MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-29 / 29. szám

2 1906. január 25. Budapesti színpadok. Bndapest, január 29. A Magyar Királyi Operaház-ban a héten hétszer lép fel vendégképen Pauwels D. hír­neves operaénekes és pedig kedden a Bajazzók­ban és szombaton a Hugonották- ban. Szerdán Jancsi és Juliska, csütörtökön Sába királynője, pénteken Figaro lakodalma és jövő vasárnap A czigánybúró kerül szinre rendkívüli bérlet­szünetben. * A Nemzeti Szinház csütörtökön mutatja be s pénteken és szombaton megismétli Pásztor Árpádnak az Alku, A biró és A két öreg czimü három egyfelvonásos darabját, melyekről mai lapunk egy külön czikke is szól. Hétfőn ifjú­sági előadásul, mérsékelt heiyárakkal A szerelem iskolája, kedden és vasárnap este Puttkay György nagysikerű vígjátéka a Vénusz, szerdán A hcl unatkoznak kerül szinre. Pénteken dél­után Killickrankie herczeg-eX és vasárnap dél­után Kata néni-t adják. • A Vígszínház-ban szerdán kerül bemutatóra Henri Bernstein: Baccarat czimü szinmüve, melyről mai lapunk egy külön czikkében bőven szólunk. Az érdekes újdonságot csütörtökön, pénteken és jövő vasárnap megismétlik. Hétfőn és szombaton a Veréb, kedden Dr. Klausz kerül szinre. Pénteken délután pedig Dorrit kis­asszony- t adják. * A Magyar Szinház egész heti műsorát a pénteken este szenzácziós sikerrel bemutatott A koldusgróf czimü operett tölti be, melynél sikerültebb alkotás már évtizedek óta nem került a bécsi operett-szinpadról hozzánk. A valóság­gal izgalmas érdekességü szövegkönyv a leg­nagyobb hatást váltja ki a közönségből s a szöveghez egészen méltó rendkívül dallamos és nagyon nagy népszerűségre igénynyel biró zene. A koldusgróf, előreláthatólag, az idei saison legnagyobb operett sikerei közé fog emelkedni s a zsúfolt házak szakadatlan hosszú sorát fogja eredményezni a Magyar Szinház-nak. Az előadás is, melynek középpontjában Ferenczi Károly, ez a zseniális, fiatal művész áll, egyike a legbrilliánsabbaknak. E héten három délutáni előadása lesz a Magyar Szinház-nak; csütör­tökön délután, ifjúsági előadáson, A csöppség, pénteken délutén a Drótostót és jövő vasárnap A legvitézebb huszár kerül szinre. • A Királyszinház- ban csütörtökön érdekes bemutató lesz, melyen Kada Elek Helyre-asszony énekes darabja kerül szinre Blaha Lujzával, mint vendéggel a czimszerepben. A nagy sikert igérő újdonságról mai lapunk egy külön czik­kében bővebben is szólunk. Az újdonság még pénteken, szombaton és vasárnap este kerül szinre. A hét többi estéjét és a két délutáni előadást (péntek és jövő vasárnap) a Gül-Baba tölti be, mely teljes mértékben gyakorolja von­zóerejét. « A Népszínház egész heti műsorát estéről­estére természetesen ismét Verő György Leányka czimü operettje tölti be, melynek czimszerepé­ben Fedák Sári arat zajos sikereket. A Leányka előadásai egyre táblás házak előtt folynak s valósággal versengés folyik a jegyekért. Ez a korszakos sikere a magyar daljátéknak előre­láthatólag erősen be fog húzódni a tavaszba, ugy, hogy a Népszínház még csak nem is gon­dol uj darab bemutatására. — A hét három délutáni előadása közül csütörtökön Dobó Katicza, pénteken a Koldusdiák, jövő vasárnap délután pedig a Kültelki herczegnö kerül szinre. A koldusgróf. — A sajtó birdlataibói. — Pesti Napló : Ez a librettó az embereket nemcsak érdekelte, de lebilincselte, figyelmüket elejétől végig ébren tartotta. A történet frappáns fordulatai izgatták a közönséget, a mely a harmadik felvonásban nem szégyelte, hogy meg van hatva, sőt könyeit sem rejte­gette. Nyert az ügye az olyan operettirónak, a ki egy estén mulattatja, kaczagtatja és megríkatja a közönsé­et Leon Viktor ma este nagy sikert ért a Magyar zinházban „A ko!dusgróf"-fal és a szöveg sikerében része volt a forditónak: Mérei Adolfnak is. Magyar Hírlap: A Magyar Szinház tegnap este izgató romantikával kedveskedett a publikumnak. ,A koldusgróf", Leon és Ascher, bécsi szerzők operettje, Bécsben óriáai sikert ért el s a szinház igazgatósága nem rosszul számított, a mikor megvette a darabot s szinre hozta. Mert a sujet színhelye, cselekménye, meséje minden modernség daczára oly exotikus, regé­nyes és szinszerü, a melynek kevés párját találjuk az ujabb operettlibretto-irodalomban. Magyarország: A Magyar Szinház uj operettje nagy sikert aratott tegnap este Ez a siker a második felvonás hatásos fináléja után vált nyilvánvalóvá és a harmadik felvonás kedves, megható jelenetei teljessé tették a sikert. Pesti Hirlap: E vázlatos szövegből is látható, hogy a darab egész terhét a gróf vitzi, a kinek hálás szerepét Ferenczy Károly nagy művészi erővel játsza meg, bizonyságul annak, hogy nemcsak komikumban, de drámai érzésekben is igen gazdag. Partnerei közül Kornai Berta a bohém Jessie szerepét, Berki Lili az arisztokrata Malona szerepét játszotta szép sikerrel. Boross Slippel szerepében csinált pompás kabinet­alakot, B. Szabó igen szépen énekelte Blackwall szer­kesztő keringöit, Újvári mint Stephenson, Orley Flóra mint a felesége járult az est sikeréhez. A legnagyobb taps mégis a legkisebb szereplőnek, a kis Lakos Vil­mának jutott, a ki valóságos csodagyermek. Budapest: Az erősen és főleg érzelmesen s hiva­tásosan megkonstruált romantikus mese érdeklődést keltő, mindvégig leköti a figyelmet s a mi ritka jó tulajdonság, a harmadik felvonása a legjobb. E felvo­nás idilli képe, a gyermekek játszadozó kara s a gyer­mek mint házastársakat összetűző kapocs, erős drámai hatásával a szivekbe markol. A közönség nagyon mele­gen fogadtaa darabot s a jelenlevő zeneszerzőt a sze­replökkel együtt számtalanszor hivta a lámpák elé. Nagy szeretettel és melegséggel tapsolt a kis Lakos Vilmának, a ki a gróffiucskát gyermekes bájjal játszotta. Budapesti Napló: A szereplők kitettek magukért s nagy kedvvel próbáltak egy nagy sikert biztosítani. A czimszerepben Ferenczy jeleskedett. Nagyon bájosak voltak Berky Lili és Kornai Berta. Mulatságos: Örley Flóra, Boross, Újvári. Általában ügyes minden szereplő. És nem kizárt dolog, hogy ez a darab sok házat fog csinálni. Friss Ujsájr: Pompás, kedves darabot mutattak be ma este a Magyar Színházban. „A koldusgróf" czimü operettet játszották először és az újdonság nagyon tetszett. A meséje kedves, sok vidámság van benne, tréfák, pompás jelenetek tarkítják és hatásosan simul a zenei részhez. Az érzelmes, nagyon tetszetős dalok vonzóereje a darabnak. A közönség sokat tapsolt, a színészek kitűnően játszottak. A polgár: Ascher Leó muzsikáján a „Kaiserstadt" keringő-stilusa vonul rajta végig. Csupa könnyed, édes, hol vidámságra hajló, de nem egészen vig, hol kese­rűre forduló, de nem egészen szomorú melódia, melyek hamarosan népszerűekké válhatnak, mert Ascher a leg­egyszerűbb és legkönnyebben megjegyezhető dallamok­kal dolgozik, az abszolút népszerűség jegyében. A kö­zönség melegen fogadta az újdonságot, s nyilt szinen és felvonásközökben bőségesen honorálta tapssal a szereplőket és a jelenlevő zeneszerzőt is. Egyetértés: E romantikus mesében Leon Viktor, a librettista a koldusok jól rajzolt, mulatságos epizód­alakjait ügyesen mozgatja. Ascher Leó zenéje amolyan telivér bécsi muzsika, éppen most időszerű farsangi tánczzene. A legközelebbi bálokban már ennek ütemeire fognak bosztonozni a párok. A jelenlévő szerző meg­lehetett elégedve a darab sikerével, a fogadtatással (a szereplőkkel együtt számtalanszor kihívták) és az elő­adással, mely egyike volt a legjobbaknak a Magyar Szinház ujabb előadásai közt. Független Magyarország : Föltétlenül nagy elis­meréssel kell megemlékezni Ascher Leóról, a zeneszer­zőről, a ki az est sikerének tetemes részét magának írhatja. A partitura véges-végig eleven, dallamos, szen­timentálizmusában is élvezetes, az egyes zeneszámok gyors népszerűségre számithatnak, a második felvonás fináléja pedig határozottan zenei érték. A kulisszák mögül. Budapest, január 29 I. Három egyfelvonásos. — A ,,Nemzeti Szinház" csütörtöki újdonsága. — A Nemzeti Szinház-ban e héten három egyfelvonásossal jelenik meg Pásztor Árpád. A három kis darab I. Alku. II. A bitó. III. A két öreg. Az Alku budapesti apróság. Tárgyát ismer­jük mindnyájan, személyei körülöttünk élnek s a ki annak a nagy, szürke városnak vala­melyik szegény bérházában lakott, bizonyára megfigyelte, hogy szűkös kereskedő, vagy szabócsaládok hogyan tartanak el orvos­növendékeket, filózoptereket, hogyan varr, dol­gozik értük a lány, hogy majdan, mikor elnyeri a diplomát, feleségül vegye. Ez az Alku tartalma. A lelkiháboru, melyet egy ilyen diplomás eladott férfi érez, mikor letette utolsó vizsgáját, a szomorú gyász, mely a szegény szabócsaládhoz költözik, mikor a fiu, ki előtt nyitva van a világ, otthagyja menyasz­szonyát s a férjre leső, diplomára leső apát, anyát. Az alku szinlapja a következő: Alku. Dráma egy felvonásban. Irta : Pásztor Árpád. JSzemélyek :| Láng, szabómester Molnár Lángné Vizváriné Emma, leányuk Delli E. Jób, orvosnövendék - Beregi| Miklós, a barátja Horváth Z. Kövi, vacsorarendezö Horváth J. Rózsi, cselédlány Demjén M. A biró színhelye a virágos, színes Itália, versekben is van irva s témája csak egy van': a szerelem. A XV. század festői viselete, vagy hatvan főnyi néma személyzet, erős drámai mese középpontján Márkus Emiliával, ki szép, bóditóan szép, s kinek módja lesz végigjátszani A bíró­ban a szerelem minden skáláját. A darab egy törvényszéki tárgyalás, melyben a biró tisztjét Gál tölti be. Ő lesz Márkus Emma partnere, valamint rendkívül érdekes lesz Ivánfi egy sima lépésű, korcstermetü kalmár szerepében. Palma (Márkus Emma) az ő felesége s őt csalja meg. Ä szerelem e játékában a negyedik szereplő Odry Árpád. Ennek a verses apróságnak a szinlapja: A bíró. Verses vígjáték egy felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Személyek: A podesta Gál Currado Cornaciini Ivánfi Palma, a felesége ... ... P. Márkus E. Pirro, jegyző Odry Tanácsurak, nép, alabardosok. Színhely Prato, idő |1590 körül. Mig az első darab szintere szomorú, szürke, ez szines. Hevesi Sándor, a rendező, különös gondot fordított csoportozataira és végjeleneteire s rendezésben kiváló munkát produkált. A harmadik egyfelvonásos a kis magyar mezőváros téli csöndjében játszik. Két öreg ember idillikus, derűs életéből van véve s ked­vesen állítja be az öregek mellé a féltékeny­kedő, évődő ifjúságot. A kis darab kiosztása a következő: Két öreg. Vígjáték egy felvonásban. Irta: Pásztor Árpád. Személyek: Az apa Gabányi Az anya Rákosi Sz. Rózsi, leányuk D. Ligeti J. Férje Dezső Cselédleány Keczeri I. Somló Sándor igazgató a három kis újdon­ságot elsőrangú szereposztásban hozza a közön­ség elé. Mindegeik más keret, más hangulat, más műfaj: egy estére mindenesetre változatos programm. Ügyel«. M. „Baccarat." — A Vígszínház szerdai újdonsága. — A Bernstein Henri nevét hamarosan meg­tanulta közönségünk. Després Suzanne társula­tának előadásában megismertük egyik régibb darabját, a Detour-1 és ha tudjuk, hogy a mióta a Detour-1 irta, már a Bercail-\a\ is nagy sikert ért el, a Rafale pedig nemcsak a saját sikerein tett tul, de egyáltalán a legnagyobb sikerek közt foglal helyet, a melyeket valaha franczia színpadon elértek, méltán várhatjuk nagy érdek­lődéssel ezt a darabot, a melyet most a Víg­színház hoz közönségünk elé. A magyar fordításban, a mely Góth Sán­dor munkája, a Rafale a Baccarat czimet kapta. Mert nagy szerepe van ennek a játéknak az izgalmas menetű cselekményben, a melyben viharzik az élet, zug a „rafale", az a szélroham, a mely mindent összedönt, elsöpör. Három hét óta délelőtt és délután folynak a próbák ebből az újdonságból. Góth Sándor, a ki a darabot rendezi, a maga lelkesedését átvitte kollégáira is, a kik az előadásban résztvesznek és tán még soha­sem tanultak újdonságot annyi szeretettel és annyira bizva a győzedelemben, mint a hogy a Baccarat szerdai bemutatójára készülnek. Góth-é a legnagyobb szerep. Egy párisi világfit ad, a ki előkelő és elegáns marad még a végveszélylyel szemben is. Párisban Dumény adta ezt a szerepet. Partnere a hősnő szerepé­ben Kertész Ella lesz, a kire oly súlyos feladat vár, a minő csak ritkán jut színésznő osztály­részéül. Igazi grandes-dame szerep, a melyért a Vígszínház bemutatója után az ország összes drámai szendéi vetélkedni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents