MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-30 / 362. szám

i905. deczember 30. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 30. Az Operaház-ban ma, szombaton a nagy­sikerű Manon szerepel a műsoron, ezúttal Szamosi ElzávaJ és Arányi-sal a főszerepekben. Vasar­nap d. u. lja5 órakor gyermekelőadásul /ancst es Juliska és A babatündér kerül előadásra. • A Nemzeti \Szinházban-ban ma este kerül bemutatóra Újházi Edével a czimszerepben. jean Aicard Lebonnard apó czimü színmüve, mely holnap, vasárnap este kerül másodszor előadásra. * A Vígszínház-bánj tegnap este igen nagy sikkerrel került bemutatóra L'Arronge hires vig­•átéka: Dr. Klausz. A közönség elejétől végig pompásan mulatott a kedves, vidám darabon és nagy elismeréssel hivta számtalanszor a lám­pák elé az előadó művészeket, a kik elsőrendű előadást produkáltak. * A Magyar Szinház-ban ma este kerül be­mutatóra Martos Ferencz és Jacobi Viktor: A legvitézebbb huszár czimü daljátéka. Vasár­nap, Szilveszterkor és hétfőn, az újév első napján két-két előadás lesz a Magyar Szin­ház-ban. Vasárnap délután a Bohémszerelem első mérsékelt áru délutáni előadása lesz, este A legvitézebb huszár kerül másodszor szinre. Újév napján délután A drótostót-ot játsszák, este pedig A legvitézebb huszár-1. * A Kiiályszinház igazgatóságához Bereg­szászról küldött táviratban Fedák Sári lemondta a vasárnap és hétfő délutánra kitűzött előadá­sokat. Ennélfogva vasárnap délután is, újév napjának délutánján is a János vitéz kerül szinre a szinház rendes személyzetével. A szinház jegypénztárai a már megváltott jegyek árát, kívánatra, mindenkinek visszafizetik. — A Gül­Baba a mely a zsúfolt házak szakadatlan sorát vonzza, diadalmas pályafutásán az első határ­kőhöz : első jubileumához érkezik el. A jövő hét keddjén kerül huszonötödször szinre a Martos­Huszka rendkívüli sikerű zenés színjátéka, a mely a Kiráiyszinház ujesztendejét méltóan és egy hosszú sorozat kétségtelen előjeleivel nyitja meg. A közönség egyre jobban megszereti a poétikus cselekményü darabot, a mely meg is ríkatja, de lépten-nyomon a legharsogóbb ka­czagásba sodorja, a melódikus zene pedig fülének, a ragyogó kiállítás, a szines szökőkút, a tánczok szemének nyújtanak rendkívül élve­zeteset. A Gül-Baba főszereplői természetesen a jubileumon is, azontúl is állandóan Szent­györgyi Lenke, Kazal Biri, Sziklai és Németh lesznek. A keddi előadás jegyeit már árusítja a pénztár. * A Népszinház-ban ma, szombaton kerül szinre dr. Béldi Izor és Fejér Jenő nagy ope­rettje, a Kültelki herczegnő huszonötödször. Az operett bemutatója deczember 5-én volt és ez a rövid idő eléggé igazolja, hogy a siker a Katalin népszerű szerzőihez ezúttal is hü ma­radt. A jubiláris ünnepi előadás teljesen a be­mutató szereposztásával kerül szinre. Vasárnap, Szilveszter-napján két előadást tart a Népszín­ház, délután mersékelt helyárakkal Blaha Lujza asszony vendégfölléptével a Vöröshaju kerül szinre, mig este a Kültelki herczegnö-i ismétlik meg, az uj esztendő első előadása népszínmű lesz, a Tót leány-ban Almásy Balogh Tihamér darabjában nyitja meg az ujesztendőt Blaha Lujza délutáni mérsékelt áru előadás keretében, mig este a Kültelki herczegnő van műsoron. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 30. 1. „Lebonnard apó " — Újházi Ede a Nemzeti Szinház mai újdonságáról. ­Újházi Ede estéje a mai: minden magyar színművészek között a legnagyobb lép ma a közönség elé, hosszú szünet után uj szerepben A Nemzeti Szinház közönségével együtt mi is érezzük, hogy ez a mai premierei kivé­teles jelentőségű, ohajtanók a hódoló dicséret minden virágát a Mester felé nyújtani, de hiszen bőven ki fog néki ma este jutni az elismerés­ből, a hódolatból. Örömmel és büszkeséggel üdvözöljük a közönséggel együtt Újházi Edét mai uj és hatalmas kreácziója alkalmával és elismeréssel gondolunk a Nemzeti Szinház vezetőségére, mely kiváló módot nyújtott a nagy művésznek örökéletű művészetének ragyogtatására . . A Lebonnard apó mai premierje alkalmá­ból érdekesnek tartjuk magát Újházi Edét meg­szólaltatni a darabról és szerepéről. Nyilatko­zatát lapunk karácsonyi számából reprodukáljuk, a Nemzeti Szinház premierközönségének szol­gálatára és hihetőleg kedvére. Újházi Ede a következőket mondotta nekünk: — Két esztendővel ezelőtt kreáltam utoljára uj szerepet a Nemzeti Szinház-ban A titok-ban. Szép szerep volt, szerettem, azt hiszem: a közönség is szeretett benne. Egy nagyon jó bácsit játszottam, a kinél nagyobb szivü embert az ujabb színpadi «rodalomban csak egyet ismerek és ez Lebonnard apó, a Jean Aicard darabjának hőse. Ha ismerem magamat, egyé­niségemet és képességeimet, akkor elmondha­tom, hogy ezt a szerepet az isten is nekem terem'ette. Szerettem már akkor, mikor Páris­ban, a Theatre Francais-ban adták nagy siker­rel — gondolom 10—12 évvel ezelőtt — és most igazán boldog vagyok, hogy hosszú pihe­nés után ebben a szép nagy szerepben léphe­tek ismét a budapesti közönség elé. Nagy skálájú szerep: szivszerep. Lebonnard apó lelke fölött nagy viharok száguldanak, a lelke meg­rendül, de a megbocsátásban, a nagy jóságban újból megerősödik. Ebben a szerepben mindent megtalál egy ambicziózus színész és azt hiszem, az játssza jól, a ki nem használja ki mértéken felül a kínálkozó alkalmakat. Aicard egy becsü­letes, jó nyárspolgárt rajzol mesterien a Lebonnard apó-ban, a ki huszonöt éven át ön­maga előtt is rejtegeti házassági katasztrófájá­nak titkát. Ezt a titkot ő maga pattantja ki, — hatalmas, megrázó jelenetben — de aztán (hiszen oly szép, nyugodt életet élt órái között, szivében a bocsánattal és szeretettel!) ismét csak megbocsát. Most már nyiltan is. Azt mondják: nehéz a helyzetem, mert előttem nem kisebb szinész, mint Novelli játszotta el Buda­pesten Lebonnard apót. Én nem láttam a nagy olasz alakítását. Silvain-i láttam ugyanebben a szerepben, igaz, hogy csak két felvonást néz­tem végig, mert — őszintén szólva — nekem nem nagyon tetszett. Hogy két hires szinész játszotta előttem ezt a szerepet, annak én igazán csak örvendek. Ha sikerem lesz: annál nagyobb lesz az örömem. Az újdonság többi szereplője mind helyén van. A partnereim: Helvey Laura, Török Irma, Várady Aranka, Náday, Dezső és Odry játékával még a szerző is meg lehetne elégedve, ha végignézné a próbákat. Azt hiszem : szép premierünk lesz. Hogy a darab tetszeni fog, azt biztosra merem venni. Hogy én milyen leszek: azt már csak önök fogják konstatálni. II. „A legvitézebb huszár". — Szerzők a darabjukról. — 1. A mikor Simonyi óbester-i a Nemzeti Szin­ház-ban — harmadéve — előadták, néhány igen előkelő bírálónak véleménye az volt, hogy kár érte: minő kitűnő, sőt legkitűnőbb librettó lehetett volna belőle! Minthogy pedig én az óbester urat — a gavallér, hetyke magyar huszár legtökéletesebb típusát — igen kedvelem, megemlékezvén jó­akaró kritikusaimról, örömest engedtem a Magyar Színház felszólításának és átirtam zenés darabbá! Különös impulzust adott erre Ráthonyi Ákos szinész egyénisége, mely kiválóan rátermett Simonyi óbester szerepére. A zeneszerző: /acobi Vikor, szeretettel karolta fel munkámat. Őt a darabnak főleg francziás levegője inspirálta. Legnagyobb meg­lepetésére a komponista urnák, hogy a muzsika magyar része nem kevésbbé jól hangzik, mint a franczia. A szinház sok jókedvet, színészi tudást, frisseséget és főleg fiatalságot állit sorompóba ügyünk érdekében. Berki Lili, Kornai Berta, Ráthonyi, Ferenczi, Boross, Örley Flóra, Tallián Anna. B. Szabó, Iványi, egytől-egyig teljes lélekkel küzdenek a sikerért. Aja Isten nekik, — és nekem — hogy ne fáradozzanak hiába! Martos Ferencz. II. Biztos tudatában annak, hogy magunk közt marad, kész örömmel teszek önnek, igen tisztelt szerkesztő ur, egy bizalmas és nagyon őszinte vallomást arról, hogy mit érzek ma, A legvitézebb huszár premierjének estéjén: tagad­hatatlanul nagy lámpalázat, csak ugy, mint tavaly ilyenkor, mikor A rátartás királykisasszony­hoz irt zenémmel először léptem a közönség elé. Pedig akkor szilárdan eltökéltem, hogy többé nem leszek izgatott. De most nagy felelősség terhel: szerző­társam, Martos Ferencz, sok színpadi siker hőse és A legvitézezb huszár mint Simonyi óbester a Nemzeti Szinház-ban már — zene nélkül aratott sikert. Főszereplőink: a délczeg Ráthonyi Ákos, az örökké vidám Kornai Berta, Boross és Ferenczy, közönségünk kitűnő ked­veltjei, Békéssy, a biztos kezű karmester pedig egy partitura legrejtettebb szépségeit is meg­találja és érvényre juttatja, — ha ilyenek léteznek. Minden tényezője ki van tehát próbálva a mai estének — csak éppen a zene nem és ez az oka az én lámpalázamnak. Jóllehet, most már előre tudom, hogy bár más okból, de leg­közelebb ismét lesz lámpalázam, mégis nagyon kíváncsi vagyok a — következő operettemre. Legszebb sikeremnek azt lartanám, ha a mai premier után a közönség is kíváncsi lenne rá. Jacobi Viktor. Színházi pletykák. Budapest, deczembei 30. Az előleg. — Újházi és Ferenczy. — Az alábbi kedves történetnek két hőse ma este különösen aktuális; mindketten egy-egy érdekes premier keretében, uj, brilliáns szerep­ben lépnek a közönség elé. Újházi Ede mint Lebonnard apó a Nemzeti Szinház-ban lép fel, Ferenczy Károly pedig egy pompás kutyamosót játszik a Magyar Szinház mai újdonságában, A legvitézebb huszár-ban. Pár évvel ezelőtt, vidéki szinész korában, Ferenczy Károly többek között Rakodczay igaz­gató társulatánál is működött. A publikum nem igen pártolta a komédiásokat, a kikre éppen karácsonykor köszöntött a szükség. A színészek hiába ostromolták a direktort előlegért, az ride­gen elutasította őket: — Sajnálom, magamnak sincs egy gara­som se! Egy este A lengyel zsidó volt előadásra tűzve és a szinlap Újházi Edét hirdette mint vendéget. A publikum közömbössége megtört és a mester vendégjátékára az összes jegyek elfogytak. A színészeknek az volt az első dolguk, hogy megint előleget kérjenek Rakodczay igaz­gatótól. Ez azonban megint megtagadta, mond­ván, hogy az est jövedelme a hitelezőké. Ferenczy bosszút forralt; elhatározta, hogy előadásközben a közönség előtt el fogja mon­dani, hogy nem kapnak előleget. Igy is történt. Újházi az egyik felvonásban belép a színpadra és hozza a rablott kincseket hozományul a leányának. Ekkor előlép Ferenczy, a többiek nagy megdöbbenésére és a mester minden tiltakozására elveszi a zsákokat, a melyekben a pénz van és a közönség felé fordulva, igy szól: — Ebből ugyan nem lesz hozomány. Meg­osztozkodunk rajta, mert Rakodczay ugy sem akar á-contot adni. A közönség óriási kaczajban tört ki és az előadás megállt. A mestert elfogta a harag és ott a színpadon akarta elagyabugyálni a rögtönző komikust. Alig emelte azonban fel a kezét,

Next

/
Thumbnails
Contents