MAGYAR SZÍNPAD 1905. december (8. évfolyam 333-363. sz.)

1905-12-18 / 350. szám

1905. deczember 16. 3 Budapesti színpadok. Budapest, deczember 18. A budapesti színházak jövő heti, két ünnepnapi (karácsonyi) műsora a következő lesz: Masyar Királyi Operaház. Hétfőn: Nemo. Nemzeti Szinház. Hétfőn d. u.: Az arany ember, este. Elnémult harangok. Kedden d. u.: Ven leányok, ' Zéta Vígszínház. Hétfőn d. u.: Jerichó falai, este: Honit kisasszony Kedden d. u.: Dornt kisasszony, e«te: Jerichó falai Magyar Szinház. Hetfon es kedden d.u.: A möppség. (M. Harmath Hedvig, mint vendeg.) Hetfon és kedden este: Bohémszerelem. Királyszinház Hétfőn d. u.: János vitéz. (Fedak Sárival;, este: Gül-Baba Kedden d. u.: A bolygo görög (Fedák Sárival), este: Gül-Baba. Népszínház. Hétfőn d. u. : Ingyenelok. (Blaha Lujza, mint vendég), este Kültelki herczegnő. Kedden á. u.: A gyimesi vadvirág. (Blaha Lujza, mint vendeg), este: Kültelki herczegnő. A Magyar Királyi Operaház e heti nagy •tüvészeti és zenei eseménye, Sains-Saens: Manon-\ának kettős bemutatója, mely pénteken és szombaton este fog lefolyni az Operában. A nagyérdekü eseményről mai lapunk egy külön •cikkében foglalkozunk — Csütörtökön is nagyérdekü estéje lesz az Operaháznak: a Lakmé kerül előadásra, a czimszerepben Sándor Erzsivel, a kinek mult heti első bemutatkozása ugyanebben a szerepben egyenesen szenzácziós sikerű volt. Évek óta nem volt olyan érdeklődés, mint a minő a fenoménnek Ígérkező ifjú művésznő iránt fővárosszerte megnyilatkozik. + A ^Nemzeti Szinház-ban tegnap este volt a »emutatója Gárdonyi Géza: Zéta czimü történeti drámájának. A Gárdonyi-darab e héten még ma, hétfőn, kedden és pénteken szerepel a műsoron. Csütörtökön Csiky Gergely síremléke javára A nagymama kerül szinre. Jövő vasárnap nem lesz előadás. — A Várszinház-ban seerdán az Ibolyafaló-t, csütörtökön az Erősek és gyöngék-et adják. A Vígszínház e heti változatos műsorán ismét a két legnagyobb sikerű műsordarab, a Jerichó falai és a Donit kisasszony szerepel. Kedden népies előadásul az Ocskay brigadétos-i adják. Jövő vasárnap két előadást tárt a szinház: délelőtt fél 11-kor gyermekelőadásul, rendkívül mérsékelt helyárakkal Komor Gyula látványos darabja, Kolumbus Kristóf, délután Donit kisasszony kerül szinre. • A Magyai Szinház-ban e héten is tovább folynak a gyönyörű zenéjü Bohémszerelem előadásai, melyek az egész heti műsort betöltik. Az operett vonzóereje állandóan nagy. — Csütörtökön, deczember 21-én délután 3 órakor mutatja be Prónay Antal dr. és Szent-Gály Gyula Az egri lány gyűrűje czimü énekes történelmi színjátékát, a melynek cselekménye az egri vár hősi védelme közben történik. A darab szereposztása a következő: ! . ,Dobó István — Mátrai, Pető — Iványi, Bornemissza — Marossy Géza, Hegedűs — Szabó Lajos, Kispéter — Csige, Anna — Kornai Berta, Balázs — Talián Anna, Kristóf — Fátyol Klári, Sebestyén — B. Szabó, Kajdár — Giréth, Veli — Sólyom, Kamber — Erdei Sándor, Juszuf — Takács, Pityke — Ferenczy Károly, Hans — Újvári, Bülbül — Szentgyörgyi Márta, Palóez - Sági. Jegy az ifjúsági előadásra lendkiviil mérsékelt helyárak mellett, holnap, vasárnaptól fogva kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. * A Királyszinház-ban egész héten, estéről estére Martos-huszka nagy kiállitásos operettje, a Gül-Baba, tölti be a műsort, melynek sorozatos előadásai zsúfolt házak előtt folynak. — Jövő vasárnap délután a János vitéz kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben. « A Népszínház-ban most már harmadik hete Béldi-Fejér A kültelki herczegnő czimü zajos sikerű operettje tölti be az egész műsort, a mely már legközelebb első jubileumához ér. Az operett, melynek vonzóereje egyre növekvőben van, még hosszú heteken fogja magának a műsort lekötni. — Jövő vasárnap délután a Náni kerül szinre Blaha Lujzával. „Zéta." Beszélgetés Gárdonyi Gézával. — A Nemzeti Szinház mai estéjéhez. — Budapest, deczember 18. Esztendőnkint egyszer, legfeljebb kétszer vetődik a fővárosba Gárdonyi Géza. Csak éppen azért jön, hogy lássa egy-egy uj darabjának a premierjét. Aztán, mindig egy ujabb sikerrel gazdagabban, visszatér lakóhelyére Egerbe. Csendes magányban, teljesen a munkájának él ott. A Zéta bemutatójára megint eljött. Három héten belül immár másodszor, mert hiszen a Király Szinház-ban is csak nemrégen mutatták be a Fehér Anná-ját. Tegnap, a Zéta főbróbája előtt, a New-Yorkkávéház nagy márványasztalánál találkoztam Gárdonyi Gézával. A premier-láznak semmi nyoma sem látszik rajta. Megszokta ezt; nem egyszer nézett már a mindenható, ezerfejü Cézár szemébe. Most is közömbösen pöfékel tajtékpipájából. A pipázás mondhatatlan élvezete. Azon a csodálatos világon kivül, mely az ő ragyogó fantáziájában született, talán csak a pipáit szereti még jobban. Azt mondják, van egy ritka, szép gyűjteménye belőlük. — Hát csak feljöttem megint pár napra, — mondta; — nem szívesen, mert otthon megszoktam már a csendet, a magányt és ez a nagyvárosi zaj, örökös lárma, kocsirobogás, villamos csengés és a városi emberek idegessége szokatlan egy kissé. De hát azt tartom, hogy nem elég, ha az ember megírja a müveit; illik, hogy jelen legyen a keresztelőnél is. Megkérdeztem, hogy miért ragaszkodott ahhoz, hogy a Zéta premiérjét éppen vasárnapi napon tartsák meg. — Megmondom az igaz okát. Ha vasárnapon van a bemutató előadás, az újságok hétfőn kis terjedelemben jelennek meg, vagy csak röviden, vagy pedig egyáltalán nem irnak a uarabról bírálatot. — ? ? ? — Ugy-e, csudálkozik rajta. Pedig nagyon egyszerű a dolog. Elsősorban a közönségre apellálok a darabommal. A Fehér Anna után nagyon igazságtalanul bánt velem a kritika. Nem érdemeltem meg azt a kritikát, melyet némely újság irt a darabomról. Nem tehetek róla, de én a Fehér Anná-1 tartom a legjobb darabomnak s azt hiszem, hogy nem is fogok ilyent irni többé. Az a kívánságom tehát, hogy a Zétá-1 a legilletékesebb fórum, a közönség, bírálja el. A Nemzeti Szinház művészeiről a legnagyobb dicséret hangján szólt. Különösen Pethes Imréről és Török Irmáról, akik a Zéta főszerepeit játsszák. — Tegnap láttam az első próbát és örömmel konstatáltam, hogy az előadás már teljesen kész, igazán művészi. Egy pár jelentéktelen észrevételem volt még ugyan, de a művészek szívesen követték az intenczióimat. Beszélt azután még a jövő terveiről is. Egy uj darabon dolgozik, a mely talán még ebben a szezónban, valószínűleg a Nemzeti Szinház-ban kerül majd bemutatóra. Ez is dráma és a magyar népéletből meriti tárgyát. A czime: A fekete nap és a női főszerepet egyenesen Jászai Mari egyéniségére szabta az illusztris szerző. Ma este szinrekerül hát a Zéta. A szerzőjének nincs más óhajtása, mint hogy akkora legyen a sikere, mint A láthatatlan ember czimü regényének, a melyből tudvalevőleg ez a darab készült. Ez az óhajtása pedig meg fog valósulni. Figaro. A kulisszák mögül. Budapest, deczember 18. i. „Manón." — Az Operaház e heti újdonságáról. — Az idei szinházi szezón egyik legérdekesebb és legnevezetesebb művészi eseményének: Massenet Manón czimü dalmüve bemutatójának lesz tanuja a héten a Magyai Királyi Opeiaház közönsége. Mader Raoul igazgató a régi rezsimek egy mulasztását korrigálja — az igazi művészet minden barátjának örömére — ázzál, hogy végre műsorra hozza ezt a világhírű dalmüvet, mely a külföldi nagy operaszinpadok repertoifjának immár két évtizede állandó ékessége. Massenet, a ki a mai franczia komponistáknak nemcsak doyenje, de méltán leghíresebb képviselője is, ezt a „chef d'oeuvre"-jét 1884-ben irta meg. Az élete delén álló nagy zeneszerző (Massenet 1842-ben született) ezzel az operájával alapította meg világhírét. Ámbár a Manón előtt is voltak olyan nagy sikerei, melyek ismertté tették nevét. A mult század hetvenes éveinek elején Don César de Bazan-jávai volt nagy sikere a párisi OperaComique-ban, előbb már két oratoriuma: „A szűz" és „Mária Magdolna" került, meglepetést keltve, előadásra. 1877-ben Labore királya, 1881-ben Herodiás czimü dalmüve hozott sikert számára, a Manón óriási sikere után pedig megalkotta Cid (1885), Werther (1886, első előadása Bécsben 1892-ben, Párisban 1895-ben), Esclarmonde(1889) czimü operáit. Ujabb müvei: A jós (1891), Le Portrait de Manón (1895), Thai's (1895) és 1894-ből A navarrui lány, mely a budapesti közönségnek is egyik kedvencz operája. De valamennyi dalmüve közül a legnépszerűbb és a legértékesebb a Manón, a mely a héten kerül először a budapesti közönség elé. Már a szövege is népszerűségre utalja Massenet e müvét. Prevost abbé világszerte ismert regényéből, a Manón Lescaut-ból, készült a dalmű librettója: a kaczér, állhatatlan Manón és a boldogtalan Des Grieux lovag szerelmi regényét mindenütt a világon jól ismerik és sokszor megkönyezték. Az Operaház a hire6 műhöz méltán, valóságos parádés előadásban készítette elő Massenet dalmüvét, a Puccini Bohémélet-éné\ kitűnően bevált kétféle szereposztással. Ilyenformán a Manón — melyet maga Mader Raoul igazgató tanított be és fog vezényelni — két premier-előadásban kerül a budapesti közönség elé. Mind a kél szereposztás sorompóba szólítja az Operaház legkiválóbb művésznőit, művészeit. Mind a két szereposztás elsőrendű és igy nem is szólhatunk „első" és „második" kiosztásról, csupán az egyik és a másik szereposztásról, íme, a Manón két szereposztása: A) szereposztás. Manón Szoyer I. Des Grieux ... Anthes Lescaut ... ... Takács Guillot ... Váradi A gróf Szemere Kisebb szerepek: Berts Mimi, Váradi Margit,Flattné és Mihályi. B) szereposztás. Manón SzamosiE. Des Grieux Arányi Lescaut ... Beck Guillot Hegedűs A gróf Dalnoki Kisebb szerepek: Payer Margit, Ambrusné, Palóczyné és Kornai. Az első premiert a héten az A) szereposztással tartják meg. Ugy erre, mint a második premierre az Operaház igazgatósága meghívta az illusztris szerzőt is. Massenet-t sok kedves emlék fűzi Magyarországhoz, a hol már két izben hosszabb ideig tartózkodott. Először 1865-ben volt Magyarországon, itt komponálta a hires „Scénes de bal"-ját, majd 1885 ben, a kiállítás évében is itt járt Budapesten és Magyarországra való emlékezésül ekkor irt egy „Suite Hongroise"-t. Egy török-magyar indulót is átirt zenekarra, azzal a tökéletességgel, mely őt^ mint a párisi Conservatoire zeneszerzési szakának világhírű tanárát, jellemzi. Ugylehet, hogy a Manón e heti premierjén személyesen is ünnepelheti a budapesti közönség a nagy franczia mestert. II. A legvitézebb huszár. — A Magyar Szinház legközelebbi újdonsága. — A Magyar Szinház vidám bohémjeit nemsokára paszomántos dolmányu, délczeg magyar vitézek fogják felváltani. A legvitézebb huszárral az élükön vonulnak be legközelebb a Wesselényiutczai színházba, hogy sok-sok derűs, élvezetes estét szerezzenek a közönségnek. Martos Ferencznek, a Bob herczeg és a Gül-Baba librettistájánakujdarabja: A legvitézebb huszár lesz a szinház legközelebbi újdonsága. A közönség bizonyára szívesen emlékezik vissza Martos Ferencz Simonyi óbestei czimü vígjátékára, a mely tavaly előtt jelentős sikert