MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-17 / 17. szám

Budapesti színpadok. Budapest, január 17. A Magy. Kir. Operaház e heti műsorát két vendégjáték élénkíti; ma este a Varázsfuvolában (ifjúsági előadás, mérsékelt helyárakkal) May Kornélia, jövő vasárnap pedig Tannhäuserben Oberstätiei Edgárt, hírneves német operaénekes lép fel. Holnap, csütörtökön a Bohémélet-e\, pénteken Siegfriedet és szombaton Sába királynőjét adják. A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Rutkay Györgynek: a Sötétség jeles szerzőjének, Vénusz czimü uj vígjátékát, melynek előadása elé nagy érdeklődéssel néz a közönség. A zajos sikert igérő újdonság szombaton és vasárnap kerül ismétlésre. A premier szinlapja a következő: Vénusz. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Ruttkay György. Személyek: Báró Karády Béla, szobrász ... ... Dezső Kasznár Andor, iró Császár Bántelky Ádám, országgy. képviselő Gál Iza, a felesége Lánczy 1. Gáthy Erna - P- Márkus E. Gombay Gábor, földbirtokos Gabányi Zsuzsi, a felesége ... vizváriné Éviké, leányuk D. Ligeti J. Vigh Muki .•_ Rózsahegyi Puntofranco Náday F. József, komornyik Horváth J. Történik Budapesten, ma, az I. és III. felvonás Karády műtermében, a II. felvonás Bántelkyéknél. A hét műsorán ma este a Boszorkány, csütörtökön Lebonnaid apó és jövő vasárnap délután Fedóra szerepel. * A Vígszínház e heti műsorán Louis Artusnek péntek este zajos tetszés mellett bemutatóra került a Veréb czimü vígjátéka a következő napokon szerepel: ma este, pénteken és jövő vasárnap este. Holnap, csütörtökön, Jerichó falai, szombaton Dorrit kisasszony és jövő vasárnap délután Dr. Klausz kerül szinre. — Després Suzanne, a ki hétfőn, e hó 22-én kezdi meg vendégszereplését a Détour czimü drámában, Anfome-szinházában és a Gymnase-ban oly feltűnést keltett, hogy diadalmasan vonulhatott be a Comédie Fraugaise-hoz. A modern franczia szinjátszás össze van forrva Suzanne Després nevével, a melyet méltán emlegetnek együtt Duse Eleonóráéval. Legjobb szerepeiben nyújt majd alkalmat közönségünKnek, hogy e kitűnő hirnév jogosultságáról meggyőződjék, a mi annál örvendetesebb alkalom, mert a világhírű művésznő, eltérően a körutazó nagy színésznők rendes szokásától, már most fiatalságának teljében lép a müveit külföld elé. Programmja is olyan, a mely társulatának vendégszereplését irodalmi és művészi szempontból egyaránt elsőrendű eseménynyé teszi. * A Magyar Színházban a héten ismét A legvitézebb huszár előadásai töltik be a műsort. Martos és Jacobi nagy népszerüségü operettje már szombaton, tehát a bemutatótól számított alig három hét alatt éri el a huszonötödik előadását és a jelek után itélve, még sok ilyen jubiláris előadásra lehet számítani. A legvitézebb huszár a jövő vasárnap délután is szinrekerül Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Holnap, csütörtökön délután először játszszák az ifjúságnak A csöppséget, Fényes Samu magyar vígjátékát. Az előadásnak két uj szereplője lesz: a csöppséget Tallián Anna, Jutkát Szentgyörgyi Mária fogja játszani. Az ifjúsági előadás helyárai rendkívül mérsékeltek. Este A legvitézebb huszár kerül szinre. * A Királyszinház egész heti műsorát estérőlestére a Gül-Baba tölti be, a mely most már diadalmasan közeledik második jubileumához, vagyis az ötvenedik előadáshoz. Martos és Huszka nagysikerű énekes színjátéka, a mely állandóan teli házakkal immár 40-szer kerül szinre, vasárnapon délután és este is zsúfolásig töltötte meg a Királyszinház nézőterét. A közönség rengeteg kaczagott Sziklay kifogyhatatlan ötletein, megismételtette Szentgyörgyi Lenne tánczát és sokat tapsolt Németh Józsefnek és Kazal Birinek is. A darab esténként szinrekerül a bemutató-előadás kipróbált szereposztásában. Vasárnap délután a János vitéz-1 adják. * A Népszínház-ban ma este kerül bemutatóra Verő György: Leányka czimü daljátéka, Fedák Sárival a női főszerepben. A kulisszák mögül Budapest, január 17. Fedák Sári a „Leánykádban - A „Népszínház" mai bemutatójához. — Hetekig tartott, a mig teljesen megérett az a gyümölcs, a melyet, mint valami ritka, csemegét ma este tálalnak először a Népszínház közönsége elé. Szigorúan zárt ajtók mögött folytak a Leányka próbái, a melyeken a kulisszavilág legbenfentesebbjei sem jelenhettek meg. A rendes színházi szokástól eltérően a főpróba szintén nem volt nyilvános és nem hivták meg a sajtó képviselőit sem, mert — a hogy a Leányka szerzője magát kifejezte, — nem akarták a konyhába bevezetni a vendéget, a kit csak a lakomára invitáltak meg. Vidor igazgató szeretetreméltó előzékenysége folytán éppen csak nekünk jutott a szerencse részül, hogy betekintsünk a féltve őrzött konyhába és lássuk, hogy a sok szakács: a szerző, rendező, igazgató és különösen a vendégmüvésznő, a többi kuktával, mennyi leleményességgel tette napról-napra izletesebbé azt a mindenképen specziális étket, a melyet a premiertálczán ma este kap a publikum. És napról-napra látva a lázas készülődést, látva mint válik a Fedák Sári zseniális művészete révén plasztikusan tökéletessé a színpadon Teleky Margit, a Versaillesben nevelkedett magyar főurileány szerepe, tisztában vagyunk vele, hogy Fedák Sári megint lázba fogja ejteni az ő nagy publikumát.) Ezt a rendkívüli lázas munkát állandóan a jókedv szülte sok epizód tette könnyűvé. Ha egy-egy felvonás fináléja után lebocsájtották a függönyt, Fedák Sári kiment az egyik földszinti prosczenium páholyba, a hol minden alkalommal ott)volt az ő hűséges, angol misse és leszólt a zenekarba: — Valami szép magyar nótát, be szívesen hallgatnék! Ez Lányi Gézának szólt, a ki csak ezt várta. Leült a czimbalma elé és eljátszotta neki az ő brilliáns czigánymüvészetével többnyire a saját nótáit. S a zenekar többi tagjai hegedűn, fuvolán meg tárogatón kisérték a Fedák Sárinak ilyenformán jendezett szerenádokat. Ő pedig hallgatta és elmélázott. Ki mondhatná meg min? Az egyik próbán Fedák nem jelent meg. Senki sem tudta miért és hová lett? Csak az első jelmezes próbán sült ki. Minden zaj, reklám nélkül elment vendégszerepelni Pozsonyba — ingyen. A pozsonyi szegény árvák javára játszotta el híressé vált Kukoricza Jancsiját. Ö maga talán legjobban szerette volna elhallgatni az egész ügyet. De Szirmai Imre pattantotta ki a titkot. Egy pozsonyi újságban olvasott róla. Vallatóra fogták hát Fedák-ot, a ki már most lelkesen beszélte el történetét. — A színházat csupa apró gyerek töltötte meg. A nézőtér .valósággal baba-kiállitáshoz hasonlított. És hogy mulattak, tapsoltak! Sohasem játszottam ilyen hálás publikum előtt. Aztán túláradó boldogsággal beszélte el, hogy mivel töltötte el Pozsonyban a nap többi részét: — Az nap délután egy ottani barátnőmmel, a kivel valamikor együtt jártam iskolába, meglátogattunk három népkonyhát, a hol háromszáz liter tejet mértem ki magam a szegény apróságoknak. És lássák, soha életemben semmi sem okozott akkora boldogságot, mint éppen ez. Később egyszer, a nyáron, ha a fővárosi szinházak szünetet tartanak, el fogok látogatni a többi nagyobb vidéki városokba is, a hol bizonyára szintén vannak szegény árvák és ezek javára fogok ingyen játszani. 1906. január 18

. ... De hát messze még a nyár, a mikor fedák Sári be fog állani a jótékonyság angyalának ; — de ha benne is vagyunk a tél kellő közepében, forró esték hosszú sora indul meg a Népszínház mai Leű/tyÁű-premierjével s ezeknek a forró színházi estéknek ismét csak Zsazsa lesz az ünnepelt hősnője. Néhány nap múlva aligha fognak a budapesti zsurokon egyebet hallani az emberek, mint ezt: — Leányka .... Zsazsá .... Zsazsa .... Leányka .... . Figaro Színházi pletykák. Budapest, január 17. i. A páholyjegy. Vasárnap délután egy ur állított be egyik budapesti színházba és egyenesen benyitott egy földszinti páholyba. De a mint benyitott, nyomban vissza is hökkent és idegesen szólt rá a jegyszedőre: — Hallja, idebenn idegenek ülnek! — Dehogy idegenek, kérem ; pestiek azok. Ismerem őket I . . . — Nem ugy értem. Idegenek, mert ez az én páholyom és nem hivtam meg ide senkit. A jegyszedő erre megnézte az ideges ur jegyét. — Hja, egy kis baj van, kérem ! — mondotta azután. — Egy kis baj? . . . Micsoda baj? . . . — Az, hogy ez a jegy nem mára szól! — Hát mikorra? — Tegnapra I El tetszett téveszteni a dátumot Az ideges ur lármázni kezdett és erélyesen követelte, hogy őt bocsássák be a színházba. A lármára előkerült a szinház gazdája is. — Mi baj? — kérdezte az ideges úrtól. — Be akarok menni 1 — Az nem lehet! — Nem lehet ? . . . Ön nem tudja, hogy kivel beszél 1 . . . Én császári és királyi kamarás vagyok 1 . . . — Ugy ? — felelte a gazda. — Kamarás? . . . Ilyen fiatal és kamarás? . . . Gratulálok! . . . Az ideges ur erre elrohant: de másnap levelet irt a szinház igazgatóságának, a melyben azt kérte, hogy küldjék vissza neki a páholy árát és — négy korona kocsipénzt. És a kérését nyomban teljesítették. II. A kelengye. A Gül-Baba népszerű czége, az ismertnevü Huszka-Martos-iéle operett-czég feloszlik. Szeparálják magukat, de csak az — életben. Huszka ugyanis megnősül és az agglegényi egyedüllétet átengedi társának: Maitos Éerencznek. Egy élelmes divatkereskedő — Huszká-nak ezen, az egész életre oly fontos lépéséből megfelelő hasznot akarván húzni — felkereste Lázár Ödönt, a Kiiályszinház titkárát, hogy az ő révén beajánlva Huszka kelengyéjét szállíthassa. Huszka azonban máshol rendelte meg a kelengyét és a mikor ezt a titkár tudtára adta a kereskedőnek, igy vigasztalta: — Rendkívül sajnálom, kedves uram, hogy nem tehettem semmit sem az Ön érdekében Huszkánál. Hanem tudja mit? Majd beszélek Martossal. — Hogy nálam rendeljen? — kérdezte örömmel a kereskedő. — Ah, dehogy 1 Hogy megnősüljön . . . Tartarin. Ha egy drámai hősnő azt esküszi imádójának: „Szeretni foglak halálomig I" — bizonyosan a legközelebbi színpadi halálára gondol. A női hűtlenséget minden valószínűség szerint színésznő találta fel. * A ki meg akarja őrizni színházi illúzióit, az soha se menjen a kulisszák mögé.