatásos, vidám és érzelmes jelenetek Ígérnek sikert a darabnak, pompásnál-pompásabb táncz-számok élénkítik a mese fejlődését. Igy: a közönség nagy tetszésére számithat a biack whitek nevü ausztráliai táncz, a melyet Kápolnai Irén és Szirmai Imre fognak előadni, Petráss Sári és Vágó Géza manéstáncza, Kápolnai Irén hollandi faczipős-tánca és Kovács Mihály meg Újvári Károly angol táncz-duettje. A Leányka sorozatos előadásai után kerül bemutatóra Guthi Soma uj darabja és pedig szines köntösben, uj díszletekkel és fényes jelmezekkel. Márczius i5-ike. — A színházak ünnepe. — Budapest, márczius 15. A főváros szinházai minden esztendőben megülték a szabadság újjászületésének évfordulóját. Hazafias tárgyú darabok, prologo'; és költemények hangzanak el márczius idusán a színházakban és a közönség lelkesedéssel hallgatja, élvezi azokat a szavakat és jeleneteket, a melyek lelkében eléje varázsolják a mult nagy személyeit. És ezen a napon megjelennek a szinházak nézőterén azok is, a kik külömben nem igen szoktak szinházba járni. Azok, a kik szemtanúi voltak a nemzeti újjászületésnek, a kik résztvettek a nemzeti küzdelmekben: a negyvennyolczas honvédek. A lengő, fehér szakállú hősöknek a szinházak ma még egész sorokat bocsájtanak rendelkezésre. S bizony könnyek 'peregnek végig orczáikon, emlékezve a régi, daliás időkre. A közönség pedig közrefogja ezeket a hajlott derekú, de egykor délczeg hősöket, a kik a vérük hullatásával szerezték meg utódaiknak a szabadságot és a szeretet minden jelévei halmozza el őket. Ma még sokan vannak, de hát az ember halandó és az ő számuk is, fájdalom, évről évre fogy. A Népszínház az ünnepi évfordulón premiert is ad; Dunai Károlynak egy hazafias drámáját mutatja be; czime: Mindnyájunknak el kell menni. . . A 48-as nagy napok eseményei folynak le az érdekes darabban. A dráma oly szép, oly megkapó, hogy nem fog letűnni a műsorról, hanem ifjúsági előadásban máskor is szinre kerül. Figaro. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 15. „Hunyadi László." — AM. Kir. Operaház mai jubiláris estéjéhez. — Nevezetes előadás van ma este az Opeiaház-ban, a nemzeti újjászületés nagy napjának ünnepén. Erkel Ferencz halhatatlan "dalműve, a Hunyadi László századszor kerül előadásra az Operaház mai színpadán. A jubiláris előadás alkalmából néhány adatot elevenítünk fel az első igazán magyar dalmű történetéből. A Hunyady László-1 tudvalevőleg 1844. január 27-ikén adták először a Nemzeti Szinház-ban; tizenkét évvel később: 1856 szeptember 6-ikán érte meg ott a századik előadást: az első előadás huszonötödik évfordulóját 1869 január hó 30-án ünnepeilék díszelőadással; a kétszázadik előadást 1874 február 20-án ugyancsak díszelőadással, a bemutató előadás ötvenedik évfordulóját 1894 január 27-én, ugyanakkor volt a dalmű 270 ik előadása; a 300-ik előadást 1898 szept. 30-án. A Nemzeti Színházban 233 szor adták, a napi bevételei a bérleti kvótán felül összesen 158.688 frt 18 krt tettek ki, a bevételi átlag 681 frt, mig az operaházi bevételek átlaga eddig 1600 koronára tehető. A bemutató előadás szereposztása ez volt: László—Havi, Ciliéi—Füredi, Hunyadi László —

Peez, mint vendég Mátyás—Éder Lujza, Rozgonyi—Egressy, Gara— Udvarhelyi, Mária—Molnár Leopoldina, Erzsébet—Schodelné. 1852 decz. 4-én Erkel Ferencz javára a következő uj szereposztással adták: László—Pessler, Hunyadi László —Mazzi, fAÁria—Leitner Paula (kinek ez volt első szinpadi kísérlete), Erzsébet—

Hassel-Barth asszony. Érdekes volt 1873 október 21-iki előadás is, ekkor Máriát Hauck Minnie énekelte, Erzsébetet Benza Ida, Lászlót—Steger, Hunyadi Lászlót Ellinger, Garát Maleczky. A M. Kir. Operaház-ban először adták 1885 február 19 én; ekkor Lászlót Pauli énekelte, Ciliéit Köszeghy, Hunyadi Lászlót Perotti, Mátyást Stoll Gizella, Rozgonyit Tallián, Garát Ney Dávid, Máriát Maleczkyné, Erzsébetet Wiltné. Ha végigtekintekintünk az egyes szereplőkön, ugy a következő neveken akad meg szemünk : a nevezetesebb Erzsébetek voltak: Schodelné, de la Giange Anna, Carrina k. a., Benza, Ida, Wiltné, Bianchy Bianka, Szilágyi Bella, Györgyné, Krammer Teréz; nevezetesebb Gara Máriák Hollóssy Kornélia, Lesnievszka Lujza, Destrée Artot asszony, Pauliné, Hauck Minnie, Nádayné, Maleczkyné, Bianchi Bianka, Ábrányiné, Sz. Bárdossy Ilona és Blätterbauer Gizella; a legjobb Hunyadi Lászlók Petz, Farkas, Fllinger, Stéger, Jekelfalusy, Pauli, Perotti, Hajós, Broulik és Arányi Dezső voltak; végül Gara szerepében Füredi, Benza, Odry és Ney Dávid jeleskedtek. A mü keletkezésének történetéből érdemesnek tartjuk feljegyezni a következő adatokat. Az 1842-ik év valamelyik tavaszi napján Erkel Ferencz a Kigyó-utczában találkozott Egressy Bénivel, a Báthory Mária szövegírójával, ki éppen egy uj librettót akart elvinni Baitay Andráshoz, a Nemzeti Szinház akkori igazgatójához. Ez a librettó került aztán Erkel Ferenczhez, a ki azonnal belefogott annak megzenésítésébe, hogy először is a negyedik felvonás megírásába fogott, mert annak drámai jelenései izgatták fel leginkább irói fantáziáját s csak azután tért át a mü expozicziójára s a többi felvonásra, hogy legkésőbben készült el a mü nyitánya, melyet csak egy évvel a bemutató után adlak elő, először nyilvánosan. Erzsébet nagy áriájának: a La Giangeáriának is van külön története. Mikor De la Grange Anna az Erzsébet szerepét tanulta, egyszer azt panaszolta Erkel-nek, hogy nincs a szerepben olyan koloratura ária, melyben énekművészeiét ragyogtathatná. Erkel elértette a czélzást és a művésznő kedvééri megkomponálta az e-moll áriát, mely az operairodalom egyik legnehezebb énekszáma, megirta pedig ezt az áriát a művésznőnek (az e-ig terjedő) fenomenális hangjára és remek staccatói és trilláira való tekintettel, ugy, hogy azóta csak