MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-14 / 73. szám

1906. inárczius 13. 7 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Romeo és Julia« szövege. Első felvonás. Verona terén, ahol szembenéz egymással a két ellenséges család: a Montague-ok és Capulet-ek háza, előbb szóharczba, majd fegyveres harczba keverednek a két ház szolgál Tybált és Romeo is a harczba keverednek, melyet Escalus fejedelem parancsszava szüntet meg. Romeo Capulet-ék egyik szolgájától meg­tudja, hogy estély lesz házukban, erre elhatározza, hogy álarcz alatt megjelenik barátaival a mulat­ságon, hogy ismeretlen szerelmesét: Júliát meg­láthassa. Második felvonás. Bál Capulet házában Romeo találkozik Júliával és mindketten tudo­mására jutnak annak, hogy szeretik egymást, holott nekik gyülölniök kellene egymást. A bál után, miután a vendégek eltávoztak, Romeo visszalopódzik az erkély alá, ahol megjelenik Julia. Örök szerelmet és hűséget fogadnak egy­másnak. Harmadik felvonás. Romeo felkeresi gyón­tatóját, Lőrincz barátot és megkéri, hogy eskesst meg őt Júliával titokban. Lőrincz érzi bár, hogj helytelenül cselekszik, de teljesiti kérelmüket hátha ezáltal sikerülend a két család között duló viszályokat és gyűlölséget kiegyenlíteni. Ugy is történik. Julia jő a dajkával és Lőrincz barát összeadja a szerelmeseket. Az esküvő után egy köztéren egy Montague-apródot ismét megtá­madnak a Capulet-ék. Mercutio jő, kihívóan bírálja a Capulet-ket, hogy egy gyermeket tá­madnak. Tybalt ellene tör, de midőn Romeo bejő, ahhoz fordul és őt gyalázza. Midőn Tybalt leszúrja Mercutiót, Romeo is kardra kel s a viadalban megöli Tybaltot. A herczeg éppen arra megy, Romeot rögtöni száműzetésre itéli. Romeo kétségbe van esve, nem bir távozni, nem képes elhagyni Júliát, kinek fivérét, Tybaltot megölte. Negyedik felvonás. Romeo Lőrincz barátnál rejtőzik, mielőtt a számkivetésbe menne Man­tuába, a dajka közvetítésével bejut Julia szobá­jába és ott töltik nászúk éjjelét. Azután elbú­csúznak. Julia atyja Romeo távozása után belép s tudatja, hogy Tybalt utolsó óhaját akarja tel­jesíteni, férjhez adni Júliát Páris grófhoz. Julia borzadva gondol a következő eseményekre, ellenkezni próbál, de az öreg Capulet nem tür ellentmondást. Julia erre Lőrincz atyát hivatja el, hozzá fordul tanácsért. Lőrincz cseppeket ad át neki, melyektől tetszhalott lesz három napra. Ha majd eltemetik, Lőrincz lemegy a sírboltba érette Rómeóval és elősegíti együttes megszökésüket. Julia beveszi a csöppeket és tetszhalottá lesz. Szülei és Páris gróf, mint halottat siratják és gyászolják. Ötödik felvonás. Romeo Mantuában értesül Júliája haláláról. A gyógyszerésztől mérget vásá­rol, hogy Julia sirján haljon meg. A Capulet-ék családi sírboltjába siet és mivel Lőrincz baráttal nem találkozott, itt beveszi a mérget De ekkor Julia fölébred. Romeo most megtudja a tény­állást, de már késő. A méreg hatni kezd. Romeo érzi, hogy halála közéig. Julia kiveszi tőrét és szivébe döfi, hogy együtt haljanak meg. Hülő ajkuk összeforr még egy csókban, s a kik nem tudtak egymással élni, legalább halálukban kgyesültek. A két ifjú halott fölött kibékül a nét ellenséges ház feje. «Az ösztön» szövege. Első felvonás. Doktor Bernon Jean villája, Párisban. Bernon orvostanár felesége Cecile, el­küldi a barátnőjét a fiatal D'Artenilhez, a férje volt asszisztenséhez, a ki egy szomszédos villában lakik, hogy válaszoljon egy szerelmes levelére. A barátnő visszajön és jelenti, hogy D'Artenil éjjel egy órakor a saját laká'sán várta Cecilet, a kit külömben inkább szánalom, mint szere­lem köt a sorvadásban szenvedő fiatalemberhez. A közben mig igy tanakodnak, egy Lautriquet nevü magándetektív tudomására hozta Bernon­nak, hogy a felesége leveleket vált egy fiatal­emberrel és a tanár elhatározza, hogy Cecilet a feleségét falusi jószágára viszi, még pedig azonnal. Egy köztük lefolyó nagyobb jelenet után Cecil, a. ki nem akar bucsu nélkül távozni az udvarlójától megüzenteti ennek, hogv nem mehet el hozzá, de éjfél után egy órakor ő jöjjön a lakására. SSKISPI Második felvonás. Történik uyyanott. D'Artenil a mondott időben csakugyan meg­jelenik Cecil hálószobájában. André, az orvos­tanár öcscse maga is doktor, megtudja, hogy a fiatalember a sógornőjénél időzik, heves szemrehányásokat tesz Cecil barátnőjének, Teréznek, a ki ezt a találkozást közvetittete, de hogy a bátyja nyugalmát megóvja, hallgatast fogad és közreműködik a veszedelem elhárítá­sában. A mig André virraszt a nagy erkélyes teremben, Jean Bernon váratlanul lejön hozzá az emeletről. Egy orvosi könyvet keres a kór­boncztan nagy lexikonát. Magával akarja vinni az útra és most emlékszik rá, hogy a könyvet a felesége hálószobájában felejtette. Be akar menni Ceciléhez. Ámde legnagyobb izgatottság­gal útját állja és azt mondja a bátyjának, hogy Cecil az imént ment ki a parkba. Jean Bernon erre szenvedélyesen kirohan a sötétségbe hogy Cecilet megakadályozza a randevú megtartásá­ban. Ebben a perczben Cecil halotthalványan kilép a hálószobájából és kéztördelve kéri Andrét, segítsen a nála levő fiatal emberen, a ki eszméletlenül fekszik a földön. A mikor ugyanis megmondta neki, hogy ez a bucsu­csók és szerelemről köztük nem lehet szó, a a mellbeteg D'Artenielt vérhányás fogta el és ájultan esett össze. André bemegy a szobába és pár percznyi kinos várakozás utján kijön és igy szól: — Ezt a fiatal embert nem lehet elszállí­tani, mert tátongó sebe van a koponyáján. Cecile kétségbeesetten omlik egy karszékbe. Harmadik felvonás. Ugyanott. Jean ßernon félórai hajsza után visszajön és vallatóra fogja Cecilet. Tudni kívánja, hol van az a fiatal ember, mert a lakásán nem találta és most le akar számolni vele. Cecile először védi magát, megmagyarázza, mi okozta, hogy rokonszenvet érzett D'Arteuil iránt, a kinél kárpótlást kere­sett a férje tulrideg modoráért; de a kit nem akar soha igazán megajándékozni a szerelmé­vel ; azután a férj erőszakos sürgetésére mégis kénytelen bevallani, hogy a fiatalember ott van a hálószobájában, de a legszánalomra méltóbb állapotban, félig haldokolva. Jem Bernon nekirohan &z asszonynak, de André most közbelép és figyelmezteti a barátját, hogy brutális vadsággal ne gyalázza meg egész múltját és emelkedjék fel a humános orvos magaslatára egy gyógyítandó beteggel szemben. Jean kiparancsolja az asszonyt a szobából és Andrenak szenvedélyesen bizonyítja, hogy csak egy ösztön jogosult, a megtorlás ösztöne, mely a vetélytárs elpusztítására tör. Andre ezzel szemben a müveit és tudományoi ember ösz­tönére apellál, a mely sokkal erösebb a primi­tiv ember nyers ösztöneinél. A mig igy vitáz­nak, Cecil újra megjelenik, esengve kéri majd a férjet, majd Andrét, hogy segítsenek a fiatal­emberen, a ki orvosi beavatkozás nélkül né­hány perez múlva halott. Jean Bernon irtóza­tos felindulással kiáltja, hogy gyógyítás helyett inkább saját kezével fojtja meg a vetélytársát és berohan a hálószobába. Néhány percznyi halálos, kinos csend a színpadon. Akkor Ber­non megjelent az ajtó küszöbén és fájdalmas szomorúsággal igy szól: — Hozzátok a műszereimet. Andre te is jöjj. Dolgoznunk kell. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körul 27. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kísérletezzen semmifele „írrel, hanem vegyen egy üveg Dr. Flesch-féle kösaevéiiy-szoszt mely crúzt, koszvényt, reumát, héz l Idh, hát és derékfájás hetek és Idbnk gyengesegél, ütés, eroltete's, rdndulds, ficzamo­ddsból sxdrmatő fájdalmakat és daganatokat bistosabban gyógyít mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt ésslelhetö, még a legregibh bajokníl is melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt Kiphitó a feltalálónál és egyedüli készítőnél DP. FL es eli Emil Magyar Korona gyógrizortíribin, ftyőr, Baross-nt 24. szám. Budapesti főraktár: Török JősBef gydgyBaertaraban Budapest, Király-u. 12 és .Opera" gyógytár, Andrássy-ut S«. Jljl decsiliteres üveg ára 8 korona. Huzamosabb használatra való »családié üveg ára 6 korona, 3 kis, vagy 8 vOsaládie üveg rendelésnél bensusetoe utánvéttel küldjük. MAGYAR SZÍNHÁZ. «A koldusgróf» szövege. I. felvonás. Karinsky Bogumil gróf eltéko­zolva óriási vagyonát, Amerikába jött, hogy utolsó néhány ezer forintjával ott próbáljon szerencsét. Ám dolgozni nem tud s tékozló természete az uj világ metropolisában, New­Yorkban se tagadja meg magát, két kézzel szórja pénzét, mely az utolsó garasig elfogyott. Utolsó napját éli a gróf, most elhatározta, hogy meghal, főbe lövi magát. De a halálos ut előtt is mulatni akar. Egy jótékony jeln«»* estélyre megy, helyzetéhez méltóan, koldn« jelmezben. Az estélyen megismerkedik Stephoi son rendőrtanácsos szép lányával. Malóná^al, a kit teljesen meghódít s a kibe belé szeret. A mulatságnak vége, a mulató társaság elosz­lik és Karinsky gróf az utcza padán készül a végzetes pisztolylövésre, miközben Malónáról ábrándozva elalszik. Egy haza igyekvő nagyobb társaság alvó koldusnak nézi a grófot s a föl­dön fekvő kalapjába nagy csomó bankó ós arany pénzt dob. A gróf fölébred, megtalálja a pénzt, melynek láttára fölébred benne az igazi vivőr s pillanat alatt elfelejti, hogy ő halni ké szült. Ä new-yorki szemfüles, czéhbeli kol­dusok azonban, mint hogy tanúi voltak az imént történteknek, a féle betolakodó koldusnak néz­vén a grófot, nyakon csipik s kényszeritik, hogy szervezett társaságukba lépjen, mire rövid habozás után, részben kényszer helyzetének részben Jeszie, a szép koldusleány csábító szavának engedve, a gróf fölcsap koldusnak. II. felvonás. Másfél év telt el a nevezetes éjszaka óta és Karinsky grófot, ki a nagyban űzött koldulásból meggazdagodott, saját palotá­jában látjuk viszont mint boldog férjet, felesége, a szép Malóna oldalán. A gróf már hónapok óta szakított l.oldus társaival s azok elől buj­kál, haza készül Európába, hogy örökre elte­messe koldus mestersége emlékeit. Koldus társai s köztük a grófba halálosan szerelmes Jessie, fölfedezik uj életében a grófot. Jessie bosszúra készül a gróf ellen s e czélból szövetkezik Malóna régi, de elutasított imádójával, a hír­lapíró : Jimmyvel, a kivel egy new-yorki lap­ban megíratja „a koldusgróf" históriáját. A grófnál nagy estély van és Jimmy a czikket az egész társaság előtt felolvassa. Az ujságezikk egyelőre nem közli ugyan a »koldusgróf« nevét, de Malona éles szeme a sápadt arczu gróf arczárói leolvassa a valót, kitalálja, hogy a koldusgróf az ö férje, a kit pillanatnyi fölhevü­lésében, keserűségében és a szégyentől mene­külni akarva, eltaszít, elűz magától. III. felvonás. Stephenson rendőrtanácsos nyaralójában időzik leányával, Malónával és unokájával, a kis Karinszky Bogumil gróffal, kinek ép ma van 5-ik születésnapja. Grófi unokájára büszke Stephenson nagyapó; estére nagy illuminácziót is készíttet a grófnak. Az illumináczió elkészítésére megérkezik a villanyos­szerelő, a ki nem más, mint Karmszky Bogumil gróf, az egykori «koldusgróf». A szegény vil­lanyosszerelő munkája közben találkozik a kis Bogumil gróffal, a kinek bájos fecsegéséből megtudja, hogy az ö fia. Az apa szivére szorítja gyermekét és Malóna a feleség, a;: anya, feledve a multat, szerelemmel borul gyer­meke apjának, imádott férjének keblére. Szinház után egy fél órára nézzük mej a Projectográf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. OSAN > legjobb vedöszer szájuk, (tflkuk Osan-ezéjviz 1 kor 7« f. Oean-fogpor 88 fillér. TANNINGENE Cm* kitltl a tagkipróbalUbb szepitőszer 9 k. _ , ' ; . Balsamin-szappan 60 f. Fritscii­nfPQfttQ jQ léle Napraforgó vi rag-Olaj Szap­nÜLjaiCJP pan 70 füler es 1 korona. Czerny J. Antal Becaban, XVIU., Carl Ludwig-Struae 8. Raktár minden nagyobb gyógyszertárban, drogériában, illatazertárban, stb. Árjegyzék ingyen.

Next

/
Thumbnails
Contents