MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-30 / 362. szám

i905. deczember 30. Budapesti színpadok. Budapest, deczember 30. Az Operaház-ban ma, szombaton a nagysikerű Manon szerepel a műsoron, ezúttal Szamosi ElzávaJ és Arányi-sal a főszerepekben. Vasarnap d. u. lja5 órakor gyermekelőadásul /ancst es Juliska és A babatündér kerül előadásra. • A Nemzeti \Szinházban-ban ma este kerül bemutatóra Újházi Edével a czimszerepben. jean Aicard Lebonnard apó czimü színmüve, mely holnap, vasárnap este kerül másodszor előadásra. * A Vígszínház-bánj tegnap este igen nagy sikkerrel került bemutatóra L'Arronge hires vig•átéka: Dr. Klausz. A közönség elejétől végig pompásan mulatott a kedves, vidám darabon és nagy elismeréssel hivta számtalanszor a lámpák elé az előadó művészeket, a kik elsőrendű előadást produkáltak. * A Magyar Szinház-ban ma este kerül bemutatóra Martos Ferencz és Jacobi Viktor: A legvitézebbb huszár czimü daljátéka. Vasárnap, Szilveszterkor és hétfőn, az újév első napján két-két előadás lesz a Magyar Szinház-ban. Vasárnap délután a Bohémszerelem első mérsékelt áru délutáni előadása lesz, este A legvitézebb huszár kerül másodszor szinre. Újév napján délután A drótostót-ot játsszák, este pedig A legvitézebb huszár-1. * A Kiiályszinház igazgatóságához Beregszászról küldött táviratban Fedák Sári lemondta a vasárnap és hétfő délutánra kitűzött előadásokat. Ennélfogva vasárnap délután is, újév napjának délutánján is a János vitéz kerül szinre a szinház rendes személyzetével. A szinház jegypénztárai a már megváltott jegyek árát, kívánatra, mindenkinek visszafizetik. — A GülBaba a mely a zsúfolt házak szakadatlan sorát vonzza, diadalmas pályafutásán az első határkőhöz : első jubileumához érkezik el. A jövő hét keddjén kerül huszonötödször szinre a MartosHuszka rendkívüli sikerű zenés színjátéka, a mely a Kiráiyszinház ujesztendejét méltóan és egy hosszú sorozat kétségtelen előjeleivel nyitja meg. A közönség egyre jobban megszereti a poétikus cselekményü darabot, a mely meg is ríkatja, de lépten-nyomon a legharsogóbb kaczagásba sodorja, a melódikus zene pedig fülének, a ragyogó kiállítás, a szines szökőkút, a tánczok szemének nyújtanak rendkívül élvezeteset. A Gül-Baba főszereplői természetesen a jubileumon is, azontúl is állandóan Szentgyörgyi Lenke, Kazal Biri, Sziklai és Németh lesznek. A keddi előadás jegyeit már árusítja a pénztár. * A Népszinház-ban ma, szombaton kerül szinre dr. Béldi Izor és Fejér Jenő nagy operettje, a Kültelki herczegnő huszonötödször. Az operett bemutatója deczember 5-én volt és ez a rövid idő eléggé igazolja, hogy a siker a Katalin népszerű szerzőihez ezúttal is hü maradt. A jubiláris ünnepi előadás teljesen a bemutató szereposztásával kerül szinre. Vasárnap, Szilveszter-napján két előadást tart a Népszínház, délután mersékelt helyárakkal Blaha Lujza asszony vendégfölléptével a Vöröshaju kerül szinre, mig este a Kültelki herczegnö-i ismétlik meg, az uj esztendő első előadása népszínmű lesz, a Tót leány-ban Almásy Balogh Tihamér darabjában nyitja meg az ujesztendőt Blaha Lujza délutáni mérsékelt áru előadás keretében, mig este a Kültelki herczegnő van műsoron. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 30. 1. „Lebonnard apó " — Újházi Ede a Nemzeti Szinház mai újdonságáról. Újházi Ede estéje a mai: minden magyar színművészek között a legnagyobb lép ma a közönség elé, hosszú szünet után uj szerepben A Nemzeti Szinház közönségével együtt mi is érezzük, hogy ez a mai premierei kivételes jelentőségű, ohajtanók a hódoló dicséret minden virágát a Mester felé nyújtani, de hiszen bőven ki fog néki ma este jutni az elismerésből, a hódolatból. Örömmel és büszkeséggel üdvözöljük a közönséggel együtt Újházi Edét mai uj és hatalmas kreácziója alkalmával és elismeréssel gondolunk a Nemzeti Szinház vezetőségére, mely kiváló módot nyújtott a nagy művésznek örökéletű művészetének ragyogtatására . . A Lebonnard apó mai premierje alkalmából érdekesnek tartjuk magát Újházi Edét megszólaltatni a darabról és szerepéről. Nyilatkozatát lapunk karácsonyi számából reprodukáljuk, a Nemzeti Szinház premierközönségének szolgálatára és hihetőleg kedvére. Újházi Ede a következőket mondotta nekünk: — Két esztendővel ezelőtt kreáltam utoljára uj szerepet a Nemzeti Szinház-ban A titok-ban. Szép szerep volt, szerettem, azt hiszem: a közönség is szeretett benne. Egy nagyon jó bácsit játszottam, a kinél nagyobb szivü embert az ujabb színpadi «rodalomban csak egyet ismerek és ez Lebonnard apó, a Jean Aicard darabjának hőse. Ha ismerem magamat, egyéniségemet és képességeimet, akkor elmondhatom, hogy ezt a szerepet az isten is nekem terem'ette. Szerettem már akkor, mikor Párisban, a Theatre Francais-ban adták nagy sikerrel — gondolom 10—12 évvel ezelőtt — és most igazán boldog vagyok, hogy hosszú pihenés után ebben a szép nagy szerepben léphetek ismét a budapesti közönség elé. Nagy skálájú szerep: szivszerep. Lebonnard apó lelke fölött nagy viharok száguldanak, a lelke megrendül, de a megbocsátásban, a nagy jóságban újból megerősödik. Ebben a szerepben mindent megtalál egy ambicziózus színész és azt hiszem, az játssza jól, a ki nem használja ki mértéken felül a kínálkozó alkalmakat. Aicard egy becsületes, jó nyárspolgárt rajzol mesterien a Lebonnard apó-ban, a ki huszonöt éven át önmaga előtt is rejtegeti házassági katasztrófájának titkát. Ezt a titkot ő maga pattantja ki, — hatalmas, megrázó jelenetben — de aztán (hiszen oly szép, nyugodt életet élt órái között, szivében a bocsánattal és szeretettel!) ismét csak megbocsát. Most már nyiltan is. Azt mondják: nehéz a helyzetem, mert előttem nem kisebb szinész, mint Novelli játszotta el Budapesten Lebonnard apót. Én nem láttam a nagy olasz alakítását. Silvain-i láttam ugyanebben a szerepben, igaz, hogy csak két felvonást néztem végig, mert — őszintén szólva — nekem nem nagyon tetszett. Hogy két hires szinész játszotta előttem ezt a szerepet, annak én igazán csak örvendek. Ha sikerem lesz: annál nagyobb lesz az örömem. Az újdonság többi szereplője mind helyén van. A partnereim: Helvey Laura, Török Irma, Várady Aranka, Náday, Dezső és Odry játékával még a szerző is meg lehetne elégedve, ha végignézné a próbákat. Azt hiszem : szép premierünk lesz. Hogy a darab tetszeni fog, azt biztosra merem venni. Hogy én milyen leszek: azt már csak önök fogják konstatálni. II. „A legvitézebb huszár". — Szerzők a darabjukról. — 1. A mikor Simonyi óbester-i a Nemzeti Szinház-ban — harmadéve — előadták, néhány igen előkelő bírálónak véleménye az volt, hogy kár érte: minő kitűnő, sőt legkitűnőbb librettó lehetett volna belőle! Minthogy pedig én az óbester urat — a gavallér, hetyke magyar huszár legtökéletesebb típusát — igen kedvelem, megemlékezvén jóakaró kritikusaimról, örömest engedtem a Magyar Színház felszólításának és átirtam zenés darabbá! Különös impulzust adott erre Ráthonyi Ákos szinész egyénisége, mely kiválóan rátermett Simonyi óbester szerepére. A zeneszerző: /acobi Vikor, szeretettel karolta fel munkámat. Őt a darabnak főleg francziás levegője inspirálta. Legnagyobb meglepetésére a komponista urnák, hogy a muzsika magyar része nem kevésbbé jól hangzik, mint a franczia. A szinház sok jókedvet, színészi tudást, frisseséget és főleg fiatalságot állit sorompóba ügyünk érdekében. Berki Lili, Kornai Berta, Ráthonyi, Ferenczi, Boross, Örley Flóra, Tallián Anna. B. Szabó, Iványi, egytől-egyig teljes lélekkel küzdenek a sikerért. Aja Isten nekik, — és nekem — hogy ne fáradozzanak hiába! Martos Ferencz. II. Biztos tudatában annak, hogy magunk közt marad, kész örömmel teszek önnek, igen tisztelt szerkesztő ur, egy bizalmas és nagyon őszinte vallomást arról, hogy mit érzek ma, A legvitézebb huszár premierjének estéjén: tagadhatatlanul nagy lámpalázat, csak ugy, mint tavaly ilyenkor, mikor A rátartás királykisasszonyhoz irt zenémmel először léptem a közönség elé. Pedig akkor szilárdan eltökéltem, hogy többé nem leszek izgatott. De most nagy felelősség terhel: szerzőtársam, Martos Ferencz, sok színpadi siker hőse és A legvitézezb huszár mint Simonyi óbester a Nemzeti Szinház-ban már — zene nélkül aratott sikert. Főszereplőink: a délczeg Ráthonyi Ákos, az örökké vidám Kornai Berta, Boross és Ferenczy, közönségünk kitűnő kedveltjei, Békéssy, a biztos kezű karmester pedig egy partitura legrejtettebb szépségeit is megtalálja és érvényre juttatja, — ha ilyenek léteznek. Minden tényezője ki van tehát próbálva a mai estének — csak éppen a zene nem és ez az oka az én lámpalázamnak. Jóllehet, most már előre tudom, hogy bár más okból, de legközelebb ismét lesz lámpalázam, mégis nagyon kíváncsi vagyok a — következő operettemre. Legszebb sikeremnek azt lartanám, ha a mai premier után a közönség is kíváncsi lenne rá. Jacobi Viktor. Színházi pletykák. Budapest, deczembei 30. Az előleg. — Újházi és Ferenczy. — Az alábbi kedves történetnek két hőse ma este különösen aktuális; mindketten egy-egy érdekes premier keretében, uj, brilliáns szerepben lépnek a közönség elé. Újházi Ede mint Lebonnard apó a Nemzeti Szinház-ban lép fel, Ferenczy Károly pedig egy pompás kutyamosót játszik a Magyar Szinház mai újdonságában, A legvitézebb huszár-ban. Pár évvel ezelőtt, vidéki szinész korában, Ferenczy Károly többek között Rakodczay igazgató társulatánál is működött. A publikum nem igen pártolta a komédiásokat, a kikre éppen karácsonykor köszöntött a szükség. A színészek hiába ostromolták a direktort előlegért, az ridegen elutasította őket: — Sajnálom, magamnak sincs egy garasom se! Egy este A lengyel zsidó volt előadásra tűzve és a szinlap Újházi Edét hirdette mint vendéget. A publikum közömbössége megtört és a mester vendégjátékára az összes jegyek elfogytak. A színészeknek az volt az első dolguk, hogy megint előleget kérjenek Rakodczay igazgatótól. Ez azonban megint megtagadta, mondván, hogy az est jövedelme a hitelezőké. Ferenczy bosszút forralt; elhatározta, hogy előadásközben a közönség előtt el fogja mondani, hogy nem kapnak előleget. Igy is történt. Újházi az egyik felvonásban belép a színpadra és hozza a rablott kincseket hozományul a leányának. Ekkor előlép Ferenczy, a többiek nagy megdöbbenésére és a mester minden tiltakozására elveszi a zsákokat, a melyekben a pénz van és a közönség felé fordulva, igy szól: — Ebből ugyan nem lesz hozomány. Megosztozkodunk rajta, mert Rakodczay ugy sem akar á-contot adni. A közönség óriási kaczajban tört ki és az előadás megállt. A mestert elfogta a harag és ott a színpadon akarta elagyabugyálni a rögtönző komikust. Alig emelte azonban fel a kezét,