MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-04 / 4. szám

2 Budapesti színpadok. Budapest, január 4. A Magyai Kir. Operaház-ban ma, csütörtökön a Manón, szombaton az Istenek alkonya, vasárnap pedig az Ördög Róbert kerül szinre. * A Nemzeti Szinház az újév első hetére rendkívül változatosan állította össze műsorát; az Újházi Ede nagy ünneplésével bemutatott Lebonnard apó még pénteken kerül szinre, szombaton este pedig Gárdonyi Géza Annuská-ja éri meg 25-ik előadásának jubileumát. Szombaton délután Romeo és Julia, vasárnap délután pedig a Dolavai nábob leánya szerepel a műsoron. A Vígszínház újévi műsora is az annyira bevált változatos repertoire jegyében indul meg. A hét műsorán a szinház legerősebb három nagy vonzóerejü darabja váltakozik egymással; pénteken és jövő vasárnap este a zajos derültségek mellett bemutatott Dr. Klausz, ma, szombaton este és vasárnap délután a Dorrit kisasszony, szombat délután pedig a íerichó falai kerül szinre. * A Magyar Szinház Martos Ferencz és jacobi Victor: A legvitézebb huszár czimü nagy kiállitásos operettjében idei szezonjának alighanem legnagyobb vonzóerejü újdonságát találta meg, a mely jó hosszú időre le fogja magának kötni a műsort. A ragyogó kiállítású, mulatságos, szép zenéjü magyar énekes játék természetesen teljesen betölti a Magyar Szinház műsorát. Az igazgatóság a darab nagy személyzetére és kiállítására való tekintettel A legvitézebb huszár-1 a hét minden estéjére és az ünnepi délutánokra is kitűzte, s igy a darab minden este, szombaton és vasárnap pedig délután is szinre kerül, a mely alkalommal ez előadások közönségére valótekintettel a helyárak mérsékeltek. A Királyszinház diadalmas operettje, a Gül-Baba kedden este ért el első jubiláris előadásához. A Gül-Babá-nak az a rendkívüli sikere, a mely a magyar daljátékot bemutatása óta kiséri, estéről-estére fokozatosan nő és egyelőre beláthatatlan perspektívát nyit a darab jövőjére. A hét minden esti előadását természetesen kizárólag a Gül-Baba foglalja le. A délutáni előadások során a János vitéz-i adják szombaton, Vízkereszt délutánján és a jövő hét vasárnap délután, mindkétszer mérsékelt helyárakkal. * A Népszínház-ban holnáp, pénteken lesz elsőrangú szereposztásban az „üdvöske" reprize. Audran operettjének előadását premiérbérletben tartja a szinház s a szereposztás ez alkalommal a következő lesz: XVII. Loran fejedelem — Kovács Mihály, Fiametta — Ledofszky Gizella, Bettina pulykapásztorleány — Komlóssy Emma, Rokko bérlő — Kiss Mihály, Pippó birkás — Raskó Géza, Matheo korcsmáros — Újvári Károly, Fritellini herczeg — Pázmán Ferencz. Szombaton délután a Sárga csikó-1 és vasárnap délután Jeannette-1, utána pedig a Tündérlak Magyarhonban-i adják E két utóbbi délutáni előadás érdekességét Blaha Lujza fellépése növeli. A kulisszák mögül. Budapest, január 4. Fedák Sári vendégszereplése a Népszínházban. Január második felében a Leányka czimü uj magyar daljátékban — melynek zenéjét és szövegét Verő György, a tapasztalt színpadi szerző irta — kezdi meg Fedák Sári népszínházi vendégjátékát, mely az idei színházi évadnak főnevezetessége lesz. A művésznő már próbálja a számára irt főszerepet, a melyben bőséges alkalma lesz ugy előadásbeli, mint tánczmüvészetének ragyogtatására. A népszerű primadonna mostani párizsi útjából i magával hozta a szerephezj szükséges szebbnél- j szebb toilletteket s a szinház igazgatósága is ' rendkívül fényes kiállításról gondoskodik, hogy az uj darab sikere annál intenzivebbé tétessék. A közönség érdeklődése Fedák Sári mostani debütje és Verő György uj müvének bemutatója iránt, a Bob herczeg emlékezetes sikeréhez hasonló: még a premiér napját ki sem tűzhette az igazgatóság, s a páholyok legnagyobb részét előjegyzésben máris lefoglalta a közönség. * Reprizek a Király-színházban. Blaha Lujza asszony abból az alkalomból, hogy Kada Elek Helyre asszony czimü darabjában az idei szezón során vendégszerepelni fog a Királyszinhdz-ban, érdekes és kedveshangu levelet intézett Beöthy Lászlóhoz, a melyben megirja, hogy egészségi állapota nem engedi meg neki a sorozatos előadásokban való játszást s ezt szükségesnek látja jóeleve bejelenteni, nehogy majd az igazgatóság annak idején zavarba jöhessen a műsor összeállításánál. A Királyszinház igazgatósága kötelességszerű méltánylással fogadta a nagy művésznő bejelentését s már most igyekszik gondoskodni arról, hogy a „Helyreasszony" előadásaival egyidejülegérdekes és változatos műsorral élénkítse a szinház estéit s ehhez képest több reprizt is tervbe vett erre az alkalomra. A fölelevenítendő darabok sorában legnagyo'^b érdeklődésre tarthat számot a Rip van Winkle repiize, a czimszerepben Környey Bélával. Uj betanulásban kerül szinre Afőkonzul, Reinhardt operettje, a melynek főszerepeit Medgyaszay Vilmának és Sziklai Kornélnak szánta az igazgatóság. Ugyanekkor kerül fölelevenitésre Beöthy László Három Kázmér czimü énekes bohózata és valószinüleg ebben az időben lesz az Én, te, ő/-nek uj szereposztásban való előadása is. A Király-szinház szezónjának misodik fele tehát, a mint látjuk, nagyon érdekesnek ígérkezik. Színházi pletykák. Budapest, január 4. I. A polgármester udvarlója. Bressau Marcigny városkának a polgármestere, annak a franczia helységnek, a mely ben a Magyar Szinház teljes sikert ért újdonságának, A legvitézebb huszár-nak, cselekvénye lejátszódik, Ez a Bressau roppant mulatságos egy figura. A Ferenczy Károly kutyamosója mellett a Boross Endre pompás polgármestere kelti estéről-estére a legnagyobb kaczagásokat a Magyar Szinház nézőterén. A Martos-/acobiféle kitűnő daljáték közönsége alig tud betelni a^fioross-Bressau-jának mókáival. De hogyan írhattuk ez írásunk fölébe Bressau — udvarlója ? — kérdezhetik tőlünk. Hiszen Bressau, Marcigny polgármestere — férfi! Valóban az, de csak A legvitézebb huszár első és harmadik felvonásában, mert a második felvonásban magára ölti Des Tournelles marquise egyik legszebb ruháját, fekete női parókát tesz a fejére és igy lopózik be a Simonyihuszárok táborába. Boross Endrével — ebben a női kosztümben — tegnap mulatságos eset esett meg a Magyar Szinház kulisszái mögött, a női öltözők folyosójának egy sötét zugában. Ott álldogált, a második felvonás közben a jelenésére várva, a mikor egyszerre csak — se szó, se beszéd! — valaki háulról átölelte. A szinház egy ismert ifjú habitüéje volt, a ki a női öltözők tájékán egy kis cserkészésre indult. Boross megértette a helyzetet, rögtön annak magaslatára emelkedett és — nem fordult vissza. — Na, na! — sipitotta vékony, női hangon — Mit akar? Micsoda illetlenség! — Ugyan, ne affektáljon, kis fekete! Forduljon csak ide, hadd nézzem meg a lámpánál. Azt hiszem, magát még nem ismerem. — Menjen el — folytatta tovább női hangon Boross — nem fordulok vissza I Maga szemtelen 1 — Ugyan, ne izéljen! Kiván valamit ? Csak mondja bátran. Lehetek talán valamivel szolgálatára ? 1906. január 4. Boross, még mindig vékony hangon, szólott: — Tudja mit? Ha egy szívességet akar nekem tenni: zsiráljon nekem egy váltót a sárbogárdi takarékpénztárnál . . . Erre hirtelen megfordult és rendes, hangján szólt az elmúlt habitőéhez: — . . . tudnillik a magam és a feleségem aláírásán kivül, még egy aláírásra van szükségem ! . . . II. Zülfikár és a szerző. Zülfikár-ral, a Gül-Baba groteszk és ellenállhatatlanul mulatságos eunuchjával: Rátkai Mártonnal, furcsa dolog történt a mult hét hétfőjén, karácsony második napjának délutánján. Akkor tudvalévően darabváltozás volt a Király-Szinház-ban: A bolygó görög-öt — Fedák Sári lemondása miatt — levették a műsorról és helyette a Gül-Babá-1 adták. Rátkai Márton, a ki negyvennyolez órával azelőtt nősült meg, nem bírt tudomással erről a darabváltozásról és igy nem jelent meg délután az előadáson. Távollétét már csak az első felvonás kezdete előtt vette észre a rendező, a ki hirtelen, az utolsó perezben, a véletlenül jelenlévő Z. Molnát Lászlóval helyettesittette Rátkai.. Érte pedig lóhalálában stafétát küldtek a lakására, hogy legalább a második felvonásra érkezzék meg. Rátkait a küldöncz otthontalálta — hogy is ne: a mézes napokban! — és a fiatal művész kocsiba vágta magát és ugy rohant a színházhoz, a hol a második felvonás előtt át is vette a szerepét helyettesétől. De hát a ki elkésik egy előadásról: azt a színházi törvényszék megbünteti, még ha az a védelme is, hogy két nappal azelőtt nősült. Rátkai is busán számítgatta a minap a Király-Szinház társalgójában, hogy milyen büntetés fog a nyakába szakadni. — El vagyok készülve — mondotta a társalgó vendégeinek — a legrosszabbra! Még ha jól is bánik velem a szinházi törvényszék, rámsóznak legalább is egy negyedhavi gázsit I — Vigasztalódjék, kedves Rátkai — szólalt meg erre A bolygó görög librettistája — van valaki, a kinek többe kerül a Zsazsa multheti lemondása, mint önnek! — Hogy-hogy ? Ki az? — Én! — felelte keserű mosolylyal Pásztor Árpád. — Én ugyanis pont 150 korona büntetést fizetek az elmaradt előadásért. Ennyire becsülöm ugyanis az én — elmaradt tantiémemet I . . . Tartartn. Felvonásközben. Budapest, január 4. I. Mi az a „Kültelki herczegnö?" A Népszínház társalgójában kedves történetet beszélnek a Kültelki herczegnő-xe\ kapcsolatban. Egy jómódú s a vidéken lakó hitsorsos feljött a fővárosba, a fiát meglátogatni. A fiu elvitte az öreget a Népszinház-ba, a hol nagyokat kaczagott és még nagyobbakat tapsolt. Előadás után a fiu megkérdezte az apját: — No, szép volt? — Nagyon szép. — Jól mulatott ? — Nagyon jól! ... Csak azt nem tudom, hogy mi az a kültelki herczegnö? — Hogy mi az a kültelki ? ... Hát ... izé ... hát .. . azt csak tudja, hogy mi az a kültelek? — Hogyne tudnám 1 ... Ha adok neked Két hatost és azt mondok: menj a trafikba és hozzál két regalitast, akkor én téged — kültelek / .. . II. A nagy szerep. A Vígszínház legközelebbi újdonságában, A veréb-ben, óriási szerepe van Hegedűs Gyulának. A művész a minap próbára ment, az utczán összetalálkozott egy vidéki direktorral, a ki