MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-15 / 15. szám

o Budapesti szinpadok. Budapest, január 15. A Magy Kir. Operaház e heti műsorát két vendégjáték élénkíti; szerdán a Varázsfuvolában (ifjúsági előadás, mérsékelt helyarakkal) Aíűv' Kornélia, jövő vasárnap pedig Tannhauserben 'Oberstötíei Edgárt, hírneves német operaénekes lép fel. Kedden Manon-t, szerdán a Varázsfuvolát, csütörtökön a Hugonottákat, pénteken Siegfriedet és szombaton Sába királynőiét adják. A Nemzeti Szinház pénteken mutatja be Rutkay Györgynek: a Sötétség jeles szerzőjének, iénusz czimü uj vígjátékát, melyről mai lapunk egy külön czikke bőven szól. A zajos sikert igérő újdonság szombaton és vasárnap kerül ismétlésre. A hét műsorán hétfőn ifjúsági előadásul Othello, kedden a Párisi, szerdán a Boszorkány, csütörtökön Lebonnaid apó és jövő vasárnap délután Fedóra szerepel. * A Vígszínház e heti műsorán Louis Artusnek péntek este zajos tetszés mellett bemutatóra került a Veréb czimü vígjátéka a következő napokon szerepel: hétfőn, szerdán, pénteken és jövő vasárnap este. Kedden népies előadásul, mérsékelt helyárakkal, a Diákélet, csütörtökön Jerichó falai, szombaton Dorrit kisasszony és jövő vasárnap délután Dr. Klausz kerül szinre. * A Magyar Színházban a jövő héten ismét A legvitézebb huszár előadásai töltik be a műsort. Martos és Jacobi nagy népszerüségü operettje már szombaton, tehát a bemutatótól számított alig három hét alatt éri el a huszonötödik előadását és a jelek után Ítélve, még sok ilyen jubiláris előadásra lehet számítani. A legvitézebb huszár a jövő vasárnap délután is szinrekerül Ráthonyi Ákossal a czimszerepben. Csütörtökön délután, rendkívül mérsékelt helyárakkal, ifjúsági előadásra kerül szinre Fényes Samu nagy sikert ért vígjátéka, a Csöppség, amely ez alkalommal 62-szer adatik. Erre az előadásra már mától fogva lehet jegyet váltani. * A Királyszinház egész heti műsorát estérőlestére a Gül-Baba tölti be, a mely most már diadalmasan közeledik második jubileumához, vagyis az ötvenedik előadáshoz. A MartosHuszka daljáték semmit sem vesztett nagy vonzóerejéből s most is a közönség osztatlan tetszése közt kerül szinre. Jövő vasárnap délután a János vitéz-1 adják. * A Népszínház szerdán tartja meg szenzácziós premierjét, Verő György: Leányka czimü operettjének bemutatóját Fedák Sárival a czimszerepben. Az izgalmasnak Ígérkező bemutatóról lapunk mai számának egy külön czikke bőven szól. Hétfőn és kedden az Üdvöske kerül szinre, csütörtök délután és vasárnap délután Blaha Lujza játszik a Falu rosszá- ban és a Szókimondó asszonyság-ban. „A veréb " — A sajtó bírálataiból. — Budapest, január 15 Magyar Hírlap : Louis Artus vígjátékának hangos sikere volt az este a Vigszinházban. E szinház közönsége számára majdnem ideálisnak mondható ez a színdarab, mert mindenki megtalálja benne azt, a mi épp megfelel az ízlésének, a legnagyobb finomságoktól kezdve a legérthetöbb vaskosságokig. Nevetés, szégyenkezés, taps volta nézőtéren, izgatottság, el agadtatás és komoly meg hamis megbotránkozás, a felvonások végén tömérdek kihívás, külsőségeiben lárma és siker. Az Újság: A darab párbeszéde rendkívül szellemes; csakhogy mindazok, kik e párbeszédet folytatják, a legkényesebb dolgokról ugy beszélnek, mint mi az ablaknyitásról vagy az asztalteritésről; persze soha egy sértő szó föl nem hangzik; a mint hogy ez a francziáknál szokásos és nyelvük finom árnyalatosságánál fogva lehetséges is. Pesti Napló: Balassa, Tapolczai, Vendrey játéka csupa jóizü vidámság volt P. Gazsi Mariska kedvesen érzelgett, V. Haraszthy Hermin okosan, szépen beszélt, G. Kertész Ella ujabban az egzotikus alakokkal próbálkozik meg, mai próbálkozása derekasan bevált. Kisebb szerepüket Hunyady Margit, Varga Anna, Papp Mihály, természetesen jól játszották el. Budapesti Napló : Louis Artus poéta, de egyszersmind „A végrehajtó" szerzője, vagyis bohózatiró a javából. Szóval kompi x irói jelenség. Valami kulonos ellentét van benne, de mintha nem lehetne büntetlenül epedni a holdsugáiban annak, a ki kaczagni is szeret a bohózatok józan, derűs világában. Az ország : A Vígszínház újdonsága előreláthatólag nagyon fogja mulattatni a közönséget s „A veréb" alighanem soká fog röpdösni, tátogatni és esi ipelni a lipótköruti muzsahajlékban. Mert az ilyen verebet, mely nemcsak párisiasan szellemes, hanem párisias kis malaczságokat is csiripel, nagyon szeretik azon a környékén. Magyarország : Hegedűs a czimszerepben egyéniségének egész kedvességével hatott, Tapolczai mint Martinac pompás figurát mutatott be s nyilt szinen is kapott tapsot, Balassa is pompás volt A hölgyek közül Varsányi Irén játszotta igen kedvesen Huguette-t, Margot szerepé en P. Gazsi Mariska művészi dolgokat produkált s őszinte, nagy sikert aratott diszkrét játékéval, Heraszthy Hermin háladatlan szerepet játszott igen lelkiismeretesen, mig G. Kertész Ella sok raffinementval csábítgatta a verebet. Egyetértés : A történeti hűség kedvéért még konstatáljuk, hogy a közönség igen sokat kaczagott és igy valósággal mulatott. A kiállítás, a diszletezés és a rendezés elsőrangú volt. Martos Ferencz fordítása pedig minden fordulatot és árnyalatot hiven adott vissza. A polgár: Az előadás — ez szinte már természetes — kitűnő volt. Hegedűs Hyula szerelmes szerepet játszott és megragadó egyéniségével sok érdes jelenetet változtatott át rokonszenvessé. Jól játszottak még Varsányi Irén, Kertész Ella, Tapolczai, Balassa, Papp Mihály. Független Magyarország: A fordítást Martos Ferencz irodalmi és hajlékony tollal végezte, az előadás pedig ezúttal is olyan volt, a minőket a Vigszinházban megszoktunk. A főszerepeket Hegedűs Gyula, Vendrey Ferencz, Tapolczai Dezső, Sz. Varsányi Irén, P. Gazsi Mariska, Balassa Jenő, G. Kertész Ella és V. Haraszthy Hermin játszották, mindnyájan méltóan az elismerésre. A közönség velük szemben nem is fukarkodott megelégedésének nyilvánításává!. A kulisszák mögül. Budapest, január 15. Két premier. i. „Vénusz." — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonsága. — Csöndben, szinte észrevétlenül került a Nemzeti Szinház ezidei újdonságainak sorába Ruttkay György Vénusz czimü uj darabja, amely pénteken kerül a közönség elé. Minden előzetes reklámot elkerült az ismertnevü iró, akinek kétségtelenül az a tiszteletreméltó elve, hogy a darab beszéljen magáért. Mindössze talán két héttel ezelőtt pattant ki az érdekes hir és járta be a színházi világot és a sajtót, hogy a Sötétség szerzője uj darabot irt a Nemzeti Szinház számára, az uj darab vígjáték és a czime: Vénusz. Ruttkay Györgyöt igazán felesleges a színházi közönségnek bemutatni. Ha nem is aratott volna már egy igazán hatalmas sikert a Nemzeti Szinház színpadán, akkor is ismert volna a neve, mint egyik legtekintélyesebb napilapunk színházi kritikusáé, aki évek hosszú sora óta bírálja a főváros drámai színházainak előadásait. Évekkel ezelőtt szólalt meg először a színpadon Ruttkay György: igen nagy sikerrel adták a Népszínházban Holtomiglan czimü pompás fővárosi életképét. Azután hosszú ideig hallgatott, mig Két évvel ezelőtt Sötétség czimü drámájával jelent meg a Nemzeti Színházban. E darabnak a sikerét mi sem jellemzi jobban, mint az a ritka dolog, hogy egy szezón alatt megérte a huszonötödik előadas jubileumát. Amilyen csöndben került uj darabja, a Vénusz, a Nemzeti Szinház műsorára, olyan nagy érdeklődést kelt ez a premiér mindenfelé, természetesen elsősorban az irodalmi világban. Ruttkay György uj darabja vígjáték, még pedig — a próbákról kiszivárgó hirek szerint — nagyon vidám, mulatságos vígjáték. Valóságos meglepetést keltett a művészek között az első, úgynevezett olvasópróba, amely állandó derű és kaczagás között folyt te. A meséje roppant érdekes, lebilincselő, a milieuje színmagyar, az alakjai budapestiek és vidékiek vegyesen és ez a keveredés adja meg a szereplő személyek érdekességét. Hogy a Nemzeti Szinház művészgárdájának legelső sorát mozgósítja a Vénusz sikerének érdekében, az csak természetes. A kitűnő szereposztást az itt következő színlap mutatja: 1906. január 15. Vénusz. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Ruttkay György. Személyek: Báró Karády Béla, szobrász Dezső Kasznár Andor, iró Császár Bántelky Ádám, országgy. képviselő Gál Iza, a felesége Lánczy I. Gáthy Erna P. Márkus E. Goinbay Gábor, földbirtokos ... ... Gabányi Zsuzsi, a felesége Vjzváriné Éviké, leányuk D. Ligeti J Vigh Muki Rózsahegyi Puntofranco Náday F. József, komornyik Horváth J. Történik Budapesten, ma, az I. és III. felvonás Karády műtermében, a II. felvonás Bántelkyéknél. A fő női szerepet most is, mint a Sötétség-ben P. Márkus Émilia kreálja. A művésznő nagy szeretét uj szerepe iránt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mult héten, a mikor gyöngélkedett, betegágyán is egyre az Erna szerepével foglalkozott. Hétfőtől kezdve ismét részt vesz a művésznő a Vénusz próbáin, a melyek már több, mint két hete folynak a Nemzeti Szinház-ban. A Márkus Emilia és Császár vezető-szerepein kivül pompás szerepeket szabott a Vénusz szerzője D. Ligeti Juliskára és Rózsanegyi Kálmánra : ez a bájos duo az uj darab egyik legnagyobb erőssége. A színháznál valóságos szenzácziónak jósolják a Náday Ferencz szereplését, a művész ezúttal egy teljesen újszerű, erősen komikus szerepben lép a közönség elé. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Szinház idei évadjának egyik legérdekesebb eseménye tesz Ruttkay uj darabjának pénteki bemutatója. -Y — II. „Leányka." — A „Népszínház" szerdai újdonsága. — Ha tízszer akkora volna a Népszínház nézőtere, mint a milyen: ma mái akkor sem tehetne kapni — még agiotage- al sem — egyetlen jegyet sem a Leányka szerdai premiérjéhez. Nem is premiér tesz az: egy szenzácziós, forró, izgalmas színházi est. Mert a közönség apraját-nagyját — még azokat is, a kik öt évben csak egyszer járnak színházba — lázba hozta ez a küszöbön álló színházi esemény: Fedák Sári vendégszereplése azon a színpadon, a honnan tüneményes karriérje megindult és a hol egy izben már száz estén át egymásután játszott egy nagysikerű magyar darabban. Ha nem is előzte volna meg a Leányka bemutatóját száz és egy kulisszák mögül kiszivárgott hir, ha nem is irtak volna hasábokat az újságok e nagyérdekességü vendégszereplés kapcsán Fedák Sáriról: akkor is, mint tiszta művészeti esemény iránt izzó volna a budapesti közönség érdeklődése. Verő György, a Leányka szerzője, olya* színházi iró, a kinek minden uj darabja méltó a legszélesebbkörü érdeklődésre. Egy sereg fényes siker emléke fűződik Verő György nevéhez. A szultán, Ezer év, Hadak útja, A bajusz, a Menyecskék: egy-egy diadalmas határköve az ő szinpadirói karriérjének. A kik ismerik a Leányká-1, mind megegyeznek abban a véleményben, hogy ez az énekes színjáték a Verő legértékesebb színpadi munkája, ugy szövegileg, mint zeneileg. Végtelen szerencsés e teljesen magyar darab milieuje: a hamisittatlan erdélyi miheu, Apaffy Mihály fejedelem idejében. Ebbe a milieube, az erdélyi fejedelem vidám udvarába, a mulatós, iszákos erdélyi urak közzé cseppen be a Párisban nevelkedett Teleki Margit, a „Leányka". Az ő szerelme a deli Thököly Imre iránt adja a darab cselekményét, mely elejétől végig érdekes és izgalmas és sok-sok mulatsáságos epizóddal van tarkítva. A Népszínház egész gárdája csoportosul Teleki Margit személyesitője: Fedák Sári körül, élén Vidor Pál igazgatóval, a ki hosszú szünet után jelenik meg újra, mint alakító művész a Népszínház színpadán. A női főszerepet Verő György Fedák Sári számára irta, az ő egyéniségéhez, ezer színben tündöklő talentumához mérte és felékesitette sok pompás ének és tánczszámmal. A pretnier-szinlap egyébként sok mindeNt elárul. íme, itt adjuk: