MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-24 / 24. szám

203 190 6. január 2 2. Budapesti színpadok. Budapest, január 24 A Magyar Királyi Operaház-ban csütörtö­kön újra a Manon, az idei szezon nagysikerű újdonsága van műsoron; szombaton a Don Juan-t, vasárnap a Varázsfuvolá-1 adják. * A Nemzeti Szinház e heti műsorán a szin­ház legválogatottabb repertoir-darabjai szere­pelnek. Kétszer ismételik meg és pedig vasár­napon este Ruitkay Györgynek nagysikerű víg­játékát, a Vénusz-1, a melyet a sajtó osztatlan tetszéssel fogadott. Holnap, csütörtökön Lebon­nard apó, pénteken A párbai, szombaton Ifjú­ságunk és vasárnap délután 4 nagymama kerül szinre. * A Vígszínház-ban Després Suzanne mai bucsufellépése után a hét többi estéjét az idei szezón legnagyobb sikert ért darabjai töl­tik ki. Csütörtökön este és vasárnap délután a Donit kisasszony, pénteken és vasárnap este A veréb, szombaton pedig Jericho falai kerül szinre. * A Magyar Szinház igazgatóságát értesítette Ascher Leó, A koldusgróf zeneszerzője, hogy a pénteki bemutatóra Budapestre jön. Ascher uj ember az operettszerzők sorában, s ez első színpadi sikere. Zenéjéből népszerűnek Ígérke­zik a gróf belépője, a koldusdal, a Malona­keringő, a melyet B. Szabó József a budoár­dal, a melyet Kornai Beita énekel, két játék­együttes, a harmadik felvonásban a rendőrfőnök és a gróf kettőse az öt éves kis Bogumillal és mindenekfölött a második felvonás hatalmas fináléja, a hol a szöveg hatásait az erővel tel­jes zene is fokozza. Az újdonságot, a melyből az utolsó főpróbák folynak, Mérei Adolf fordí­totta. A pénteki előadás a bemutató-bérlet ötödik újdonsága. — Martos Ferencz és Jacobi Viktor énekes játéka A legvitézebb huszár a héten még háromszor kerül szinre a Magyar Szinház-ban. Vasárnap délután ismét A leg­vitézebb huszár-1 adják mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház jubiláris előadása, a Gül­Baba 50-ik előadása, a mely pénteken, január 26-án lesz: erősen foglalkoztatja a közönséget és a színházat. A nagy sikereknek e két ténye­zője : szinház és közönség, méltón készül meg­ünnepelni a nevezetes napot, a melyen második jubileumát éri meg Huszka Jenő és Martos Ferencz bájos magyar daljátéka. A Gül-Baba a hét minden estéjén szinrekerülve, vasárnap két­szer is, kezdi meg útját a századik előadás felé. — A Gül-Baba sorozatos előadásainak befeje­zése után, a melynek határnapját a darab egyre­tartó sikere miatt ma még nem lehet megálla­pítani, a magyar énekes színjátszás büszkesége: Blaháné fog a Királyszinház-ban uj szerepet kreálni. Négy-öt esztendeje már, hogy Blaháné uj darabban, uj szerepet nem mutatott be a budapesti közönségnek, a mi magában szen­záczióssá teszi Kada Elek Helyre-asszony czimü kecskeméti történetét, a melyben a nagy mű­vésznő Kaiánét, Kecskemét város hivatalos szakácsasszonyát fogja játszani. * A Népszinház-ban a Leányka előadásai iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, mely a színházak történetében majdnem páratlan. Az eddigi összes előadásokra az összes jegyek el­keltek s esténként ott szerepel a pénztár előtt az igazi siker legbiztosabb jelekép a minden jegy elkeltét hirdető tábla. A hétfői rend­szerint kedvezőtlen színházi nap és az ugyan­csak a pénztár elé kitett tábla daczára oly nagy volt a szinház előtt a tolongás, hogy lovasrendőröknek kellett a pénztár előtt rendet csinálni s miután számosan üzérkednek a szin­ház jegyeivel, az igazgatóság felkérésére a VIII. kerületi kapitányság megtette az intézkedéseket az agiotage megszüntetésére. A Leányka ezen a héten esténként szinrekerül Fedák Sárival mint vendéggel a női főszerepben s jegyek a Népszínház pénztárain kirül a fővárosi jegy­irodákban is válthatók. A holnapi, csütörtöki ifjúsági előadás érdekessége Blaha Lujza asz­szony vendégfellépésén kivül maga a kitűzött darab is, mert Sardou: Szókimondó asszonysága ezúttal először kerül szinre tetemesen mérsékelt árak meliett. A hét másik mérsékelt áru elő­adása vasárnap délután lesz, a mikor Tóth Kálmánnak rég pihentetett történeti népszín­műve : Dobó Katicza vagy Az egri szép napok kerül felújításra teljesen uj betanulással a fősze­repekben Petráss Sári, Szirmai, Pintér, Kassai, Lubinszky és Huszár-ral. A kulisszák mögül. Budapest, január 24. I. „A koldusgróf." — A „Magyar Szinház" próbáiról. — Hétfő óta főpróbák vannak délelőttönként a Magyar Szinház-ban, pedig az újdonság, melyre készülnek csak pénteken este kerül a közönség elé. Dehát A koldusgróf — különösen szöve­gileg — olyan operett, melylyel egy ambiczió­zus szinház a premier előtt öt nappal kell, hogy teljesen készen legyen. És készen is van. Alkalmunk volt tegnap az újdonság próbáját végighallgatni és az már most is egy teljes és hozzá kell tennünk: tökéletes előadás képét nyújtotta. Nem csoda, hogy a Magyar Szinház veze­tősége és művészgárdája i.yen rendkívüli buz­galommal és szeretettel készül A koldusgróf méltó bemutatójára. Ez a bemutató valóban szenzácziónak Ígér­kezik, egyszerűen abból az okból, hogy a buda­pesti közönségnek eddigelé egy ilyenfajta operett­produkcziót még nem nyújtottak. León Viktor, a ki A diótostót szövegével nevét ismertté tette a budapesti színházi közönség előtt, valósággal uj színpadi műfajt teremtett meg A koldusgtóf librettójával. Megteremtette a drámai operettet. Irt egy olyan szöveget, mely elejétől végig nemcsak érdekes, de érdekfeszítő, egyenesen izgalmas. Az idegekre, a szivre és az- értelemre hat. És — a mi a legfontosabb — uj, teljesen uj és rendkívüli. Csak az élet produkálhat olyan különösséget, mint a milyen A koldusgróf cso­dálatos cselekvényének a magja és csak a leg­modernebb: az amerikai élet. A közönséget meg fogja lepni, meg fogja döbbenteni, izgatni fogja a színpadon lejátszódó dráma és közben fel fogja üdíteni, mulattatni és szórakoztatni fogja az Ascher Leo kedves, gondtalan, könnyüvérü muzsikája, mely oly pompásan illusztrálja a librettó vidám és derűs helyzeteit. Egy olyan szerep a középpontja a Magyar Szinház pénteki újdonságának, a milyet — bát­ran merjük állítani — operett-szinész még soha­sem játszott magyar színpadon. Egész művészt kiván ez a szerep, olyan művészt, a kinek talen­tuma átfogja az alakító művészet legszélesebb skáláját: a mély és megrázó drámaiságot és a groteszk komikumot. Ferenczy Károlyra bizta a szinház ezt a ropoant feladatot és a mint mi a próbán láttunk: a lehető legszerenésésebben osztották ki a szerepet. A koldusgróf szerepé­ben Ferenczy Károly igen nagy meglepetést fog szerezni a budapesti közönségnek. Egyébként is mintaszerűnek ígérkezik A koldusgróf előadása. Pompás, valósággal egyéni­ségére szabott szerephez jutott Kornai Berta, a ki egy kolduskisasszonyt játszik, kitűnő lesz a koldusok elnökének kaczagtató, komikus szere­pében Boross Endre, a rendőrfőnök mulatságos szerepe Ujváti-nak jutott és Betky Liliben finom értelmezőre talál a koldusgróf feleségének sze­repe. Végül egy pompás gyermekszerep is van a darabban, a kis Bogumil szerepe, melyre a kis csodatánczosnőt: Lakos Vilmát szerződtette a szinház. Ez az apróság a harmadik felvonás­ban egy olyan tánczos és énekes duettet ad elő Ferenczy-ve\, hogy arról beszélni fognak város­szerte. Miae. II. A „Gül-Baba" ötvenedszer. — Előkészületek a jubileumra. — Az ötvenedik előadás olyan jubileum, a melyre már érdemes előkészületeket tenni. Érdemes a színháznak is, a mely különös­képen a rendes hétköznapi előadástól eltérő módon kívánja meghálálni a közönségnek, hogy darabját ilyen nagy sikerhez segítette; érdemes a közönségnek is, a mely tudomást szerezvén, hogy a jubiláris estén rendkívüli és nem min­dennapos látványosságokban és meglepetésekben lesz része, ugy készül elő a nevezetes estre, hogy idejekorán gondoskodik a jegyéről, nehogy lemaradjon a színházi eseményről. A Gül-Baba pénteki jubiláris előadására készül, tehát a Királyszinház is és a budapesti közönség is. A színházban készülnek a friss kosztümök, melyek az ötvenedik estén ugyanolyan ragyogóvá és színessé fogják tenni a színpadot, mint a milyen a premier estéjén volt; készülnek az uj rózsatők is, melyek Gül-Baba csodás rózsa­kertjét megújhodva fogják elénk állítani. Lesz a rózsakertnek egy különös látványossága is a jubiláris estén: egy sereg élő rózsa, melyek bóditó illatot fognak árasztani. Különben is rózsás est lesz a Királyszinház pénteki estéje, nemcsak az elégedett szerzők, de a közönség számára is. Minden egyes hölgyvendége a jubi­láris estének kap egy rózsát ajándékot, egy roppant ügyesen kieszelt emléket, a melybe egy szál élő rózsa lesz illesztve. Ezenkívül prológot is kap a közönség. Martos Ferencz, a Gül-Baba kitűnő szöveg­írója, irta ezt a poétikus, kedves beköszöntőt, melyet a játék elején három rózsa fog előadni. De lesz még más meglepetés is, olyan, a melyet éppen a természeténél fogva nem szabad előre elárulnunk, mert hiszen akkor nem volna meg­lepetés. Egyszóval: a szinház a maga részéről külö­nös fényt fog adni ennek a nevezetes jubiláris estének, a melyhez a Martos és Huszka pompás daljáték oly megérdemelt nagy siker révén jut el. A közönség pedig szintén ünnepelni fog legfőképen azzal, hogy ez estén is, mint addig negyvenkilenczszer, zsúfolásig megtölti a Király­szinház nézőterét, hogy elismerésével adózzon a szerzőknek, a szereplőknek és a színháznak a mindenképen sikerült, elsőrangú színpadi mü produkálásáért. Biberach. Szinházi pletykák. Budapest, január 24. Fedák Sári a kulisszák mögött. — A „ Leányka' előadása közben. — Nem frázis ez, de mennyivel irigylésre­méltóbbak az igazi koronás királynőknél a színpadi királynők. A népszerűségük okvetlenül nagyobb és milyen boldogító, felemelő tudat r hogy kivülök senki sincsen, a ki oly igazán lángoló lelkesedést, megható szeretetet tudna ki­váltani az emberek szivéből, mint épen ők, a kulisszák e koronásai. A közönség érdeklődését elsősorban ők kötik le maguknak; ők azok, a kik egy-egy alakításukkal újra meg újra lázba tudják ejteni az embereket; ők, csak ők azok, a kik igazán uralkodnak, mert a sziveken ural­kodnak. Hányan vannak emberek, a kiknek az az egyetlen óhajtásuk, hogy ha csak lopva, titokban, legalább egyszer a ruhájukat érint­hessék! Hány férfinak a bálványai és hány nő vallaná magát akkor a legboidogabbnak, ha hozzájuk hasonló lehetne. A közönség legnagyobb része csak a mű­vészete révén, a nézőtéren ülve, a színpadról ismeri a színpadi királynőket. Rendkívül érdekes azonban és a közönsé­get bizonyosan a legnagyobb mértékben érdekli az a kérdés: vájjon milyen lehet Fedák Sári a magánéletben, milyen lehet a kulisszák mögött? Istenem, hát ott is csak Fedák Sári. A milyen művészi a színpadon, olyan emberi a kulisszák mögött. Csakhogy, a mig a színpadon a zsenijével gyönyörködtet, addig a színfalak mögött az ő páratlan szeretetreméltóságával,

Next

/
Thumbnails
Contents