MAGYAR SZÍNPAD 1905. november (8. évfolyam 269-332. sz.)

1905-10-22 / 293. sz.

1905. október 22. Budapesti színpadok. Budapest, október 22. A Magyar Királyi Operaház-bari e héten két mérsékelt helyáru népszerű előadás lesz és pedig hétfőn a Sába királynő-jét, szerdán Jancsi és juliská-t és A törpe gránátos-1 adják mérsékelt áru előadásban. Ezekkel a népszerű előadásokkal az Operaház igazgatósága nagyban elősegíti azt, hogy a kevésbbé tehetős társadalmi osztályok is nemesbithessék ízlésüket a klaszszikus zene hallgatása által. — A hét többi estéje közül k- dden Tannhäuser, csü örtökön Hunyady László, szombaton Otelló és jövő vasárnap A walkiir kerüi előadásra. — A Várszinház-ban e héten pénteken lesz operai előadás s ezen A szevillai borbélyadják. A Nemzeti Szinház pénteken, e hőnap 27-én, tartja meg első eredeti bemutatóját. A bemutatóra kerülő újdonság Molnár Gyula : Bayard lovag czimü három felvonásos színmüve, melynek előkészületéről mai számunk egy külön czikkében részletesen szólunk. A szinház heti műsora az érdekes bemutató estéig a következő : hétfőn Macbeth, kedden Ifjuságunk, szerdán Szeielem iskolája, csütörtökön Az ember tragédiája. Szombaton és vasárnap este Molnár uj darabja, a Bayard lovag, vasárnap délután pedig A bor kerül szinre. — A Várszinház-ban szerdán Az atlaché-t, szombaton a Váljunk el'A adják. • A Vígszínház szobaion mutatja be Bérezik Árpád uj vígjátékát, Az udvari tanácsos t, melyről mai lapunk egy külön czikkében bőven szólunk. Az újdonságot rendkívüli érdeklődés előzi meg. Kedden népies előadásul a Takarodó-1, adják mérsékelt helyárakkal a hét többi estéjén és jövő vasárnap délután Flers és Caillavet óriási sikerű vígjátéka, Az őrangyal, kerül szinre, melynek minden eddigi előadása zsúfolt nézőtér előtt folyt le. Jövő vasárnap este Bérezik uj darabját, Az udvari tanácsos-1, adják másodszor. • A Macyar Szinház-ban M. Harmat Hedvig asszony vendégszereplése A csöppség-ben olyan általános nagy érdeklődést kelt, estéről-estére olyan nagy tetszéssel folynak az előadások, hogy az igazgatóság a jövő hét minden előadására A csöppség-et tűzte ki. Ehez képest A csöppség a jövő hét minden estéjén és jövő vasárnap délután is szinre kerül. A jövő vasárnap október 29-én délután A csöppség előadását kivételesen rendes esti helyárakkal tartják meg. « A Királyszinház-ban e héten indulnak meg Buttykay Ákos és Pásztor Árpád uj operettjének, A bolgó görög-nék, sorozatos előadásai, melyek a nagy sikert aratott újdonság iránt eddig megnyilatkozott rendkívüli érdeklődésből következtetve, hosszú időn fogják a Királyszinház műsorát lekötni. Az uj operett eddigi előadásai zsúfolásig telt házak előtt folytak le. A közönség Fedák Sárit és Környei-1, a kik a cselekmény középpontjában állanak, zajos tapsokkal ünnepli. Nagy sikere van Németh-nek és a többi szereplőnek is. A Népszínház újjáalakításán folyó munkálatok most már gyorsan közelednek befejezésükhöz, ugy, hogy a szinház jövő hónap első felében megnyitható lesz. A szinház miivészszemélyzete ideiglenes próbahelyiségében szorgalmasan készül Bélái lzor és Fejér Jenő: Kültelki herczegnö czimü operettjére, mely első újdonsága lesz a Népszínház-nak. — Az újjáépített Népszínház novemberben kezdődő idei szezonjára 12 bemutató előadásra hirdet bérletet a Népszínház igazgatósága. A régi bérlők jegyei október 23-áig tartatnak fenn S azontúl a jelentkezőknek fognak kiadatni. ^'ni lehet naponta 10 órától 1 óráig s 5-től M"oszinház ideiglenes irodájában : Rémi-ielet 3. sz. alatt. /n A kulisszák mögül. Budapest, október 22. htét újdonság. i. „Bayard lovag". — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonsága. — A Nemzeti Szinház a tervbe vett eredeti újdonságok sorát pénteken nyitja meg Molnár Gyulának Bayard lovag czimü uj színmüvével. Molnár Gyula már nem szorul arra, hogy bemutassuk a magyar színházi közönségnek. Mint tárczairó régi, kedves ismerősünk és több darabjában, melyet részben a fővárosban, részben a vidéken játszották, sok jelét adta drámaírói hivatottságának. A Nemzeti Szinház színpadán ezúttal harmadszor jut szóhoz. Hat évvel ezelőtt játszották először a Homokzátonyok czimü drámáját, három évvel ezelőtt pedig a Nyári zivatar czimii vígjátékát mutatták be jelentős sikerrel. A mióta utoljára találkoztunk Molnár Gyulával, sokat fejlődött. Első müvei után megismerte a színpadot, annak technikáját, megismerte a közönség Ízlését, szélesbedett a látköre, tudása : igazi drámaíróvá nőtt, a ki biztos kézzel oldotta meg azt a merész problémát, a melyet uj darabja megírásánál választott. Bayard lovag a darabban Örley báró, a ki minden iekintetben korrekt férfi, félelem és gáncsnélküli lovag. Csak a hitvesi hűség tekintetében nem az és a szerető karjában tobzódik. Ez az egyetlen hibája és persze elég arra, hogy a nejét boldogtalanná tegye. S a míg ő így él, hitvestársától a hűséget, ragaszkodást követeli. A szerző az ellen a kétféle morál ellen folytat harezot, a mely a házaséletben, a férfi és a nő tisztásságára nézve uralkodik. Pártfogásába veszi a nőt és elitéli a társadalmat, a mely a férfi bűnét szívesen elnézi, de a nőtől a legszigorúbb értelemben vett tisztaságot követeli. A Nemzeti Szinház elsőrangú szereposztásban mutatja be az újdonságot, a melynek teljes premier-szinlapja különben így fest: Bayard lovag Szinmii 3 felvonásban Irta Molnár Gyula. Személyek : telen, hogy a Vígszínház szívesen adta volna a magyar szerzők doyenjének müvét, és mégsem tudtak eddig találkozni. Mi lehetett ennek oka? Bérezik Árpád még nagyon húzott a régi fészkekhez, vagy a Vígszínház nem csábítgatta eléggé, a tény az, hogy mindeddig valami akadály forgott fenn két tényező, szerző és szinház között, a mely két tényező pedig ugyancsak egymásnak való volt. De most együtt vannak Bérezik Árpád uj darabja a Vígszínház-ban kerül szinre, és a bemutatót egyforma izgalommal várja az irodalmi Budapest, a mely tudja, hogy értékes müvet kap, valamint a közönségnek ama szélesebb rétegei is, a melyekben évek óta meghonosodott a tudat, hogy A parasztkisasszony, Az igmándi kispap, a Himfy dalai, A peterdi csata és megannyi poétikus, meg jóhumoru darab szerzőjében megbizhatik. Lesz mit élvezni, lesz min mulatni. Elsőrendű eseménynek készül tehát a Vigszinház szombati premierje, a melynek érdekében mindaz megtörténik, a mit a szinház egy jó darab sikere érdekében megtehet, — és ez jelent valamit. A szereposztás elsőrendű. Erről tanúskodik ez a premier-szinlap: Az udvari tanáctos. Vígjáték három felvonásban. Irta: Bérezik Árpad. Személvek: Kenderesi Szilas ... Bácskai ... Tamásdi Berdy Balkay Weisz Karikás Izolda ... Márta ... Berdyné ... lean ... Nina I egedüs Góth Fenyvesi Balassa Szerémy Tanay Sarkadi Bárdi Varsányi I. Komlóssv l. Pécsi P." Gyözö Varga A Örley báró Erfalvy Zsuzsanna Ilma ... Szentkláray Benkey Imrédy ... Edith Kemény . Degen .. Gedó Inas Császár Molnár Vizváriné P. Márkus E. Gál Gabányi Mihályfi B. Lenkev H. Pálfi Pethes Rózsahegyi Latabár Az uj szezónban P. Márkus Emília ezúttal először lép fel uj szerepben. A Bayard lovag felesége szerepét játssza. Ez a szerep hatalmas, az asszonnyi lélek lelki állapotának ezer nüanceával és eljátszása méltó művészi feladat a nagy művésznőhöz. És Márkus Emília, a kinek brilliáns művészetét már annyiszor csudáltuk meg, most megint olyan művészi produkczióval áll majd a publikum elé, a mely meglepi, elkápráztatja. Bayard lovag hálás, de nehéz szerepe Császár Imrére vár. A Nemzeti Szinház uj díszleteket festetett a Bayard lovag-hoz és nagy gonddal készül a pénteki bemutató-estére. Figaro. ii. „Az udvari tanácsos " — A „Vígszínház" szombati újdonsága. — Az első Bérezik- be mutató a Vígszínház-ban, nemde különös, hogy csak az első ? Hiszen Bérezik Árpád a Vigszinház-nak irt már akkor is, a mikor még nem is állott a fényes muzsahajlék a Lipót-körúton. Ki figyelte meg nálánál jobban azokat az emberi gyarlóságokat, azokat a társasági fonákságokat, a melyeket a Vigszinház-ban most már közel tiz év óta annyi jókedvvel és vidámsággal figuráznak ki? Akárhogy van a dolog, bizonyos, hogy Bérezik írhatott már a Vígszínház-nak, kétségA darab milleuje telivér budapesti társaság, és ez jó alkalmat ad előkelő és gazdag kiállításra. A rendezés Péchy Kálmán kezében van, a mi szintén biztosíték arra, hogy az előadás művészi színvonala és a külsőségek tekintetében a bemutatón zavartalan élvezet vár a közönségre, a melynek mindenkor valóságos színházi esemény egy ujabb Bérezik-darab bemutatója. Togo. Színházi pletykák. Budapest, október 22. Vasárnapi apróságok. (I. „A bolygó görög"-vacsoráról.) A Királyszinház nagy sikerének örömére csütörtökön este a Royal-szálló egyik külön termében durrogtak a pezsgős palaczkok. A bolygó görög szerencsés két szerzőjét: Buttykay Ákost és Pásztor Árpádot és az újdonság üdvöskéjét : Fedák Sárit, ünnepelte itt egy intimus színházi társaság. Az első „komoly" tósztot Beöthy László mondotta, a ki miután méltatta a két szerző érdemeit, egyszerre egy váratlan vallomással lepte meg a társaságot: — Hölgyeim és uraim, el kell árulnom, hogy ma még egy harmadik szerző is szerepel és ez a hatmadik szerző — én magam vagyok. Ma szereztem meg ugyanis a Csengery-utcza 38-ik számú házat . . . * Az uj háztulajdonost élénken megéljenezte a társaság. A mikor az éljenzaj elült. Bakonyt Károly, a János vitéz librettistája, a ki müve jövedelmével kétségtelenül nagyban hozzájárult e ház vételárához — csöndesen megszólalt: — Ez vagyok én! • Németh József, A bolygó görög pompás Demodokosa, lemondó mosolylyal jegyezte meg — A legjobb kupiéstrófákat ki kell hagynom a röfögő-kupléból! — Melyiket ? Miért ? — kérdezték jobbrabalra.