MAGYAR SZÍNPAD 1906. március (9. évfolyam 60-90. sz.)

1906-03-14 / 73. szám

2 1906. márczius 10. M. KIR. OPERAHÁZ. „Teli Vilmos" szövege. Első felvonás. Bürglen. Uri kantonban. Tér a vierwaldstäti tó előtt Teli házával. Az összegyűlt földmives nép üdvözli a tavaszi reggelt; a tó felöl hallatszik a halász éneke, mely Teli és családja belépőjével egy kvartettet képez. Lakodalmi ünnepre készül és ősi szokás szerint a legöregebb polgár — Melchthal — áldja meg az ifjú párt és fohászkodik boldogságukért, valamint, hogy Arnold, fia is mielőbb a házasulok közt legyen. Melchthal a Teli hajlékába vonul vissza. Arnold dalban ad kifejezést bánatának. Egykor Gessler leányának, Matildnak az életét merítette meg és azóta kölcsönösen szeretik egymást, a mi Arnoldot arra késztelte, hogy bár forrón imádja hazáját, az ellenség zsoldjába álljon. Teli kérdőre vonja, miért akarta hajlékát elkerülni s Arnold bevallja szerencsétlen szerelmét. Teli a haza ügyének igyekszik Arnoldot megnyerni, mert, ha a sziv szeret is, meg kell minden honfinak hallani a haza hivő szózatát. Arnold megígéri, hogy feláldozza szerelmét hazája kedvéért. Pásztorok ünnepe. Dal és táncz. A kis fiuk czéllövészetében Teli fiacskája lesz a nyertes, Leuthold berohan; katonák üldözik; az egyik — a mint az üldözött lelkedezve meséli — eröszakot akart elkövetni leánya becsületén s ő azt menten leszúrta. Most a katonák üldözik s ő nem tudja hova meneküljön? A tó másik partjára, ha menekülhetne, biztonságban lehetne, de a kitörő rémes viharban senkisem vállalkozik, hogy csolnakában átvigye. A katonák már közelednek, a veszély pedig nőttön-nő, ekkor Teli ajánlkozik, hogy ö daczolva az üldözőkkel s a viharral, megmenti az üldözettet s átkel vele a túlsó partra. A zsoldosok megérkeznek Rudolf vezetése alatt, a ki dühös, hogy a nép ellene játszott s követelte, mondják meg, ki az a vakmerő, a ki az ö foglyukat védelmébe merte venni. Melchthal buzditja a népet, hogy el ne árulják az illető nevét semmi esetre sem. Rudolf vak dühében fogságra veti a tehetetlen aggot, felgyújtja a házakat, hogy az egész falun töltse ki a bosszúját azok helyett, kiket nem bírt elérni. Második felvonás. Erdő. Matild szándékosan elmarad kíséretétől; ide várja Arnoldot, a ki nemsoksra meg is érkezik. Arnold, hogy méltó legyen Matild szerelmére, harczi dicsőség után vágyik s a nagyvilágba akar indulni, hogy homlokán a babérral térjen vissza, vagy sohase lássa hazáját. Matild önfeledten kéri, hogy maradjon. Vagy ha a harcztéren küzd a babérért, ugy küzdjenek meg majd együtt száz akadálylyal is szerelmükért. Lépteket hallanak közeledni s Matild elsiet. Walter és Teli jönnek; utóbbi gúnyolja Arnold szerelmét; az haragra gyul s kijelenti, hogy neki ez ország nem hazája többé s minél előbb elhagyja a vidéket. Teli szemére hányja, hogy Gesslerért akar csatázni ő, kinek inkább gyűlölnie kellene vezérét és siratnia egy tiszta aggot. Arnold szivében szomorú sejtelme támad s nemsokára megtudja Telitől a rémes valót, hogy Gessler agg atyját meggyilkoltatta. Arnold megindultan jelenti ki, hogy mindenben csatlakozik a felkelőkhöz és bosszút fog állani atyja haláláért. Teli elvezeti a gyűlésre, hol mindnyájan találkozni fognak, kik az igaz ügyért harczolni készek s a kik őt könnyen megértik s »mig a hon szive vérzik, Helvécziára uj sors vár, vagy szabadság, vagy halál.« Harmadik felvonás. Nagy tér Altorfban, Gessler parancsára nagy ünnepélyt rendeztek : ma van éppen száz éve annak, hogy svájcziak osztrák iga alá kerültek s e napon szivük akaratának ellenére vigadniok kell a svájcziaknak. Férfikar Gesslert élteti. Nőikar Matildot dicséri. Egy magas póznára egy kalap van feltűzve, mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia, ha arra megy. Teli kis fiával Gemmivel arra halad s miután nem üdvözölte a kalapot, a katonák elfogják s Gessler elé viszik. Teli megtagadja a kalap előtt való meghajlásra nézve az engedelmet, Gessler minden fenyegetése daczára is. Teli inkább börtönbe viteti magát* de térdét a zsarnok előtt nem akarja meghajtani, bucsut vesz fiától, a kit hazaküld; Gessler azt is elfogatja s csak azzal a feltétellel igéri meg szabadonbocsáttatását, ha atyja, a ki kitűnő ijász, le tud lőni fia fejéről egy almát. Teli e feltételt teljesiti, de Gessler még sem adja vissza szabadságukat. Matild is megérkezik és kegyelmet akar Gesslertől kieszközölni, dé mindhiába, Gessler halállal fenyeget mindenkit, a ki csak mukkani vagy közeledni mer. Telit és fiát a katonák elviszik. Negyedik felvonás. Színhely mint az I. felvonásban. Hedvig busul, fél, hogy férjét és fiát örökre elvesztette. Matild visszahozza Gemmit, az anya öröme kimondhatatlan s még fokozódik, midőn meghallja, hogy férjének is sikerült megszabadulni és nemsokára itt lesz. Gemmi teljesiti apja parancsát, tüzet gyújt a hegyen, melyet a kantonokban meglássanak. Ez a jeladás a felkelésre. Teli csakugyan megérkezik. Gessler és a katonák nyomában vannak, de ő Gesslert íjjával lelövi. A felkelők kezdenek gyülekezni, élükön Arnolddal, a ki ujjongva öleli át az osztrák részről hozzájuk pártolt Matildot és lelkesen üdvözlik Matildot és lelkesen üdvözlik Telit, a haza megszabaditóját. Arnold örömmel jelentheti, hogy Altorf a felkelők kezében van már, a kényuralomnak vége. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „Helyreasssony" szövege. I. felvonás. Lófuttatás van Kecskemét határában. Megtudjuk, hogy Szüts Péter főbiró Hóka csikója nemrégiben világgá ment és bár egy aranyat igért a főbiró annak, a ki a ló nyomára vezeti: a kedvencz csikó csak nem került elő. A lovat Hajdár, őrző tatár lopta el és adta el egy tőzsérnek. Hajdár a futtatáson találkozik Pethő Miklós Bocskay-hajduval, a ki most tért haza a harczból szerelmes Katójához, a főbiró leányához. Hajdár régóta gyűlöli Miklóst, a ki Eger alatt a harezban elpáholta a tatárt és ezért rásüti a lólopás vádját. Miklósnál megtalálják annak a kendőnek a párját, a mely az eltűnt ló kantárára rá volt kötve és bárha Miklós e kendőt Katótól kapta szerelmi zálogul, mégis elfogják, hogy mint lókötő fölött ítélkezzenek felette a bírák. II. felvonás. Karáné, a város derék szakácsasszonya, a ki tudja, hogy Pethő Miklós ártatlanul ül a tömlöczben, elhatározza, hogy mindenáron kiszabadítja a legényt és szerelmes Katójához segiti. Bőszén Tamás udvarbíró őrizetére van bizva Pethő Miklós; Karáné addigaddig kérleli az udvarbirót, a ki a szép asszony körül legyeskedik, mig az beleegyezik, hogy szöktesse meg a börtönből az ártatlan rabot. Karáné ki is bocsátja börtönéből Pethő Miklóst, azonban az utczáu lefogják őt a főbiró emberei és visszaviszik börtönébe. III. felvonás. Katóka eszét megzavarják a borzasztó események. Készülnek az ítélethozatalra és várják a budai pasa érkezését. A törvénybirák összeülnek és kimondják a halálor ítéletet Pethő Miklós fejére. A budai basa ér kezése előtt azonban Karáné, a ki nem adott fel minden reményt, találkozik Igó tőzsérrel, a ki a lopott lovat a tatártól megvette. Miután megtudja tőle a lóvásárlás részleteit, a basa előtt leleplezi a tolvaj tatárt ós bebizonyítja Pethő Miklós ártatlanságát, Miklós dala észhez tériti Katókát, a szerelmesek egymáséi lesznek ős Karáné a szerelmes udvarbirónak lesz a felesége. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 28. VENDÉGLŐ m C ||SH & (a Nemzeti Szinház bérházában.) |§

| Esténkint Sovánka Nándor és Tóni m:iT.L ki a népszínházi versenyen 1-ső díjjal lett kitüntetve, HANGVERSENY». VIGSZQNHÁZ. »A Nap hőse« szövege. Első felvonás-. Bendler Hugó legénykorában oly jó viszonyban volt Cornero Lolával, egy spanyol tánczosnővel, hogy ez csak azzal a feltétellel engedte meg neki, hogy megnősüljön, ha az év egy napját vele fogja tölteni. Hugó persze nem is gondol arra, hogy igéretét beváltsa, de egyszer csak, a mint apósával az orfeumban ül, a színpadon megjelenik Lola, észreveszi imádóját és lekiált: „Itt van az én Emilem !" Lola ugyanis az ő imádóit Emilnek szokta hivni, hogy ne legyen kénytelen folyton uj névhez szokni. Hugó megrémül és ijedtében örömmel fogadja, hogy apósa, a kit Emilnek hivnak, magára veszi Lola kiáltását és odahaza kijelenti, hogy ö majd elmegy Lolához. Megbeszéli Hugóval, hogy majd egy sürgős naumburgi utazás ürügye alatt távoznak hazulról. Naumburgba azonban Hugó csak egyedül megy. Igen ám, de nem számítottak az anyós kémkedésére. Agáta asszony sejt valamit és kijelenti, hogy Hugó mehet Naumburgba, de az öregnek nem szabad elmennie. Már most Hugó kénytelen elmenni Lolához, mert különben botránytól kell tartania és azért rábírja barátját, Gernau Artúrt, hogy ő menjen 8endler Hugó neve alatt Naumbuigba és ha az asszonyok hozzá telefonálnának, a mint igérik, feleljen a Hugó nevében. Arról persze nem tud, hogy a felesége, a szép Tilly, egy következő vonattal szintén Naumburgba készül. Második felvonás. Lola ujjongva várja Hugót és lemond az előadásról. Hasztalan kérleli az imprezárió. Hugó csakugyan megjelenik, de azzal a szilárd szándékkal, hogy szilárd lesz és hü marad a feleségéhez. Lola mindent megtesz, bogy visszahódítsa, a mikor egyszer csak megjelenik az após, a ki valahogyan megszabadult hazulról. Hugó rémülten rejtőzik el egy takaró alá, hogy az apósa feL ne ismerje. Az após kezdi htditási kísérletét, de őt is elijeszti Barakov gróf, a Lola szörnyen féltékeny imádója. Ez a dühöngő gróf megcsípi Hugót, a kit Lola kínjában az ö partnerjének, tánezosnak mond. „Tessék tánczolni", parancsolja a gróf. Hugó kétsébeesetten tánczol, a mikor benyit az anyós, a ki azonban nem ismer rá a menekülő Hugóra és csak a férjét, az öreg Emilt fogja meg. Harmadik felvonás. Tilly kétségbeesetten beszéli el anyjának, hogy Naumburgban a szállodában benyitott abba a szobába, a hcl állítólag Bendler Hugó lakott, a félhomályban meg is csókolta és ekkor kisült, hogy valami idegen ember volt ott a Hugó neve alatt. Hugó, a ki az éjt kénytelen" volt a rendőrségnél tölteni, hazajön és össze-vissza hazudik az ő naumburgi élményeiről és a mikor a lapok jelentik, hogy Naumburgba épen a Nap szállodában tüz volt és a mentési munkálatoknál Bendler Hugó tüntette ki magát, Hugó ezt a dicsőséget is magára vállalja. Csak akkor rémül meg, a mikor Tilly elmondja haumburgi kalandját, hogy hát ott volt a szállodában. Most már mindent megvall és szentül fogadja, hogy sohasem sandit másfelé és ezt az Ígéretet annál könnyebb lesz megtartania, mert Lola végkép lemond róla. Szinház után egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-k irut 27. FŐVÁROSI ORFEUM. „Tarka Színpad" a Fővárosi Orfeumban. »A tzenzáozli«. Vígjáték egy feiyonásban. A ki ezt a francziából átdolgozott bámulatosan ügyes kis egyfelvonásost csak egyszer látja is, arról győződik meg, hogy mégis van még uj dolog a nap alatt. Egészen uj, soha még szinen nem szerepelt helyzetekbe sodorja az elmés franczia az ő alakjait. Például az egyik jelenetben egy törvényszéki elnök és egy ügyész majdnem könyörögve beszélnek rá valakit arra, hogy valami nagyobb szabású büntettet kövessen el. A cselekmény rendkívül ki van élvezve, még csak egy lépés és hihetetlenné válik az egész, mig igy újszerűen hat és rendkívül mulatságos. A darabban majdnem az egész szintársutat játszik. Szentes, Láng Etel és Mezei játsszák a térvényszéki elnököt, nejét és leányát, mindhárman kitűnő alakitást nyújtva. Baumann és Gyárfás két kitűnő kabinetalakitásban kaczagtatják a közönséget. Szendrei, Kis és Gömöri, valamint Nagylaki és Gálfalvi szintén jelesen állják meg a .darabban helyűket,