MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-15 / 15. szám

128 1906. január 16. Leányka. Énekes színjáték 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerezte: Verő Görgy. Személyek: Apafy Mihály, Erdély fejedelme ... Vidor Bornemisza Anna, fejedelemasszony T. Harmath I. Teleki MiháJy, kanczellár Lubinszky Margit, leánya Fedák Sári m. v. Thököly Imre, magyar levente Raskó Daczó Bös-e \ _ Abelofszky M. Bojtos Zsuzsa (fiatal özvegy- ... _ Brádi M. Dersi Kata ( asszonyok ... Báthory E. Piros Ágnes ' Rosti A. Vicomtedu Lormier.chevalierd'Honneur Szirmai Habakuk mester, udvari prédikátoT Kovács Hoppmester Kiss M. Ludmilla, Margit udvarlóasszonya Csatai J. Bütykös, a fejedelem gyaloginasa ... Vágó A legpazarabb kiállítás készült a Leánykához. Teljesen uj díszletek, vadonatúj, stílszerű kosztümök kerülnek a közönség elé, melynek az újdonság — a mi a színpadi kiállítást illeti — nagy meglepetést fog hozni. A Népszínház egy pompás darabbal, egy nagy primadonnával és művészi erejének teljességével indul szerdán este a közönség meghódítására. Bizonnyára nagy diadalt fog aratni ? Biberacb. Színházi pletykák. Budapest, január 15. I. A pofon. A Vígszínház nagysikerű újdonságának: A veréb-nek harmadik felvonása a szó szoros értelmében egy csattanóval végződik. A csattanó egy pofon, melyet a szerepe szerint Hegedűs Gyula kell, hogy rámérjen Tapolczai Dezső napbarnitotta arczára. A próbákon természetesen csak „jelezték" ezt a pofont, sőt a főpróbán is Hegedűs csak meglegyintette Tapolczai arczát, mig a csattanó hangot a sugó szolgálhatta, összecsapván tenyereit. Tapolczai azonban roppant ambicziózus színész, alakításaiban mindig törekszik az életteljességre és ezért a főpróba után megkérte Hegedüs-t: — Te Gyula, kérlek szépen: ne „markírozd" a pofont! A jelenet igy vészit érdekességéből. Soh' se sajnálj, vágj csak engem pofon amúgy isten igazában! — De Tapikám, — felelte Hegedűs — ha én téged isten igazában pofon váglaic, az neked nagyon fog fájni! — Ne törődj te azzal! Ha én benne vagyok a játékban és sikert akarok aratni: a legnagyobb pofot se érzem 1 . . . II. A nyereség. A Gül-Baba harminczötödik előadásán elfogja egy habitüé a Királyszinház társalgójában Beöthy László igazgatót: — Na, direktor ur, most már igazán gratulálok neked ehhez a sikerhez ! Ez aztán siker ! Ha nem ind;szkréczió a kérdésem: mennyit nyertél eddig a darabon? — Hogy hány ezer koronát, azt igy pontosan nem tudom neked megmondani — felelte az igazgató — de az bizonyos, hogy nyertünk eddig rajta hatvanöt perczet! — Mit? Perczet? Talán perczentet? — Dehogy! Hatvanöt perczet! — Nem értem! — Mindjárt megmagyarázom. Tiz nap óta beteg a 3ül Baba rendezője, Mérei, és most Bokor helyettesíti. Az én derék főrendezőmnek •pedig egyik legnagyobb ambicziója az, hogy az előadás minél gyorsabban, elevenebben perdüljön le. Minden este felkeres az örvendetes hírrel: „Direktor ur, nyertünk öt perczet!" vagy „Direktor ur, nyertünk hét perczet!" Amióta ő rendezi a Gül Babá-t, összeszámoltam a perczeket: eddig hatvanöt perczet nyertünk. Ezt biztosan tudom! III. Az uj czim. Martos Ferencznél aktuálisabb szerző ma igazán nincs talán sehol a világon: a mai napon öt szinlap hirdeti a nevét. A Gül Baba két előadásának és A legvitézebb huszár két előadásának szinlapján, mint libbrettista, A veréb egy szinlapján pedig mint fordító szerepel. Hogy ez a mai nagyarányú szereplése tantiémekben mit jelent, azt igy egyszeriben ki sem lehet számítani. Annyi bizonyos, hogy a három darab közül Mai tos most a Magyar Szinház újdonsága iránt érdeklődik legjobban, legsűrűbben ott fordul meg és elégedetten legelteti szemeit a tömör széksorokon. A Magyar Szinház-ban találkozott egy ismertnevü kritikus-barátjával, a ki ezzel a meglepő kijelentéssel lepte meg: — Te Feri, azt hiszem, hogy nemsokára meg kell változtatnod A legvitézebb húszát czimétl — A czimét ? Miért? — Ugy látom, hogy itt a Magyar Szinház-ban egy nagy siker „van jelen". Ugy-e? — En is azt hiszem, hál' istennek! — Nos: magyar darab színmagyar a miiieuje, magyaros a Jacobi muzsikája és isten tudja hány előadást fog megérni. Ugy-e? — Valóban. De hát miért kell megváltoztatni a czimét? Mire? — Mire ? Hát — A legjánosabb vitéz-re ... Tartarin. Színházi élet. Budapest, január 15. A próbák. — Laube Henrikről. — A berlini Velhagen és Klasing-féle „Monats- heften "-ben egy igen érdekes czikk jelent meg Detschy S. tollából, a melyben Ieirja, hogy mikép vezette a próbákat színházában Laube Henrik, a szinházi ezermester, egyszemélyben direktor, dramaturg, rendező és iró. Laube naponként a legnagyobb pontossággal tiz órakor lépett a színpadra és személyesen vezette a próbákat pontban déli egy óráig és azon a ponton, a hol a darab félbe maradt, ott kezdték, illetve folytatták másnap. Laube elve volt, hogy naponként három óránál tovább nem próbál,, mert ez teljesen elegendő és minden egyéb próbálgatás csupán csak túlerőlteti, elcsigázza a színészeket: nincs is tehát annak semmiféle praktikus haszna. A próbák alatt halotti csend uralkodott és Laube megkövetelte, hogy mindenki, már a próbákon is „játssza" a szerepét; az egyszerű felolvasásokat avagy reczitálást visszautasította, mert szerinte egy igazi művész minden perczben bele tudja magát képzelni a szerepbe és a megkívánt hangulatba és keli, hogy azt kifejezésrejuttatni képes legyen. Őt magát a legszentebb áhítat fogta el és csak akkor volt goromba, ha a próbán valaki megzavarta; ezt még a legjobb barátainak sem ludta megbocsájtani 'A próbák ezen áhítatos csendjében, elsötétitett nézőtér mellett, sikerült egyizben titokban belopódznom a szinházba és végignéznem, hogy mikép vezeti Laube — a kit különben „dörmögő vén medvé"-nek neveztek sajátságos természete miatt — a próbákat. Egy darab harmadik felvonását próbálták és egy fiatal színésznek az ablakon kell kimenekülnie; az abiak előtt egy nagy karosszék állott, a mely meglehetősen gátolta a színészt és igy már harmadszor ismételte meg sikertelenül 'a jelenetet. Végre is odaszól a szinész a direktorhoz: — Ugyan kérem, nem állitható ez a karosszék máshová, hiszen az utamban van 1 ? — Mit tenne Ön, ha az életben egy ilyen fontos pillanatban egy ügyetlen szék állana az útjában? — kérdé Laube. — Félrelökném, — hangzott a válasz. — Az ördögbe is! Lökje hát félre ezt is! És a következő pillanatban már a szinész mellett termett a kis köpczös direktor alakja és egy energikus kézmozdulattal segítette az ügyetlen ifjút abba a helyzetbe, hogy a széket félrelökje. —n — Felvonásközben. Budapest, január 15. A párbaj. Az Operaház kulisszái mögött egyébről sjm beszéltek az utóbbi napokban, mint arról a lovagias afférról, mely egy művész és egy újságíró között keletkezett. Prevost Henrik, az Coeraház tenoristája sértőnek találta magára nezve Erdős Armand egy kritikáját és ezért segédeket küldött a zenekritikushoz. A párbaj-ügyet természetesen kissé vidáman tárgyalták a művész kollegái és egyre-másra eregették a viczczeket az affér körül. Hallottad — kérdi Kornai Arányi Dezsőtől — mit csinált a kollegád ? — Mit csinált? — A kritikust, a ki rosszat irt róla — Prevost-kálta . . . Mime. Vidéki szinpadok. Budapest, január 15. ívonne de Tréville, a hires párizsi színésznő kedden az újvidéki szinházban vendégszerepelt. Előadás után a művésznőt meleg óvácziókban részesítették. Karagyorgyevics Pál herczeg is végignézte az előadást. * Az Országos Magyar Színész-Egyesület idei közgyűlését márczius 20., 21. és 22-én tartja meg a fővárosban, saját házában. Az egyesület már fölszólította a színtársulatokat, hogy képviselőiket válaszszák meg és jelentsék be; harmincznál több tagból álló társulatok még külön egy pártoló tagot is választhatnak. Az első kaland után egyszerűen konstatálja a ballerina: — Nem baj! Mindössze egy — faux pas des deuxl = Nincs szeplő, pattanás, majfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-ié\e valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor és szapDan, ára 1 kor., használja Kapható Bala.sa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és minden - yógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok, Budapest, január 15. A prágai német szinházban legközelebb kerül bemutatóra Poldini Ede a A csavargó és a királylány czimü operája, mely a budapesti Operaházban több mint huszonöt előadást ért meg. Poldini müvének szövegét most fordítják franczia és angol nyelvre és a bájos kis mü a jövő szezonban Párisban és Londonban is előadásra fog kerülni. * A párisi Opera Comique-ban marcziusban kerül bemutatóra Camill Erlanger Aphrodite czimü operája, melynek hat részből álló szövegét — Pierre Louys ismert regénye után Pierre de Ramont irta. * • Berlinben nem kevesebb, mint hat uj szinház terve merült fel és vár megvalósitásra Ezek: a Kronprinztheater; a charlottenburgi Schiller- Theater; Woibrück asszony Petit Théatre-\a; Reinhardt Intimes Theater-\e; Berény-Weisz franczia színháza és Becker Hugó uj színháza a Friedrichstrassén. * Capus Alfréd két uj daraooi icjezett be. Az egyiknek czime: Az utasok, a másiknak Revanche. Az előbbit a párisi Renaissance-szinház, az utóbbit a Théatre Francais fogja bemutatni a jövő szezonban. * Antoine, az ismert párisi színházigazgató és színművész, áprilisban egész társulatával vendégszerepelni fog három estén egy berlini szinházban. = Letartóztatott blralmlférfiak. Kalndóból jelenük : Az itteni bányatelep bizalmiférfiait számszerint négyet letartóztattak, mert az Első Alföldi Cognacgyár rt. Kecskemétről küldött 4 láda italát (gyógycognac, jéglikör, menyecske likőr, 48-as likőr) elsikkasztották a munkásoktól, s maguk itták meg. E miatt a bányabiróság letartóztatta őket. = En állandóan a Czettier-reie manurnoilin kézfinomitót használom, mert ez a legjobb! Kapható Töröknél.